Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-04 / 256. szám

Szeged', 1917. november 4. ii ii I. i ••• i • DÉLMAGYARORSZAG 5 Szegedi hölgyek a (Saját tudósítónktól.) <A 'kormány választójogi reformja a kiszivárgott autentikus hirek szerint a nők egy részének szintén ad aktiv választójogot. A nők 'választói jogosultsága azonban erős ' cenzushoz lesz kötve. Ilyen cenzusként emlegetik a négy polgári végzettségét, továbbá azt, hogy csak 'önálló, kenyérkereső nők kaphassanak választói jogot. A 'feministákat természetesen másfél évtizedes küzdelemnek ilyetén való honorálása teljesen nem elégíti ki, mert ők általános választójogot követelnek a nők részére is. Átmenetileg és egyelőre belenyugszanak azonban az ilyen jogkiterjesztésbe is. aimely Magyarországon a nők részére az alkotmány sáncaiba való bevonásnak első stációját jelenti. Agitációjuk ez idő szerint kettős irányzatú: részint sürgetik a kormány által tervbe vett reform mielőbbi megvalósítását, részint pedig tovább harcolnak a jogok teljes kivívásáért. A szegedi feministák különösen lelkes agitációval dolgoznak. November ! 1-ikén választójogi nagygyűlést tartanak Szegeden, amelyre már erősen készülődnek és országos nevü politikusokat nvertek meg a gyűlésen való részvételre. Ilyen 'körülmények között érdekes, hogy a szegedi Ihölgytársadalom vezető alakjai milyen véleménnyel vannak a jelenlegi helyzetben a nők választójogi jogosultságáról. A vélemények itt is, mint általában a politikai kérdéseknél, eltérőek. A nők sem oszthatnak egy véleményt, amikor a férfiak is a legélesebb ellentétben állanak éppen a választójog kérdésében. A hölgyek véleményeit itt közöljük: Dr. Somogyi Szilveszter né: — Az igazat megvallva, nekem az a meggyőződésem, hogy a nőnek elsősorban jó feleségnek, aztán jó anyának és jó háziasszonynak kell lennie. Veszélyesnek azonban egyáltalában neim tartom, ha a nők is kapnak választói jogot. Feltétlenül helyeslem, ha a nők választói jogosultságát szigorú cenzushoz kötik. Az legven a legfőbb szempont, Ihogy csak kcmolv. önálló és intelligens nők kaphassanak választójogot. A A király nevében . . . Irtai Cserzy Mihály. Gyönyörű őszii naip volt... Alkonyat... A lenyugvó nap olyan volt, mint egy égő boglya, melynek fénye messze beragyogja a tájat. A pusztát átkötő hosszú fasor lombjaira aranyport hintettek a hunyó sugarak s a sárgia leveleik ugy himbálództak, mintha csillogó, apró hullámok táncoltak volna á levegőtlen. És a Imezőn is elömlött ez a szelíden haldokló fény. Az avart sárgáspiros köntösbe öltöztette, a látóihatár végién fehérlő, apró háziak ablaküvegeire tüzet vetett, szinte égett, ragyogott minden az alkony fönséges pompájában. A magasban úszó bárányi eliők is elkapták ezt a tüneményes színjátszást, ők iis mosolyogtak és fehér színjüket biiborpirosra váltották fel... A táj fölött az ősz méla. csendje ült. iA levegő tele volt illattal, sejtelmes vágyakozással és szelíd melankóliával... ' iA szikes utón, mely a távoli dombok felől kígyózott és a lankáson, a nádas mellett kanyarodott föl a műútra., egy parasztkoesí zörgött. Keit fürge igásló volt elilbe fogva, a kocsin sufbankó legényke ült, olyan tizenöt, tizenihat esztendős forma. A ruhájáról látszott, hogy cseléd. (Még pedig olyan sorban levő, akire senkinek semimi gondja nincs. Foltos és szakadozott volt rajta az ócska nadrág, a mellényéről hiányoztak a gombok, ittott