Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-10 / 261. szám

1917. ilOveifth«r Í0. Epistola dr. Balassa ÁrminhoZé Irta: Várossy Gyula, a Ferenc József rend lovagja. Kedves Barátom! — Hogv Írásomat félre ne magyarázhassák, idejegyzem. hogy mindketten Dugonics társaságbeliek vagyunk: te alelnök, én igazgatósági tag. Tehát a „Szeged és Vidéke" c. lanod tegnapi (256. > számában: „Megjegyzések az elnöki beköszöntőre" cikked anyagára, tárgyalási módjára és a benne megnyilatkozó egyéni iziésre jogos szavam van. annál is inkább, mert a november 5_i Dugonics-közgyűlésen egyenesen én voltam az oka annak, hogy dr. Szalay József nőtársunkat — és nem a rendőrfőkapitányt! — egyhangúlag kétszer is a társaság elnökévé választottuk. Indítványomra először közfelkiáltással, maid pedig, hogy alapszabályzat-ellenesség gyanúja sem látszassák titkos szavazással, húszan, egyhangúlag. Elnökjelölt más nem volt.; mint ilyenről sem rólam, sem rólad nem esett szó, mi nekem nem okozott fájdalmat. Választások után dr- Szalav ivótársunk és uj elnökünk 8—10 perces elnöki beköszöntőjét az irásmesterség busz tagjának zajos helyeslésétől többször megszakítva elmondotta. Tehát e beszéd gondolataival és irányelveivel erkölcsi közösséget vállalt a busz jelenlevő író. Hogy az előzmények képe teiies legyen, fölemlítem, hogy az igazgatóság elnökjelölő gyűlésén te nem kívántad dr. Szalavt, de a többség véleménye előtt meghajoltál, kijelentvén részedről, hogy az elnöki állás betöltésére vonatkozó különvéleményedet maid a közgyűlésen (novb. 5-én) fogod előterjeszteni. Eljárásodat helyeslem, a különvélemény tényleg a közgyűlés elé és máshova sehova nem való, s ha te azt elmondod ott. olyan jól, higgadtan és igazságosan megindokolva, mint ezt ma utólag a lapodban tetted, bizonyos, hogy az a husz — dr. Szalavra szavaz. De te nem jöttél el, felvilágosító különvéleményedet a közgyűlés nem hallhatta, lgazsagaiüidal érthetetlenül félrevonultál az oszi homályba. Az ügynek ez a történelmi része és az, hogy dr. Szalav az ö elnökké való jelölése ellen, a választást, megelőző napokban, író tisztelői és baratai előtt tiltakozott, s végezetül is az állandó és nagyarányú kérésnek engedett csupán. Es te most, tisztelt barátom, a választás után, s mint lapodban mondod, a beköszöntő beszéd hatása alatt, megírtad dr. Szalay főkapitány elnökségét szeretettel és igazságosan bírálgató megjegyzéseidet. Miután a Dugonics Társaság életének megújított berendezkedéséről írtál, mi volt vele a célod? Volt sérelmeidet miiért nem mondtad el a közgyűlésen, mint illetékes helyen, hol nemes szándékod a Társaság javára talán jótékony fordulatot váltott volna ki? Ez utólagos írásodnak tudományos, és irodalmi szempontból már semmi jobbra vagy balra változtató értelmét nem vagyunk képesek látni a Társaság jobb felvirágoztatására, vagy a megfelelőbb vezetőségre nézve. Az egyhangú elnökválasztás mellett mi sziklaszilárdan állunk, az a jogos közbizalom és tevékenyebb jövő reménvének alapján jött létre, s tudjuk, ihogy az ui elnök rátermettsége a mostani háború szülte ellangyulásból már a közel jövőben tevékenyebb pezsgésbe hozza a Társaság kiilsö és belső éleiét. Állj őrt és tapasztalni fogod, ihogy dr. Szalay József a városiházának nem portása, mint te ezt a humorizáló Tömörkény után komolyan állítod, aki a közgyűlési terem ajtaját a Társaság előtt gyakrabban ki íogja nyitni. Másnak fogod tapasztalni. A beköszöntőt bíráló cikked voltaképea dr. Szalay egyéniségének és szereplésének is bírálata, Soraidnak szinét a negyedik bekezdésben adod: „énbennem erös az igazságérzet"... És állítod a következőket: 1. A beköszöntő beszédben ..