Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-30 / 302. szám

2 DSLM AÖ Y ABÜSM AG Szeged, 1017. december 80. tositsüJí a békét, az igazságot és a tasrtvériséget. Eízász-Lo t haringka garanciája az állandó békének. A háborút csak akkor tekinthetjük megnyer tnek, ha Németország kijelenti. hogy hajlandó elfogadni azt a békét, mely igazságosan és az elkövetett jogsértések helyreállításán alapszik. A szövetségesek akarják tovább a független és osztatlan Lengyelországot a szabad gazdasági és katonai fejlődés minden garanciájával. Az, ami •minket ellenségeinktől megkülönböztet, a törekvés az igazságos és állandó bekére. Könnyen érthető, hogy ilyenformán Németország és Ausztria-Magyarország vonakodik ./annexió nélküli" békeprogrammját közelebbről megvilágítani. — Az Oroszországgal kötött titkos szer_ zödésök közzététele Németország teljes kudarcát jelenti, mert nem volt képes megingatni a skandináv államolihoz való jól viszonyt. Oroszországra nézve végzetes volna, ha engedné magát ellenségeitől álomba ringatni. — Pichqn ezután igy folytatta: — Azon a napon, amelyen közvetlenül fognák ellenségeink hozzák fordulni a béke ügyében, azokat szövetségeseinkkel együtt nyomban meg fogjuk vizsgálni. Az ilyen indirekt békejavaslat azonban, amilyfen BresztLitovsZkban hangzott el. nem érdemfi meg, hogy megfontolás tárgyává tegyük. Viagy céíhoz vezetnek a bresztlitovszki tárgyalások és akkor ez Oroszország kapitulációja lesz, vagy pediig meghiúsulnak ezek a tanácskozások. A mi számunkra mind a két hetbán tovább feéiit a hál/ürü. — Ellenségeinknek kétségtelen nagy sikerp, hogy mozgási szabadságot nyerték a jni, frontunkon. Németország azonban azit a lehetetlen célt tűzte maga elé, hogy legyőzze a világot. Csakhogy a világ fog győzni! A franciáknak jelentékeny része lesz ebben a győzelemben. Ezuitán a kamara az összes szavazatokkal 84 szavazat ellenében napirendet foga" • dott el. melyben helyesli a kormány nyilatkozatait és iránta váló bizalmának hangoztatásával áttért a napirend tárgyalására. Az olaszok szerint az orosz béke meghosszabbítja a háborút. Lugano. december 29. A Giornale d'Italia a kővetkezőket fria a béketárgyalásokrölf — Oroszország összeomlása elhiúaizifa a békét éd a hábodut mégfldÚszálMik. Németország annak idején hajlandó lett volna megkötni a békét anélkülii, hogv magát győzőnek és ellenfeleit legyőzöttnék tekintse. Most azonban Hindenburg bizonyára semmit sem alkar tudni majd az ilyen békéről. Oroszország beszünteti a hadi eszközök gyártását. Genf, december 29. Az Agenze Havasnak jelentik Pétervárról: Az orosz kormány felhívást intézett az összes munkásokhoz, a melyben azt mondja, hogy a liadiMsZferéBési tárgyak készítése az áKam ereiérek és az ország kincseinek elfecsérlését jeleníti, azért tehát szüntessék be azonnal ezt ia munkát és térjenek át haladéktalanul olvan cikkeknek a gyártására, amelyekre a népnek imost szüksége vanAz orosz megegyezés kizárja a gazdasági háborút. Bécs, december 29. A Neue Freie Press© szerint a világnak egy nagy része az uj szerződés folytán, mely Oroszországnak és a, központi hatalmaknak kölcsönösön legtöbb" kedvezményt biztosit, a gazdasági háborúból ki van zárva. Alighanem arról van szó, hogy Oroszország hust és gabonát szállít a monarchiának és Németországnak, aminek ellenében tőlük más árut kap. A francia szocialisták forradalommal fenyegetnek. Gent. december 29- A francia kamarában Moutet és Mistml szocialista képviselők heves támadásokat intéztek a kormány ellen és követelték az antant hadicéljainak revízióját. Moutet ezeket mondta beszédében: — A francia kormányoknak ebben a háborúban az volt a politikája, hogv megkísérelje a világ felosztását. Ez a politika hajótörést szenvedett. A cárizmussal kötött szövetség volt az. amelv a mi erkölcsi állásunkat megrendítette. Fel akarták osztani Törökországot, Szmirnát Olaszországnak ígérték oda. PugHese Conti képviselő közbeszól; — Botrányos ilyeneket mondani! Moutet: Ezeknek a szerződéseknek a tartalma botrányos! Moutet ezután az angoloknak Jeruzsálembe való bevonulásáról beszél és annak a nézetének ad kifejezést, hogv az angol hadseregnek inkább Soissonnál és Reálisnál van helye, majd igy folytatja: — Az Olaszországgal kötött titkos szerződés'is csúnya arculcsapása a nemzetközi jognak. Az antant szerződési politikája a tartós konfliktusok magvát rejti magában. A Konstantinápolyról kötött szerződés egy percre sem erősítette az oroszok ellentállását. sőt épen ellenkezőleg. Az antant kormányai lehetetlenségeket akartak- A hatalmak egyensúlyáról beszéltek az