Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-01 / 280. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes Bzáffl áro, ÍO ftllár. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal teiefonia : 81. Szoqod. 1817. ¥1. évfolyam, 280. szám. Szombat, decembar 1. Az antant nem veszi tudomásul. A képviselőház folyosóján nm elterjedt hirek szerint vasárnap, december 2-án Dü­naburgban megkezdődnek a béketárgyalá­sok. Éttől a naptól fogva a központi hatal­mak országaiban az orosz hadifoglyok ven­dégek, akiket nem szabad hadi'munkára al­kalmazni. Csakhogy vendégeink tehetnek az oroszok, ezek a gyerektől, szülőktől, test­vértől, hitvestől messzire szakadt testvé­reink, akik emberszerető hajlékaink között /de érdemetlenüi jáfják téli hidegben és nyári "forróságban a szenvedések és fájdal­mak méltatlan kálváriáját. Egy proklatnáció szerint, amelyet Ulja­nov Lenin és Trockij Pétervárott napokkal ezelőtt közzétettek, a német főparancsnok már akkor késznek nyilatkozott a tárgyalá­sok megindítására. De Leninéknek szüksé­gük volt ötnapos fegyvefaziínetre. hogv az alatt Miklós és Kerenszki cár szövetsége­seivel tiszítáz'hiassák a dolgukat. Ez a tisz­tázás — a jelek szerint — nem sikerült, Angliáék tovább akarnak háborúskodni, az ötnapos fegyverszünet — ha iól számítjuk — pénteken, november 30-án lehelt és szom­baton, december 1.-én a központi hatalmak megbízottai Oroszország képviselőivel már tárgyalnak a — békéről. Egy nappal előbb vagv később tehát: a tárgyalások megindulnak. Ilven körülmé­nyek között valósággal megdöbbentő erőVel liiat az a s.tockiholmi jelentós, hogv az an­tant-államok kormányai válasz nélkül Hagy­ják a 'bolse'viki-kormány iratait, a fegyver­szünetet nem veszik tudomásul az egész változást semminek tekintik. Ennek aztán a fele se tréfa és ennél okosabb, reálisabb, a most gyorsan perdülő, nagyszerű esemé­nyekhez jobban Ülő dolgot még az a diplo­mácia sem eszelhetett volná ki. amely ezt kieszelte. Hegy a bolsevikiek iratait válasz* nélkül hagyják, az ínég hagyján. Végre is* az. hogy válaszolok-e Valakinek a levelére, udvariassági tény is. És Lenin ur vagv ba­rátja, a Trockij nem szolgáltattak nyoma­tékos okot antantéknak arra. hogy velük1 szemben túlságosan udvariasak legyenek. Sokkal komolyabb már, hogy a fegyver­szünetet nem veszik tudomásul, amibői ter­mészetszerűleg következik, hogy az egész Változást semmisnek tekintik. Kétségtelen, hogy a változást, amelyet a kitűnő államférfiak semmisrak takarnak tekinteni, eléggé alapos. Nagyon kétséges1 tehát, hogv ez ,a tekinteni-akarás sikerülni is fog nekik. Tessék elképzelni: megkezdőd­nek a tárgyalások, befejeződnek a tárgya­lások, hazaküldik a katonákat, hazaengedik a foglyokat. De az antant-államférfiak a külörtíékét ép ugy nem Veszik maid tudo­másul. mint ahogy nem vették tudomásul a fegyverszünetet és a különbéke rivomán be­álló változásokat ép ugv tekintik majd: semmiseknek, mint a mai változásokat, Alit méltóztatnak gondolni, minek lesz nagyobb hatása az esetleges további háború sorsára: annak-e, hogy (az antant mindazt áz örven­deteset. ami történt és történni fog, nem veszi tudomásul, vagy annak, hogv mindaz tényleg megtörtént? A világtörténelem legboldogabb, legre-. ményteljesebb óráit éli át. az ombei fség­Kezdünk rátalálni az utila. amelven levet­kőzhetjük a vérengzés hóhérmaszkiát, hogy visszaadjuk egymásnak a béke áldásait. Re­ményeink, melyeket hosszú meddőségre kár­hoztattak gonosz karásziatok, ujjongva éle­deznek. ele Angliáék mindezt nem veszüí tudomásul, semmisnek tekintik Mint a ré­szeg ember, akin