fityegett rajta egy-kettő, az is szedettnöl{ választójogáról. nők egyéb politikai érvényesülését ma még korainak tartom, mert az csak akkor lenné a közre előnyös, ha a nők már eléggé érettek lennének arra, hogv általánosságban is érvényesülhessenek politikailag. Dr. Koszé) Istvánné: — Attól félek, hogy ha a nőknek megadják a választójogot, az éles kés lesz a kezűikben. Befolyásuk még erősebb lesz, mint mostan és a kést nem a politikai korrupció kioperálására fogják íhasználni. Választójogot csakis olyan nőnek szabad adni. laki erkölcsös, megállapodott és tanult. A nők általában könnyebben befolyásolhatók, mint a férfiak és nem hiszem, hogv jóra vezethetne", ha minden négy polgárit végzett nő választójogot kapna. A nőknek a politikai életbe való bevonása csak a legnagyobb korlátozás mellett történhetik meg. Dr. Turcsányi Imréné: A kérdéssel a november ll-ikén megtartandó választójogi nagygyűlés fog behatóan foglalkozni. Tekintve* azonban, hogy ezen interjú igen kedvező alkalom eszméink propagálására, szívesen ismertetem a magyar nőmozgalom álláspontját és felfogásait a nők választójogának mai állásáról és helyzetéről. Ugy érezzük, hogy sorsdöntő napokat éliink. Most fog eldőlni, hogy másfél évtizedes agitáeiónk -mit eredményezett. A közeli lehetősége annak, hogy politikai iogfosztoítságunk véget ér, a politikai felszabadulás reménye feszült várakozással tölti el a feministákat. Lestük, figyeltük a választójogi reform javaslat elkészültét, izgatott várakozással tekintünk annak tárgyalása elé. Elvárnők. hogy a törvénytervezet, — melv korszakalkotó reform alapját volna hivatott képezni, — bizakodó reményeinknek megfelelő lesz. A javaslatról szerzett értesüléseink aggodalmakét ébresztenék bénnünk. A négy polgári iskola avagv avval egyenlő értékű iskolai képzettséggel biró nők választójoga igen elégtelen eredménynek tekinthető és ha igaz volna, hogy a nők ez alkalommal nerti jutnak laz aktív választójoggal egyidejűleg I ved'ett, egyik csont, a másik pakifón. Mezítláb volt és kabát nélkül, a gyolcsriihája piszikos, inkább barna, mint fehér. Ez is le volt nyüve a vállán, valami teher foszlitotta le, mikor emelt és ai hasadék .durva öltésekkel volt egymáshoz akasztva. A fim arca és keze is ilyen piszkos és retkes volt. Mint. a többi parasztoké, kük ,hajnalonkint a kut vályújából mosdanak és ekkor is ugy nagyjából, csak éppen hogy kidörzsöljék szemükből az álmot, ,A kocsi port vert föl, aimi hosszú, szürike vonalként húzódott az ut mentén és lassan lerakodott a réti földre. A naip percen kint mélyebbre szállt s vele együtt fogyott a ifény is, mint leányorcán a szelíd mosoly... (Ebben a szép estifényben gyönyörű gondolatok kezdtek ébredezni a gyerek lelkében. Talán most. látta életéhen először szépnek a természetet. Most érezte életében először azt a bűvös hangulatot, mely megejti a, legegyszerűbb lelket is és ilyenkor ugy támadnak benne az érzések, mint virág kelyhében az illat. Nézte ,ai színpompás eistíhangulatot s ím' egyszerre csalk azon kapta magát, hogy oly dolgok iránt kezel érdeklődni, amelyek eddig ha fel-fielviillantalk is a leikéiben, a körülményeknél fogva nem köthették le mélyebben 'a gondolatait. [Lenyűgözött senkinek érezte eddig magát, akinek nem lelhet se vágya, se .akarata é's ha felébred is olykor benne az ösztönszerű érzés, el kelj .csitítani, .mert a. szolgasors nem engedi, hogy egy béresgyea passzív