igazságon és a jogon alapuló béke helyett. A békét azonban nem hódításokkal lehet elérni, az imajd az igazságosság győzelme árán fog eljönni. Mi "fára-dhatat'ánul fogjuk követelni háborús céljaink revízióját. Ha ezt meg nem teszi a kormány, meg fogja tenni a forradalom, amelv nem törődik a titkos iegyzőkönyyekkeiÓriási zaj támadt ezekre a szavakra a kamara üléstermében. A jobb oldalról a szidalmak özönét zúdították Moutet képvfefeilő felé, a szélső baloldalon azonban élénk helyesléssel és tapossa! válaszoltak. Moutet ezután igy folytatta: — Ma so-kkal kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk, mintha a június 5-én tartott titkos ülés után nyilvánosságra hozták volna a szerződéseket. Ha Oroszország ma Bresztlitovszkban megegyezésre int Németországgal (!). ennek maguk az. antant kormányai az okai — fejezte be beszédét Moutet, akií a szocialisták bátor beszédeért élénk ovációban íészesitetteik. Utána Misiral szocialista emelkedett szólásra. Hevesen támadta a kormányt, mert nem akarja elismerni Leülnék kormányátPedig ez hiábavaló. — mondatta. — mert ő az ura a helyzetnek. Ha pedig azt mondják, hogy eladta magát, mert nem vesztegette meg őt az antant? Nean KornilovVal és nem Kalediimel, hanem a győzelmes orosz forradalommal kell szövetkeznie a francia, kormánynak. Mistral igy fejezte be beszédét: — Igazságos békét kövéteíünk. amelv minden nemzet hő óhajtása. Sembat beszédének is körülbelül ugyanez volt a gondolatmenete. Többek között ezeket mondotta: — Őrültség, amikor a párisi boulevardsajtó azt terjeszti, hogy az orosz népet egy áruló banda vezeti. Ez a sajtó amely a cároknak hízelgett, elvesztette a jogát ahihoz, hogv kritizáljon. Mit tudtunk mi Oroszországról? Mi csak az orosz couoondkat isfeÁSsSré mert-ük. közben pedig a németek értették « módját, hogy gazdaságilag és kulturális téren mély gyökeret verjenek az orosz birodalomban. A legnagyobb hiba volna, ha csak Dél-Oroszországra számítanánk és a pétervári hatalom birtokosaival megszakítanák az összeköttetésit. Ezzel megpecsételnék Németországnak Oroszország feletti uralmátSembat után Pichon mondta el beszédét. Amikor Elzász-Lotharingiának visszaadását követelte, a kamara élénk tapsban tört, ki- ősaik a szélső baloldal maradt csend ben. Amikor a külügyminiszter felolvasta aközponti hatalmak békeprogramját. Brizon zimmerwaildi szocialista közbekiáltott: — Hiszen ez nem rossz! A jobboldalról gyalázó kifejezésekkel illették emiatt a közbeszólót. Midőn azután Pichon az amerikai segítségről beszélt, Brizon ismét közbeszólt: — Igen. majd három év múlva itt lesz! Az elnök emiatt rendreutasította. A külügyminiszter után Sembat ismét felszólalt és a szocialista párt nevében nyilatkozatot olvasott fel. melynek értelmében a párt elitéli a kormány külpolitikáiét és követeli az antant hadicéljainak megismertetését. továbbá az,t, hogv az dntcint vegyen rédzt a bresztlitovszki béketárgyalasokon, A szocialistáik hosszan tapsoltak Sambatnak, a jobbotdal hevesen tiltakozott A zai csak nehezen csillapult le. aztán szavaztak és elfogadták a bizalmi napirendet. Konfliktus Trockij és az amerikai követ között. BERN, decemlber 29. A Temps tudósítást közöl arról a konfliktusról, amely Trockij és az amerikai nagykövet között lejátszódott. A forradalmi kongresszuson Trockij okiratot olvasott fel. amely bebizonyította, hogy Kaledínt Amerika támogatta. — Mi — mondta Trockij -— az amerikai követtel közölni fogjuk, hogy csalódnak, ha azt hiszik, hogy a vöröskereszt örve alatt támogathatják Kaledínt. A forradalom keze utol fogja érni őket. Az amerikai nagykövet kijelentettej hogy az amerikai követségnek semmi köze sincs az ügyhöz. POLITIKA! HIREK. — Budapesti tudftsHÓnk telefon jelentése. — ÍA király döntése a kvóta ügyében.) A Magyar Tudósitó jelenti: A király a következő legfelsőbb kéziratot intézte dr. Wekerle Sándor miniszterelnökhöz: Kedves Wekerle! Minthogy a Magyar Szent Korona Országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényes képviseletei között azon arányra nézve, amellyel a közös ügyök költségeihez járulni tartoznak, egyezmény nem jött létre, a közös tigyek költségeihez való hozzájárulási arányt a'z 1918 évi január 1-től az 1918 december 31-ikéig terjedő egy év tartamára afcént állapítom meg, hogy a közös ügyek költségeiből a Magyar Szent Korona országai 36.4 százalékot viseljenek. Utasítom önt, hogy ezt köztudomásra hozza. KÁROLY s. k. Wekerle s. k. (A kormány tagjai Bécsben.) A Magyar Tudósító jelenti Bécsből: Wekerle miniszterelnök, gróf Zichy és Mezőssy miniszterek Bécsbe érkeztek.