önképzököri emlékek leptek meg', irod a 3. bekezdésben. Majd ugyanott: „hetyke semmitmOPdsról és tapiníatlmságról" esik szó. — Ha neked az elképzelések megfelelnek. ízlés dolga; de a tapintatlan és hetyke modorú önképzököri színvonalú programmbeszédet a nagyon elmaradt gondolkozású irói testület lelkesen megéljenezte, s jegyzőkönyvbe iktatását határozta el. Azt hiszem, a szemüvegben van hiba. Erős igazságérzeted nz ötödik bekezdésben igy szólal meg: , • 2. „Az elnök őszinte megfontoltsággal jelentette ki, hogy sem nem tudós, sem nem irö, hanem szent tiizii idealista. Mi cimen lett tehát a Dugonics Társaság tagja... Erre Teleljenek, akik beválasztották." Kedves barátom! Mi. kik tégedet ismerünk, jól tudjuk, hogy te egész életedben az igazságot kerested, azt soha e! nem csavartad, Ítéleteidben bölcs mérsékletet tartottál és a békés együttélés volt vezércsillagod. Éleslátásoddal az embereket a maguk mivoltában pillanat alatt megismerted, ebhen soha nem tévedtél. Ne neheztelj azonban reám, ha bebizonyítom, hogy most és dr. Szalavra nézve egyszer, egyetlen egyszer némileg tévedni méltóztattál. Szalav közismert szerénységét, mellyel a jelen és távollevő (talán reád is gondolt?!) nagyobb és termékenyebb írók és szaktudósokhoz képest magát nem írónak és nem tudósnak vallotta. — te őszinte vallomásnak vetted és komolvan igy is tárgyalod. Ha ez igy lenne, miért nem szólalta; íe! akkoriban a megválasztása ellen? Miért most mondod ezt? Kötelességed lett volna akkor tiltakoznod! De erre nem. is volt szükség. A te igazságod ez esetben meg van homályosulva: a tulszerénv Szalayrói azt mondani: sem nem iró. sem nem tudós! Ezt ő mondhatta, ha akarta, de mi. kik ismerjük 1890-től irói munkásságát, az igazság szándékos eltakarása nélkül nem állithatjuk. Majd felvilágosítalak az európai mii vei tségii és író Szalay felől. Szorosan nem tartozik ide, de ,ió tudni, hogv a Balkán és Oroszország kivételével egész Európái beutazta, ethnograiiai ismeretei nagyobbak, mint az enyéim és a tied együttvéve; van 10,000 köt etes könyvtára, melyeket megjegyzetezve átolvasott, hatalmas kézirat- és meíszetgyiijteménve, az ország elsőrendű bibliofil ja. A vásárhelyi lapokban megjelent a kilencvenes években egv tucat novellája, ugyancsak a Budapesti Hírlapban is elbeszéléseken iciviil társadalmi jellegű dolgozatai. A Szinnyei-féle „Magyar írók" szerkesztő bizottságába beválasztott tag. A „Rendőrségi Éapokban" számtalan szakcikket irván, pályadijat is nyert. Megírta 1916-ban Homokká! (Cserzy) a szegedi színházban többször zajos sikerrel előadott és a magvar népéleteremekül rajzoló „Ugarimádás" 3 felv. színmüvet: megirt egy másikat is. mely előadásra vár. A Dugonics Társaságban kétszer felolvasott, több beküldött miiről írásos bírálatot Tartott, a szegedi Jogász Egyletben zajos tetszés mellett olvasta fel „Az ui rendőri el, járás" munkáját. Stb.. Emiékszel-e még, hegv 1916 febr. 11-én, az Ugarimádás