választójog birtokába is. ezen teljesen csorba, osztáiyválasztóiog igazában csak jelképézni,fogja a nők egyenjogúsítását. Igen alkalmas lesz arra, hogv a nőmozgalom harcosait további kitartó és lelkes küzdelemre buzdítsa és sarkalja a nő és férfi teljes politikai engyenjogusitásáig. Politikai céljainkra vonatkozó kérdésére válaszolva, röviden csak utálni akarok azon politikai munkásságra, amelyet n nők azon országokban kifejtettek, ahol nekik a törvényhozás és politikai iránvitásának munkájában már régebb időktől fogva rész juttattatott. A fajpolitika és szociálpolitika kedvező irányítására használták fel elsősorban a befolyásukat. A mi politikánkban alapvető fontosságú lesz imég azonkívül a pacifista külpolitika ápolása is. Ami az intellektuális nők felfogását illeti. a nők választójogáról, erre nézve a feminista táborban dolgozó nők felfogása ismeretes. Azok a nők. akik távol állanak a feminizmus mozgalmától még rövid idő előtt bántó közönnyel, meg nem értéssel viseltettek, még a magas értelmiséggel birók is. Az egész országot behálózó feminista agitációnak, — másrészt a korszellem ellenállhatatlan ereje folytán — oly nagv mértékben sikerült a köztudatba átvinni q nők választójogának igazságos, szükségszerű és nagyhorderejű voltát, hogy ima már' a társadalom legszélesebb rétegeinek női közönvét megtörtük, Őket a választójog kérdésével foglalkozni késztettük és bátran állithatom, hogv mindenütt, ahol az értelmes nő érdemlegesen foglalkozni kezdett a kérdéssel, ott nvert ügyünk volt. Ma már a feministák tábora egv hatalmas, nagyarányú szervezet. Dr. Erdélyi Jenőné: — A nők politikai érvényesülésük után energikus törekvéssel küzdenek tovább mindazon szociális intézmények megvalósításáért, amelyek nélkül az ország regenerálása lehetetlenség. Legelsősorban a népegészségügy az, amely radikális megoldásra vár. amelyhez mi nők ugyanannyi anyagi és erkölcsi áldozatot követelünk az államtól és a társadalomtól. mint amennyit eddig áldoztak az emberiséget irtó szerszámokért. Az anya. és gyermekvédelmet nem egyes társadalmi körök ügvbuzgóságára, reknek, aki hozzá még anyagyász is. akarata lehessen. • iDemost oly leküzdlhetetlenül föléje kerekedett egy a lelke mélyén szunnyadó és hirtelen fellobbant meleg és nemes érzés, hogy nem tudott uitalkodni magán, megindult a szin.es alkonyatban ,és ment. mint a megigézett, a (játszi délibáb felé... Ment, ment... A lovak egyre eresebben verték patáikkal a csinált ut apró kövecsikéit, mig egyszerre csak elnyelte őiket a lopva leszállt estnek egyre sűrűsödő fátyol a... Akácfás, öreg tanya udvarán ezalatt nyugtalanul ténfergett Nagy Mihály kanesalszéli gazda. Kiment kétszer, hárolrnszor is a közre, hogy hallgatódzon, vájjon jön-e már a gyerek... A Pali, a béres, akit még iskolaköteles korában szegődtetett el az anyja. Sovány, töpött asszony volt, köhintett is néha ,az árva és mikor elment, azt mondta, hogy nem sokára visszajön, meglátogatni a fiát. De biz' azóta esztendők multak el és soha nem- adott magáról életjelt, még esaik üzenettel sem. — Hát nem jön no — nyugtalankodott Nagy Mihály, az estvéli falatozásnál — podig ezóta tízszer is megfordulhatott volna .azzal 'a két-három .rend herével, amit a mjult hét utolján .vágtunk le együtt. — Ugy hallottam:, hogy cigányok vannak a nád szélen, a herés felé, — tűnődött az asszony is, — nem tudom, nem-e történt vele ott jvalaimi baj?