Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-31 / 253. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. Szeged, 1917. Népegészségügy. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K, Egyes szám ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. VI. évfolyam, 253. szám. Szerda, október 31. Udinét elfoglaltok. - Csapataink velencei területen harcolnak. — A Monté Lonzán levő páncéimüve! bevettük. - A foglyok száma és a zsákmány növekszik. — A népegészségügyi kongresszus különö­sen utolsó napjának tanácskozásaitól majd­nem teljesen elvonta a figyelmet győzelmes hadjáratunk Olaszország ellen, melynek ha­talmas méretei és kápráztató eredményei egyre nagyobb arányokban bontakoznak ki. Az emberek nagy részének túlfeszített ideged ismét hatalmába ejtette a háborús láz, az érdeklődés teljesen koncentrálódott a velen­cei síkság felé. A gorlicei áttörés után Gaii­cia és a hadszíntérül szolgáló orosz-tarto­mányok területén végbement fegyveres mér­kőzés. nem kötötte le ennyire a figyelmet, ami érthető: az olasz hadseregről van szó, amelynek velünk egy táborban kellene har­colni, amely tizenegy Isonzó-csatában dön­gette Ausztria kapuit abban a hitben, hogy — a szövetségesek hadereje sok más helyen lévén elfoglalva — betörhet rajtuk, amelynek veresége — sokak boldog hite szerint — kö­zelebb hozza a békét. Pedig minél tovább tart a háború, mi­nél nagyobb az áldozat, amibe diadalaink kerülnek, annál jobban kell figyelni minden szóra, amellyel az embermentés ügyében agitálnak, minden tettre, amelv ez agitáció igazolásául vagy eredménveül ölünkbe hull. A háború negyedik évében sem tudunk azon­ban megfeledkezni arról, hogv a szép beszé­dek és nagy fogadkozások országában va­gyunk. Ha nern igy lenne, nem lenne kény­telen ép a közélelmzési államtitkár antiszo­ciálisnak bélyegezni köfeélelmezésünket, nem kellett volna a most lezajlott népegészség­ügyi kongresszuson olyan intézmények ha­laszthatatlan szükségességéről prédikálni, a melyeknek állni és működni kellett volna jóval a háborút megelőzőleg. Nem nagy el­keseredéssel szólunk és nem túlságosan sötét színekkel festjük közállapotainkat, ha azt mondjuk; a hosszú hadviselés rettenetes em­bervesztesége rábírja majd intéző köreinket, hogy most létesítsék azokat a népjóléti in­tézményeket, amelyeket a háború előtt, tehát rriár akkor kellett volna létesíteni, amikor még nem állt be az emberanyagban a hatal­mas minusz. Túlozunk? Van Szegeden kórház? Talán a háború után lesz. Nyilvánvaló, hogy még a háború előtt fel kellett volna építeni. mert ezzel tartoztunk a rendes idők népegészség­ügyének. Ha esetleg az idők megnehezült járása kikényszeríti belőlünk ennek a tarto­zásunknak lerovását, ne gratuláljunk önma­gunkmik. A kórházakkal még a múltnak va­gyunk adósai. A jövővel szemben ui köteles­ségek nyomasztó terhe hárul ránk. Azon az utón vagyunk, hogv fel akarjuk ismerni eze­ket a kötelességeket. Fel tud-e 'maid emel­kedni a tettek színvonala a beszédek nivó­jáig? Lesz-e kormányban, társadalomban és közigazgatási hatóságokban a felismerés két­ségtelen intenzivitása mellett az elhatáro­zasna k és a cselekvésnek akkora lendülete, hogv a népegészségüggyel szemben ne csak a piszkos adósságokat akarják leróni? E nélkül a lendület nélkül minden más nemzet busásan kamatoztathatja azökat az. áldoza­tokat, amelyeket a háborúban hoztunk, mf századokra koldusai maradunk. BUDAPEST, október 30. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A tizenkettedik Isonzó-csata által teremtett helyzet a leg­felső Taglioinento mentén levő részig érez­teti hatását, ahol Krobatin báró vezérezre­des karlnthiai hadserege minden ellentál­lást leküzdve, Velence-tartomány területen déli és nyugati irányban gyorsan tért nyert. Kraus Aiíréd gyalogsági tábornok haderői már e hó 28-ikán délben az első rést ütötték a gemonai messze kiható erődített táboron, amennyiben a vitéz huszonhatodik szánni alsóstájerországi lövészezred rajtaütéssel hatalmukba kerítették a Moníe Lonzán levő páncélos erödmüvet. Bslow tábornok szövetséges csapatai­nak döntő eiönyomulását Udlne elfoglalása koronázta meg. Tovább délre tengermelléki üldöző csapataink által szoríttatva még egy­re hömpölyögnek a megyert ellenségnek az alsó Tagliomento felé visszavonuló rendet­len tömegei. A szövetségesek arcvonalai mögötti területnek a fogolyszállitmányok GENF, október 30. A Matin irja: Fran­viaország akkor küldhet csapatokat Olasz­országnak, ha Anglia a francia frontból to­vábbi részeket is hajlandó átvenni. A Petit Párisién szerint a radikálisok hosszú sora és a hadizsákmány sok helyütt olasz seregtábor jelleget kölcsönöz. Keleti harctér és Albánián: Nincs Je­lenteni való. A VEZÉRKAR FÜNÖKE. BERLIN, október 30. A nagy főhadi­szállás jelenti: A tizennegyedik hadsereg szövetséges csapatai elfoglalták Udinét. Ez­zel az olasz legfelső hadvezetőség eddigi székhelye az eredményes hadműveletek ha­todik napján kezünkre került. Feltartóztat­hatatlanul, fáradságot nem ismerve nyomul­tak hadosztályaink a síkságon, a Taglio­mento felé. A nagy esőzések következtében erősen megdagadt folyó kevés átkelési pont­ján torlódik a megvert ellenséges haderő visszavonulása. Karlnthlából előnyomuló csapataink az egész arcvonalon velencei földre léptek és a Tagliomento felső folyása felé előnyomu­lóban vannak. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) ebben a kérdésben meginterpellálják a kor­mányt. ROTTERDAM, október 30. (Reater­jeíentés.) Lépések történtek abban az irány­ban, hogy Olaszország lehetőleg kiadós se­gítséget kapjon a szövetségesektől. Az offenziva hatása az olasz népre. ZÜRICH, október 30. Az olasz diplomáciai körökben kijelentik, hogy tekintettel a fenyegető veszedelemre, amely a hazát fenyegeti, minden párt­nak össze kell fogni a haza védelmére. Az olasz lapok nyilían bevallják az Isonzó-hadsereg általános visszavonu­lását, de hangoztatják, hogy csak átme­netről van szó. Kijelentik, hogy az el­lenség jelentései nagyon túlozzák a fog­lyok számát. ZÜRICH, október 30. Rómában a ve­reség hire elképzelhetetlen pánikot idézett elő. Az Avanti a következőket irja: A kamarában íl62 {képviselő hallatlan botrányt rendezett, amelynek közlését a cenzúra megtiltotta. Lombardia és Velence tartományokban a lakosságon óriási izga­lom vett erőt. A legrosszabbtól tartanak, hogy Vicenza is az ellenség kezébe kerül. ZÜRICH, október 30. A Giornale d'Ita­lia a helyzet komolyságára vaJó tekintet­tel nemzetgyűlés összehívását követeli, a melyen el kell határozni a hábofunak a győzelemig való tántoríthatatlan folytatá­sát. BERLIN, október 30. A semleges sajtó megerősíti offenzivánknak az olaszokra gyakorolt pánikszerű hatását. Friaul kiürí­tését az olaszok még pénteken elrendelték, de csapataink gyors előrenyomulása követ­keztében nem fejezhették be. Velencéből, Milánóból és Turmból lázas kapkodással menekülnek. Mindenütt utcai zavargások vannak. A bőszült tömeg bántalmazta az intervencionista politikusokat. Olaszország szövetségesei.

Next

/
Thumbnails
Contents