Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-17 / 267. szám

Ősséged, 1817. november 17. mlmaöyárörszág encei Magyar honvédek a ve lagúnák előtt. - Területet foglaltak el és 1000 foglgof ejtettek. Cisvnone helgséget elfoglaltuk. BUDAPEST, november 16. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Piave deltájánál, a velencei lagúnák előtt honvéd* osztagok szívós tisztogatást végezv'e terül letet foglaltak el az ellenségtől, miközbe'H több mint ezer foglyot szállítottak be. A Brenta völgyében osztrák-magyar csapatok hatalmukba kerítették Clsmone helységét és az ettől kétoldali emelkedő magaslatokat. Aslagotól északkeletre is elveszítették az olaszok néhány makacsul védett hegyi állásukat. A keleti szárazföldi arcvonalon nem volt jelentős esemény. Albánia: Az Ochrída-tótól nyugatra a J franciák által kiürített vonalakat csapataink megszállották. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, november 16. A nagy főhadiszállás jelenti: Csapataink Galtíotól északkeletre és a Branta-völgy mindkét oldalán előnyomulva elfoglalták az olaszok több magaslati áláását. Clsmone birtokunkban van. A Piave alsó folyása mentén a tüzérsági harc megerősödött. A tengerhez közel a nyugati partra előtörő honvédosztagok egyezer olaszt elfogtak. LUDENDORFF, első főszállásmester. Csekély harci tevékenység nyugaton. — Macedóniában megszállottak a kiürített állásokat. — BERLIN, november 16. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A flandriai harci területen, az Aillette mentén és a Maas keleti partján a tűzharc korán reggel fokozódott. A francia osztagokat, melyek a reggeli ködben az Allletten át öírsvonalainkba benyomultak, ellentámadással visszavetettük. A harci tevékenység nappal valamennyi hadseregnél csekély volt; este Dlxmuidennél és St. Quentintöl keletre feléledt. Ellenségeink november 9-ike óta légi harcban és elhárító tüzelés következtében 2í repülőgépet vesztettek. Buckler alörmester huszonötödik és huszonhatodik, Bongartz hadnagy pedig huszonharmadik légi győzelmét aratta. Keleti harctér: Nem volt jelentős ase mény. Macedón arcvonal: Az Ochrlda-tótőí nyugatra megszállottuk a franciák által kiüritett állások egyes részelt. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály4 •ainnsig.BBsaHBiisasi.9e.es. iiimiinmaiMHamiin Négyszázhatvankilenc gyermeknek nincs cipője egy szegedi iskolában, (Saját tudósítónktól.) A szerdai közgyűlésen, a színházi vitánál, mikor a 80 vaggon fa ügye került epizódként tárgyalásra, Lantos Béla iskolaigazgató tudvalevőleg belekiáltotta a vitába: — És a gyermekek maid megfagynak az iskolákban! A polgármester természetesen nem hagyhatta szó nélkül ezt a súlyos megjegyzést s. élesen azt válaszolta, tudomása van róla, hogy az iskola abalkai, amelyeket az igazgatónak lenne kötelessége becsináltatni, ki vannak törve. Majd, (ha az igazgató gondoskodik ezek rendbehozataláról, a hatóság is gondoskodni fog — tudniillik íha lesz — tüzianyagról. Lantos Béla szintén válaszolt; elmondta, milyen a helyzet az iskolában s hogy eddig hiába sürgette a mérnökséget a dolgok rendbehozatalára. Pedig már szeptember 4-én kérte s azóta folyton írogatja az átiratokat. De nem mozdul senki. Saját pénzéből pedig igazán nem csináltathatja meg a törött ablakokat, amelyek rendbehozatalára talán egy évi fizetése is kevés volna. A törvényhatósági bizottság tudomásul vette mindezeket és nyomban másról kezdett tárgyalni. Pedig ez az iskola megérdemelne egy kis figyelmet; megérdemelte volna, hogy tovább .foglalkozzanak vele ugyanakkor, amikor a színigazgatónak ajándéko kat adott a közgyűlés figyelme. S még inkább az aktualitás szögébe állítja a SziliénSugáruti iskolát Jánossy Gyula tanfelügyelőnek az a jelentése, ihogy 14.000 tanköteles gyermek közül 2000 egyáltalán nem jár iskolába Szegeden, Mindjárt itt a cikk élén válaszolhatunk is ennek a problémának miértjére: nincs ruha és nincs cipő. Nem azért maradnak ki a gyermekek az