Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-17 / 267. szám

4 is ősszé fognák ía&vrií, mert hiszen tlizi­ariyagjuk sincsen..., — Eek után — azt hiszem. — fölösle­ges tovább magvaráznom, miiven fontos lenne, hogv legalább az iskola legyei? meleg, legalább itt ne legyenek kénytelenek fa­gyoskodni a szegény apróságok. De — íme, az iktató- és kézbesitőkönyvvel igazolhatom — a vakáció óta egyebet sem teszek, mint a tanácsol és n mérnöki hhmalt dkrőuruMom, hogy rendet lék ei az dbtakak kimitddáí, méfit hideg van. — Igáz, nem /mondhatom, hogv egyál­talán nem értem el eredményt: kiküldtek a 12 osztály éa iróda fűtésére 4 öl fát. Ez öt­frai nap alatt elfogy és nem leshet maid to. vább tanítani a hidegben. Fokozza a bajt, hogy a Szentgyörgy-utcai iskola tanulói is ide járnak, mert az ő iskolájukban még min­d;g kórház van. Pedig délután még hűvö­sebbek az idők. Ezen az állapoton bizony már az sem nagyon segít, hogv ma kiküldéek oey üvegest. Most már hamarosan kell újra tüzianvag ís. •Eddig tart a nyilatkozat. Mi mit mond­junk hozzá? Jártunk a nvomor birodalmá­ban, láttuk a legsötétebb nyomort. Nem oko­lunk érte senkit; az ilyesminek úgysem akad gazdája soha. De talán be kelteire látni, hogy mindent mégsem lehet bürokratikus lassúsággal intézni. Valamit tenni kell. de gyorsan. (s. i.) i>imKiHUMiinaiiiniiiiMuiiiiiiiuiu»anF e/£ dohány. [Megint együtt vol't a társaság és megint a dohány került szoba. A főorvos kezdett be­szédbe; — OH hagytam el a múltkor, hogy a do­hányt felrágattuk a pénzügyőrrel, — Igen, igen, jó dolog volt — jegyezte meg nt itdótáros. — Régi dolog volt, fele talán tréfa is te­hetett — mondta az invalidus főhadnagy, aki az orosz fronton hagyta a négy ujját, — Abba ugyan nem volt egy szál tréfa kém tiltakozott a főorvos —; mert az csupa dohány volt. Elég az ahoz, hogy elosztottuk a mázsa szüzdohányt, fele az enyém lett, fele a plébánosé. Az enyimet felküldtem a kórház padlására, ott nem találja meg semmiféle rekviráló bizottság, gondoltam, a plébános pe­dig kivitette a plébánia udvarrá, a szinbe, ugy okoskodván, ha ráakad is a hatósági kö­zeg, nem történhet semmi baja, mert sza­bad helyen van. Ha zárt helyen tartja az em­ber a dohányt, akkor „csempészet", ha pe­dig nyilt helyre dugja, akkor nem vonhatják felelősségre, mert annak is ki van téve az em­ber, hogy valami haragosa vitte a. portá­jára és az jelenti fel boszttból, — Igy van — integetett a fejével az adótárnok — sok eset történt már ilyen. — Egy hét múlva bizalmasan megszólí­tott a plébános: doktorkám van-e még abból a jó dohányból? — Van, persze, hogy van. Aliért? — Az enyim már elfogyott. — Lehetetlen. — Valami jómadár megneszelte, aztán elvitte... Egy cédulát hagyott a helyén, aa volt ráírva: ne kéresse a tisztelendő nr a tet­test, halálom óráján úgyis meggyónom, hogy én vittem el. kwsss ft»i«<l hit *ot*»w 41 Azfáá ailt esiiiál mósl a ázebtafya? — Semmit. Várom a zsiványnak az utoh só óráját: — Én is így gondolom, nyugtattam meg a plébánost — legjobb tesz megvárni; mig- maga jelentkezik a tolvaj. — No igen, ha már akadt fiuáne, aki gépet kölcsönzött és ő maga vágta fel barát­ságból a magyardohányt, olyan gavallér po­licáj nem hiszem, hogy akadjon, aki a" szűz­dohány után nyomozzon. Egyet mosolyogtak az urak. aztán át­fordult a beszéd másik esetre. Megint a főor­vos volt a szóvivő: —. Parasztok közt éltem, volt alkalmam megismerni az eszükjárását. — Nos, nos, kaptak a szóu az urak. — Volt valami Halbűr Miska nevezetű 3Zomszédom, mikor a tanyán voltam kerü­leti orvos. — Jó név — mosolygott az adótáros,. — Oh, vannak odakint Halbürök többen, ez csak olyan gúnynév... Fösvény ember volt ez a Halbür Miska, nem szívesen fogadott napszámost a munkához. Egyszer, igy ősszel, keservesen panaszkodott a szomszédjának: Bajba vagyok Illés bátyám —. mondta — rám szaporodott a dolog. — Hogy-hogy? — Hát ugy tudja kend, hogy a paliá­som tele van kukoricával, oszt nincs időm mögforgatui. — Pedig az nem jó neki, mögfülled. — Ettül tartok én is, a hizók pedig még messze vannak a késtől. Illés gondolkozott valameddig, aztán megnyugtatta: majd no, majd rágyün arra is a sor... Egy hét se tellett bele, fináncok jöttek Halbür portájára. Miska megijedt, nem tudta mire vélni a váratlan vendégek vizitelését. — Fele se tréfa —• motyogta az adótá­ros. — Elhiszem azt, hogy nem tréfa, külö­nösen parasztnál, aki ugy fél a finánctól, mint az ördög a tömiéntől... Diesértessékkel köszönt nekik, — Kend az a Halbür Miska? — kér­dezték, —• Én lönni, én vónék, de maguk mög a ház-numerust téveszthették el. —^ Az már a mi dolgunk — felelte hety­kén a finánc — Hol van kendnek a dohánya? — Ehol e — húzta ki a dohányzacskót a kabát-zsebből Mihály, —, Hát a többi? — Sé égőn, só fődön egy eitök sincs, —. Lehetetlen. — Hiszen bár vőüa, —i Hát a padláson? — Nincs ott egy pipáramoló se. — No majd kiderül. Azzal felmentek a padlásra a fináncok és összenéztek minden zugot. A kukoricát is felforgatták az utolsó csőrig... Kát valóban igaz volt, se égen, se földön nem akadt eg> pipáravaló se. — Hová tette kend a dohányt, Mihály? —• kérdezte nagyharaggal a finánc. — Ejnye, henyje, hát nem vagyok en ojan embör, mint amijennek gondolnak — vá­gott vissza önérzetesen Hialbür Miska. — Nos, nos? — türelmetlenkedett az adótáros. — Most következik öregem.., Az eset után egy-két napra találkozik Halbür Mihály a szomszéddal. Ej, ej, Illés bátyára, fedi az öreg gazdát, hát ilyen jóakaróm kend? — Miért, tét — Nyakamra küldte kend az exekuciót.; — Micsodát? — Hát a fináncokat: — Itt votak? —< Itt ám. — Aztán? — Aztán fölforgatták az égész padlást. — A kukoricát is? — No... pihentetett megátalkodva Illés — aztán még rossz embörnek mondasz* Miska!? Halbür kimeresztette a szemeit. — Hiszen azon panaszkodtál, hogT nincs, aki megforgassa a kukoricádat, azért küldtem ki a fináncokat. — Mit gondolnak az urak, mi lett a do­logtól? — összevesztek — jegyezte meg valaki, — Dehogy, boldogan mosolygott- egy­másra a két ravasz paraszt, —V• LEGÚJABB. STOCKHOLM: A pétervári táviró­torgaloon megnyitása ellenére az összes hí­rek 12-éről vannak keltezve. A finnországi áitalános sztrájk miatt az utasok sem kö­zölhetnek híreket. . BÉCS: Kerenszki és Lenin kompro­misszumot kötöttek. Ugy látszik, hogy Le­nin maradt feliil és Kerenszíkinek meg kel­lett hajolni a bolsevikiek kívánsága előtt. KOPENHÁGA: Kerenszki tartózkodási helye ismeretlen. KaJedin, Kornitov ós Ke­renszki összeköttetése megszakadt. A lía­dettek szövetsége felbomlott; számos tag­ját megölték; Kornilovnak menekülnie kel­lett. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Az Északi-tengeren ujabb 13.000 tonna el­lenséges hajóteret siilyesztettliník el. LONDON (Reuter-jelentés): North­cliífe lord abban a levélben, amelyben visz­szautasítja a repülési minisztérium tárcá­jának elvállalását, kijelenti, hogy elégedet­len a hadvezetőség energiájának hiánya miatt és kifogásolja, hogy a kormány hiá­nyos intézkedéseket tesz az Angliában ké­szülő lázadások teljes leverésére. ROTTERDAM: A Westminster Ga­zette jelentése szerint a*z amerikai kisegítő flotta elnöksége legközelebb lemond, mi­vel a hajók épitése nem megy olyan gyor­san, hogy enyhíthesse a fenyegető hajótér­hiányt. * i-1 •ÍMSÍ & 'L4+! rí • ' A párisi konferenciát elhalasztották Berlin, november 16, A párisi konferen­ciát, amelynek e héuap 16-án keltett volna kezdődnie, a kormányválság' miatt elhalasz­tották. „A Modiano-Clubspecíalité'" sodorni való szivarkapapirnak ára ma 20 tlllór. 1 könyvecskében 60 lap van* Minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása V

Next

/
Thumbnails
Contents