esteli ünnepén, ékes beszéd kíséretében az iró és szerző Szalavt a Dugonics Társaság nevében te köszöntötled fel?! Ha Szalay szerénységével te ezek után is azt állítod, hogy ő sem nem iró. sem nem tudós, hanem csupán városházi portás, afckor javithatlan szembajban szenvedsz, melyen dr. Leitner sem segíthet. Ezek után beláthatod, hogv Szalay nem csupán „szent tiizii idealista" — ami re égető szüksége van Társaságunknak. — hanem vérbeli iró. ki nem termel bőven, de termelt és fog is alkotni. Megrovod öt, hogy beszédében Dugonics Andrást és az alapitókat említi csak: a közbe esőket, köztük vagyok én is. te is. hallgatással mellőzi, s azián Szalav magáról szól és azt méri mondani, hogy 25 év alatt országosan elismert presztízst őket gyűjtöttünk. Igazad van, de azt Szalav sem állította, hogy a presztizstőkét ő gyűjtötte, hanem mindnyájan hangyaszorgalommal gyűjtöttük. Egv elnök, ha többes számban beszél a Társaság nevében, ez szokásos szónoki forma, amin senki sem ütközik meg. te sem. ki szónokember vagy, csak most és kivételesen ez egyszer. Szemére veted Szalaynak. hogv uj munkaprogramot nem ad. Ne tréfálj, kedves barátom ! Te éppen oly jól tudod, mint én és a többiek, hogy nem kell nekünk ui munkairány, nagyon bölcs és helyes a régi. csak meg kel! csinálni. Pár évig stagnáltunk, s most az uj elnök, buzdítva a tagokat, nyomatékká! ismételte a felolvasások, vendégek meghívásának, könyvek kiadásának stb. . . . szükségességét. Ez csak dicsérni való buzgóság. Végezetül még egvet. Szalav fölhívta a tagok figyelmét, hogy a sajtóval kapcsolatot tartsunk fel. Te ezt ióindulatulag ugy érted, hogy a sajtóval cinrborásikodjunk, nyergeljük meg azt, s akkor akár dolgozunk, akár nem, irói nevünk kifényesedik. Már hogy Szalay gondolja ezt igv! Ez nemcsak Szalaynak a legméltatlanabb meggvauusitasa, de még inkább a magas színvonalú és hivatása magaslatán álló szegedi sajtónak a megárnyékolása. Edes barátom, ez már az elnézhető ingerültség legszélső határán is túlmegy. Erre nincs válaszom. Befejezésül emlékedbe hozom, hogy ezelőtt három évvel — nem tudom jki által, —u Dugonics Társaság tagjainak tudomására adatott, hogy te 30 éves irói jubileumodat akarod megülni, illetve szerencsésen ideértél. Ur; házadban, szépszámú küldöttség éién, én lehettem szerencsés, hogv szerény szavaimmal benned a nagyra nőtt írót üdvözölhettem. Válaszodban a többi közt — tniil? jól emlékszünk — helyesen azt is felelted, hogy te már sok év óta pihenteted a szépirói tollat, szinte nem is érzed magadat szépirónak. Ezt szerény modorban, miként Szalay is, magad mondád, s még sem jutott eszünkbe egyikünknek sem, hogy a te kijelentésed alapján tégedet megfosszunk irói mivoltod'tó!. Iró vagy te a javából, Szalav is az, de a szemüvegedet, kedves barátom, a homálytól kissé törülgesd meg. Sainálom, hogy megírtad a cikkedet, nem volt annak semmi kUílureélja, de magyarázata lehet mert á legjobb paripa is néha megbotlik. Isten és a béke velünk! fisiacb»3as!ssi;9ií*ssb»b9>aes9bceaia«£asasbbis£sasa»)l I Krémer H. ^ " Kossuth Lajos-sugáruf. Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és feánykz-kalapok. 2 Telefon 773. Telefon 773 Elegáns kivitelű élő- és mükoszoru kapható Orincsák Miklósné élő- és művirág üzletében Szeged Széchenyl-tér 17. - Telefon 15-67 • /