sokmázsás sulival gázolt keresztül a szekér. Ahelyett, hogv az utón közéledő nttg sok szekér e'ől odébb állna, tovább ci sárban fetreng és szitkozódik. Míg­áiiithatjia-e ez a humoros PÓZ a béke gőz­hengerét? december elsején kezűjük me§ az oroszokkal a béketárgyalásokat. - EgyeSőr® öt napos fegyverszünetet kötöttünk. — Az antant nsm vesz tudomást az orosz békeajánlafról. — STOCKHOLM, november 30. Trockij és Lenin egyik 'proklamáclójában, amelyet a hadviselőkhöz intéztek, feitünöen ki van emelve az a felfogás, hagy a békét a kato­náknak, . proletároknak, munkásoknak és parasztoknak kell megcsinálnlok a kapita­lisztikus diplomáciával szemben. — A megegyezésen alapuló tisztessé­ges békét csak akkor lehet megkötni, ha a forradalmi tömegek férfiasan, elszántan megvívják harcukat minden imperialisztl­kus terv és minden hódító törekvés ellen. A felhívás ,ezután az eddigi tárgyalá­sok ismertetését tartalmazza. Eszerint a német hadsereg főparancs­noka arra a .felhívásra, hogy minden fronton legyen fegyverszünet és kez­dődjenek meg "a tárgyalások egy demo­kratikus béke jérdekében, azt válaszol­ta, hogy kész a tárgyalásokat megindí­tani. A német hadsereg főparancsnoká­nak válasza után az orosz főparancsnok Krllenko zászlós a fegyverszüneti tár­gyalásoknak december elsejére való el­halasztását javasolta, hogy az antant kormányait a béketárgyalások tekinte­tében elfoglalt álláspontjáról tájékoz­tassa. Addig az orosz fronton kölcsönös megegyezés alapján öt napos fegyver­szünet lép életbe. , A felhívás végül azt mondja, hogy az orosz hadsereg nem tud és nem akar tovább várni és december .elsején megkezdődnek a béketárgyalások, ha kell az antant többi tagjainak részvétele nélkül is. Oroszország általános békét kíván, de a szövetséges ál­lamok különbekére kényszerítik, ezért ki­zárólag az antant államok proletárjaira há­rul a felelősség. STOCKHOLM, november 30. Az an­tant államok kormányai elhatározták, hogy a bolseviki-kormány összes jegyzéket és hozzájuk intézett táviratait válasz nélkül hagyják. Elhatározták, hogy Oroszország esetleges fegyverszünetét nem veszik tudo­másul, szóval, hogy az egész nagy válto­zást ignorálják és semmisnek Ítélik. Ami az orosz jegyzék szövegéhői kimarad! BÉCS, november 30. Zenker képviselő és társai a miniszterelnökhöz interpellációt intéztek, amelyben azt állitják, hogy a» orosz jegyzéket nem tették köizzé teljes szövegében, ami nemcsak technikai okok­ból származott. Azt kérdik a kormánytól, hogy hajlandó-e a jegyzék hiteles szövegét csonkitatlanul ismertetni. A bevezetésből hiányzik ez a rész: „A német főparancsnok arra a javas­latunkra, hogy valamennyi fronton a népek önrendelkezési jogán alapuló demokratikus béke érdekében fegyverszünet jöjjön létre, azt felelte, hogy kész a béketárgyalásokat megkezdeni. Krllenko generalisszimusz erre azt ajánlotta, hogy a fegyverszünetet öt napra, december í-éig halasszák el." Ha Leninék aléirják ... Genf, november 30. Az antantpárti Journal de Genéve az orosz békeajánla'ttal kapcsolatban a következőket irja: A válasz a kérdésre abban csúcsosodik ki. hogy Le­ninék alá fogják-e irni azt az okmányt, u mely által a központi hatalmaknak több, mint egy millió katonája lesz ismét, hogy nyugati ellenségük ellen vezethessék és igy a demokráciát megfojtsák. Bármilyen un­dorító is, ez a gondolat még sem lehetet­len. Ha Lenin elég erős lesz akaratát a/, egész hadseregre erőszakolni, ha Duchonin tábornok ellenállását megtöri és ha egyet­len parancsnok akad, akárcsak egy hadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents