Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-07 / 233. szám

szeged, 1917. oktáímte 7. D8LMA8 Y AJMMSSBdLG 7 ten estivel. Siirgöwjproanó&s: Változékony. hűvös, keleten sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 15.8 fok Cetem*. — A román tanítóképzőket októberben megnyitják. Aradról jelentik: Az aradi román tanítóképző intézet miniszteri biztosa október 1-én Aradra költözött és érintkezésbe lépett az aradi román püspökiké!, a szentszéki tagokkal és az aradi tanítóképző igazgatójával A miniszteri biztos a tanítóképző megnyitásáról tanácskozott a román vezető körökkel. A rornán tanítóképzőket, miután a tanácskozások eredményre vezettek, október 15-én megnyitják, — Vasárnap nem lesz v\z. A vízvezetéki főcsatorna tisztítása miatt szombaton este 11 órától vasárnap reggel 5 óráig és október 7-íkén, vasárnap reggel fél 9-től este 11—Í2 óráig a vízvezeték üzeme szünetelni fog. A hatóság fölhívja a közönséget, bog; erre az időre lássa el magát vizzel. — Magánosoknak a katonaság nem szállít szenet. A Külügy-Hadügy jelenti: A műit héten a súlyos szénmizénák idején, tudvalevőleg a király közvetlen parancsa révén a katonaság segitése volt a leghathatósabb eszköz a szén ínség enyhítésére, A katonai segítség a vasúti kocsik ssénrakományamak lehető gyors kirakására és azoknak a rendeltetési helyeken való lerakásárq szorítkozik. Elvileg az akció a katonaságnak továbbá a közhivataloknak, kórházaknak, iskoláknak és végül a kisebb szénkereskedőknek szénnel való ellátására szolgál. Katonai segítséggel magánosoknak részére szenei nem szállítanak, — Áthelyezések. A közoktatásügyi miniszter Bartsch Sándor szegedi felsőkereskedelmi iskolai tanárt jelenlegi minőségében a budapesti VII. kerületi állami felsőkereskedelmi iskolához, Lévay Margit szegcdi állami polgári iskolai rendes tanítónőt jelenlegi minőségében a kaposvári államilag segélyezett községi polgári leányiskolához áthelyezte. — ösz. Szombaton reggelre hirtelen megváltozott az idő: bűvös, esős, igazi őszi hajnalra ébredtünk a pénteki enyhe, kései nyári este után. Meglepetést persze nem keltett :í borús reggel, hiszen napról-napra vártuk már a csodálatosan szép ősz végét, annál is inkább, mert ilyenben esztendők óta nem volt már részünk. — Az üzletek zárórája. A szegedi kereskedők. .máid. ismeretes? elhatározták, hajts üzleteiket este hat- órakor bezárják és vasár nap írem nyitják ki. Értesülésünk szerint a. szegedi kereskedők egy része — első Karban a női kontekeiósok - a vasárnapi zárás ellen vaa. Szerintük a kereskedőknek ez a magái tapadása rájuk sérelmes, mert a női kentek üzleteknek must vau a legfőbb szezóuja és í4 vidéki vevőközönség, -amely ínésr ntna szckoít az uj rendhez, efaaasretd sz üzletekből. A szegedi kereskedők részéről mozgalom indult mag a vasárnapi zárás ellen. A jövő héteu értekteztetet tartanak, amelyein htetározaft ixjgitak e kérdésben és mindenek előtt azt a* anomáliáit, akarják .inegsziünetni, hagy arait minden k«raskedő alkalmazkodik a megállapodáshoz, ami a többi kereskedő érdekeibe ütközik. Az üzletek este hat órai. zárását ez a mozgalom nem éri-uti, bár H kereskedők e tekintetben sem jutottak egységes megállapodásra. — Bevásárlási könyvecskék. Az uj bevásárlási könyvecskék kiállítása most folyik a bejelentő hivatalban. Az ni könyvecskék ez évi november elsejétől 1918. október 31-ig érvényesek. Bevásárlási könyvet az kap, akii a májusi népszámláláskor számításba vettek, annyi családtag után, aliányat ekkor ott találták. Akik időközben költöztek » városin ., azok a könyvecskét október utolsó hetében kapják meg, de ezért a kerületi rendőrségnél kéö jelentkezni. — Kinevezések. A magyar királyi dohányjövedéki központi igazgató' Lipp Lipót Zoltán szegedi segélvdijas dohányjövedéki gyakornokot a XI. fizetési osztályba dohánvjövedéki segédtisztté és Fígeezky Jenő szegedi díjtalan A fahonvéd: A mi fajtánk útját járta. Ezeken nem virit a jólét, csak a hives a jóban. A hit is boldogít. És elmondható róla, szegényen fialt meg, de lelkiekben gazdagon élt. És megérdemelte azt a pár könnyet, amelyet a koporsóján hullajtottak. , . . <»in«m«mmhwi«<uni'an><>nuuuaaumia» HÍREK ocoo c/í megcsúfolt ember. Megcsúfolt ember, ember, Ember, Már mi régen nem voltunk jóban, De szántalak, sajnáltalak S néha-néha csinositvbban Néztem reád és kedveltelek. Óh álmok, kedvek és kegyek S minden, mit az Embernek adtam, Be örökre elmultatok, Ezt a hitványt én megsirattam ? Most érte el igazi sorsa S most szentelem meg magamat, Ki nem törődtem embersorba S akinek mindig idegen Volt ez a hiti, éhes csorda. Maga-fütötte vad pokolba Veszett ebként belerohant, Megcsúfolt ember, ember, Ember, Ma már nem tudok kegyelemmel, Ugy mint régen nézni reád. Vesszél botor, pusztulj botor. Szivem féiősen haldokol, Hogy ne legyen közös ezekkei, Mert sohse volt aljas és ember, S megérdemel egy más kakilt. Ady Endre. — .. ' : I* f — Időjárás. Változékony, Itímis idő várható, helyenk&ftí, inkább esak kefehegy nyárra pompásabbak legyenek, ifin fai* ikb'ib.uhtf} a tanyákra és heteket töltött m töriUstvi között, annyi vult, initttix'a a kertész -reggelen kint megnézi minden csöpp caéinittjét, Ha mikd fojbászkodva, papos álmí.at.tal hajúit a papiros fölé, annyi volt, minttui a. .kertész aggódva kiemel i, hogy an.. tról yen földibe, jMíeitnyi .napra ültesse virágait,- bogy legteijeaíebhen ayiüiaösanak, élhessenek. Mért nem ő •irt. hanem életet ültetett át az uj életit'. IS az. a szeretet, az az aggódó ^uutkssáK, mellyel •ügywM, hfígy semmi veszendőiw» .ne menjen íaz éteriiíl: az volt •Tömörkény István. Hogy törette w» ő teídieiwKr! Hogy vjgyáaoW, hogy nrgy hamis vagy fölösleges szót w ad,km az -ajkukra. -Egy eredeti szót vagy egy miwtent•moudó mcédulatat trl ne veszítsen a valójukból; Egyszer megmondtam naká, hogy pest i ssyaiházi emberek tőle várják az uj oépszíuamivet, a magyar eiiibeirek ch&anátian, pániIrkák nélkül való színpadi szereplését. Tömörkény mosoly-gott. A mosolygás kitett volna könyvben hámm myoaiwrtott árkust, annyi űf-ott beiane edtmaidva. Ha-nem mikor aztán beszélnie kellett, hogy teleljen a hízelgő ize•wetee, e-sak egy páa* szónyi volt az egész utegjegy/ése. Azt mmutfa: „nem beszél a magyar mabw «gy esztendő alatt «e annyit. amenuyü •a «inpwdun három óra alatt összríeiráguck.'' A kertész meggyőződése .volt ez, aki tudja, éiogy a magyar paraszt virágját nem lehet a színpad földjébe átültetni, mert nem ne.ki való föld az, ne.ur tud abban. megélni, Humiéi,hmi. beszéltetni azt, aki nem szoktál W/tóltti. IfáueuJtatni azt, akinek •tnrjfásn nyugodtabb a jegenyénél, drámáztatni akt, aki a lopott játéldcatonámik, úrikor az a benne levő álomnál fogva, a parasztnak csudaképpen, akárhányszor' földhöz