iskolákból, mert csavarogni akarnak, de mert nincs, a mit magukra végyenek és nem hagyhatják el a lakásukat sem. Aki kételkedik ebben, keresse föl a Sziiléri-sugáruti iskolát, nézzen be a tantermekbe, a padok közt didergő gyermekek közé. (Hideg tmtérmek. ruhátlan apróságok.) Fölkerestük a hirtelen híressé 'vált iskolát, megtekintettük a tantermeket, tanulóit, beszéltünk az intézet igazgatójával s a — sajnos —• nagyon szomorú tapasztalatokról az alábbiakban számolunk beA tantermek ablakai kevés kivétellel botrányos állapotban vpHi/iak. Alis van ctz épületben ép ablak és több Mntéremnek külső és belső ablakai is ki \Uiiiak törve, A negyedik leányosztályban például, ahol Kertész Mária tanítónő tanit. az ajtóval szemközti ablakok vannak kitörve s belépéskor olyan légvoViat fogadja az embert, amit elképzelni is nehéz. A tanítónő a himnusztáblát tette a kitört ablak elé. hogv mégis mérsékelje valamennyire a Valósággal ordító légvonalot. Hogy milyen ennek a tanteremnek a levegője, nem kell bővebben magyarázni. Fa csak alig van a fűtéshez, szánnak pedig még színét sem látták. Holott nagy szükség lenne' a fűtésre. A padokban ülő sápadt gyermekeknél szomorúbb látványt ritkán látott még ember. A koravén arcokon a gond és nélkülözések nyomai. Ruha alig van a testükön; a legtöbbnek sem alsó, sern felsőruhái a nincsen. Egy szál nyári gúnya; rongyos, megviselt, amin keresztül nagyrészt átlátszik a lilára fázott bőr, a legáltalánosabb öltözék. Most kiszólítják a gyermekeket a padokból. A megdöbbentő látvány még csak fokozódik: a mekzatás gyárektábúk legnagyobb részén nincs hariérizfat és nincs cipő sem. Még megnyugtató látvány, hogy akadnak rongyokba burkolt lábak, amelyen viseltes kis fapapucs zörög. A tanítónő mondja, hogy a gyermekek legnagyobb része- leírhatatlan nyomorban él. Megtörtént, hogy egy gyermek rosszul lett s a végén kiderült, hogv napok 64a nén evét. A finom gyerekarcokról valósággal ordít a nyomor. Egy kislányt — alsóruha, felsökabát, harisnya és cipő nélkül, " vékony' nyári ruhácskában — megkérdeztünk, mit vett reggel? — Kenyeret — hangzik a cérnavékony hangon adott válasz. — És délben, — kérdezzük"'tovább — mit fogsz enni? — Ha lesz, kenyérét. — Es este? — Nem szoktunk vacsdrázni. — Hogy hívnak? — Bálint Ilona. — S az apád hol van? — A harctéren. Mindnek a harctéren van az apja; némelyiknek már meg is halt. Bemegyünk más osztályokba. A harmadik fiúosztályban maga az igazgató: Lantos Béla tanit. 78 növendéke van. akik közül 20 állandóan hiányzik ta cipő. és rultahiéAy miatt. És az ablakok itt is be vilidak törve: itt is befütyül a szél a törött ablakokon éle- _ sen, kiállhatatlanul. És a gyerekeken itt sinej* több ruha, sőt talán még kevesebb. Az ember szive még ha kőből van is, n cg kel!, hogv induljon ezen a látványon, amikor így együtt látja a nvomor e szegény gyermekeit, mosdatlanul, ruhátlanul, lilára fázott bőrrel. És a látvány mind a 12 tanteremben ugyanaz; a nfncsetlensée mindenütt ugyanoly hangossággal ordii- kegyelemért az éhező, fagyoskodó apróságok iránt. (469 gyenekdek nincs cipője.) f.antos Béla iskolaigazgató igv nyilatkozott á Dt Magyar országnak: — Szem nem képes felfogni, fül meghallani, szó leinti azt a nyomorúságot, amiben ezek a szegény gyermekek — majdnem kivétel nélkül — élnek. Az apjuk.' testvéreik háborúban vannak, az anviuk legnagyobbrészt képtelen dolgozni s igv a hadisegcivl -1 élnek, sokszor hét és kilencevermekes családok havi 45—50 forintból. A ruha leszakadt már róluk, a cipőjük elhagyta őket és nem tudnak ujat szerezni. Azt hiszem, minden részletezésnél megdöbbentőbben beszélnek mégis a számok. Az intézetnek van •összesen 12 tanterme, 6 fiu, 6 leánv s a tanulók száma 672. Ezek közül 469 gyermeknek nincsen cipője s legnagyobbrészt ruhája sem. — Naponkint 50—60 asszonv jelentkezik nálam s könyörög sirva., hogv szerezzek cipőt a gyermekeinek, mert máskülö: bei • nem tudja őket Tskolába küldeni s odahaza