vágja, mindig feláll, mindig szalutál, mondom, még' a játckkatmiánuk is «s»k azt mond ja. hogy „rugóin ne. ftairögess!" hát az lyeai irás Tömörkény Istvánnak idegen volt, nem kellett se fektének, se lelkének. Hiszen az volt legjátékosaiéi gyönyörűsége, ha az étet csudái elé állíthatta embereit, aztán sunyin figyelhette, mit mond. milyen szót talál a tanyai ember a csudára, melyet először lát. A vasútra, a repülőgépre, a telefonra s -már milyen tsudák h paraszi étetélíe csak ritkábban én későbben vetőtloek. Ilyenkor i-aiaiíjj szent kivéncsiság feszítette Töimíirkéöy leikét: Az rtj 'szavuk Krirletéséwk tófettórtumrtfct -Uwte. tM'iiríiha tuaé w&á tudásnál ősem.beret, közé keriH-Tén, a fagalíuak és szavak «züleféaének titkát figyelhetné, olyan széni áhítaMat teste Tömörkény a magyar ember szűz. értehuességrimk első m«gnyilaíkcigáKái a knltnrcstwlák előtt. Mit mond a tanyai ember, amikor először tartja fülénél a telefoni? Alit mond, amikor feje fölött a madaj'ak ni'szágiíban először katteig a repfilőgép. s aziui ember ül, kétlábú, ismerős fovrmVjn, magyarul beszélő ember? Dehogy harinisitutt vfénu. « valamit, m, ilyenkor született szavakon. A/1 hitte a magyar ember a tegUJetékesebb az egész kiTltuj-világ •Te.rnthioluggájáiuik megállapitására. Almgyau a magyar •e+u'tier tvlőször, nieg.tetK'tve-. teremtő fantáziájával .megnyilatkózik a tauuÍMiáuyrderót és esíerilétiyékről, az a találpiány-okiiak és esftniények.m'k az i.gazj neve, igézi értéke. H'zercf.te volna, ba még seintninek sincs neve, ami a liajadó világot ámrdakba ejti, mert azt hitte, hogy a magyar ember értelmes séfje jobb nevet, találóbb nevet adhaltm mindennek, ami a világtól vau, az ég alatt történik, Szenvedélyesen kereste ás gyűjtötte az ilyen születő szavakat, s huklog volt, lm lefőzhette a fanyai ember szavával, tanyaá nmgjeg>r,é.-eivél az 'XqcynevKQtett kultturemlmfrekek Még Eötvös Káíolr se hiti jahban a táWatóról«ik-ses'.ség iuiiubm luíte balcscsséget .meghaladó mint. Tömörkény a uutgyar paraszt arókitalálásának esalhatatlaaiságáhan. S ezt akarta volna ű meghamsiitínii? SoIi-m. Régészek mm kezelnek vigyámtosabtem egyegy kiásott, régiségei,, melyből régi knlturákr.a lehet következtetni, wrim aimgy Tömörkény kezelte a tanyai ember ajkáról szedeti szavakat, mnlyekliőj « magyar géarftwy. fe •remtő akarta íázmiyótaiM, .Ezéri yj gyázailt ugy az. ei-nlmreire. » szavukra, a mosolyukra. a Imnilőkuk ráncára, öiimten beszé df s geszlus-rk'ra. Ezért élnek az. ö emberei élő életet jMtpárcson is. Ezért többek az ö iráeai ircdalmi munkánál. lEzérf amg'yar dakiuueiiiCurominden Töanörkétiy-J't'áa.iEzéri bathalatlan a mag> at* ember Tömörkényben és ezért lutlbatatbm Tömörkény a magyar emberben.... Kerasem Töinöikúny Istvánt... fis mvgtn Iában abban -n fanatikus, bitlaut, hogy n (magyar ember tegtükélpt.rsehli, a tejcéjtetrjn'utóbb, á legértékesebb rrabftra-ny&g az egész fald kere.gsi'gén, Máe fújta bizoiivcsan töhliet tanult, majgiisahhva hágott a kultúra létráján, gyorsabban tud alkalmazkodni és hozzászól ni a világ kis és nagy dolgaiba/., de egyik se hozott magával több t ermészetes józannágct. e-öndes megfigyelés é„ derűs höteseaséget. mint a magyar fajta. Eszembe jut egy másik fanatikus ember, :tki tul a Dunáról szakadt a fővárosba. Eötvös Károly. A vnj da. Az. sxarotett sojcat errőí a léniáról beszéd-