Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-28 / 251. szám

Szakértőket hallgat ki a bíróság a város és a gázgyár pőrében. ( Salát tudósítónktól.) A szegedi törvény­széken szombaton délután folytatták a vá­ros és a légszeszgyár között a villany és lég­szeszegységárak fölemelése ügyében kelet­kezett pör tárgyalását. Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt már volt tárgyalás eb­ben az ügyben a szegedi törvényszéken és akkor szenzációs fordulatot vett a pör, a mennyiben a kereseti kérelem előterjesztése után dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész vi­szontkereseti kérelmet adott be a gázgyár ellen s ebben annak kimondását kérte, hogy a városnak joga legyen a gázgyár megvál­tása iránt azonnal intézkedni. A szombati tárgyaláson dr. László Adolf táblabiró elnökölt. A város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyész jelent meg, de ott volt a tárgyaláson dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester is. A gázgyár képviseleté­ben dr. Pisztor Egon ügyvéden kivül meg­jelent Pongrdcz Albert igazgató is. A tárgyalás megnyitása után dr. Pisztor a gázgyár eljárását, majd a kereseti kérel­met ismertette. Eszerint a gázgyár többször megkísérelte peren kivül fölemeltetni az egy­ségárakat, de a város makacs magatartásán minden kísérlet meghiusult. Holott világos, hogy a gázgyár kérelme nemcsak méltá­nyos. de jogos is. Három évig. mig bírták, a régi egységárakon szolgáltatták ki a gázt, de a viszonyok egyre inkább súlyosbodtak. A szén ára 1914-ben 3 korona 52. 15-ben 3 korona 60, 16-ban 3 korona 70 volt, de az idén már 7 korona 50, sőt ina már a nyolc koronát is eléri. Az áremelkedés mellett a drágább szén roSsz-abb minőségű is. A há­rom kor. 50 fitl.-es szén mázsájából 25 száza­lékkal több gázt lehetett előállítani, mint a maiból, amelyből kokszot is csak 55—60 ki­logrammot kap a gázgyár a békebeli 75 kilo, grammal szemben. Sőt ebből az 55—60 kilo­gramm szénből is csak 25—30 kilogramm adható el, a többi használhatatlan. A villany­szén ára 1914-ben 2 korona 70 fillér volt. Ma 10—12 koronás szenet kell használni a villany előállításához. S hogv drágultak a többi anyagok? A gép- és hengerolaj ára pél­dául, ami a villanygyártásnál nagyon fontos tényező, koronákról 640 koronára emelke­dett. Ezzel szemben a gázgyár jövedelmei hogyan emelkedtek? Az egységárak a ré­giek, de a melléktermékek is alig jövedel­mezőbbek, mint voltak. A koksz ára például 4 korona 50 fillérről csak 6 korona 50 fillérre emelkedett. A gáznak és villanynak ilyen áron való további kiszolgáltatása a gázgyár anyagi romlásához fog vezetni. Már pedig senki nem kötelezhető olyan szerződés be­tartására. amely nyilvánvalóan az fí anyagi romlását idézi elő. A gázgyár megszüntetné üzemét szívesen, ha mint katonai felügyelet alatt álló vállalat megtehetné ezt. vagy ha nem lenne a szerződésnek más contia, amely Szerint a város azonnal birtokba veheti a gázgyárat, ha az szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Ezzel különben meg is fenye­gette a város a gázgyárat. 400—500 száza­lékos üzemköltség emelkedés mellett külön­béit is csak alig kért valamit a gázgyár, a mikor a szerződéses árak 25—30 százalékos felemelését kéri. És 3z árfölemelés viszmajor. hiszen a világítási szerződés értelmében — ha a technika tökéletesedése következtében olcsóbban is' lehetne előállítani gázt és vil­lanyt, mint lehetett hajdan — a gázgyár kö­teles egységárait leszállítani. Mindezek alap­járt kér! a keresetben foglalt kérelmek ki­mondását. Dr. Turóc'zy Mihály tiszti főügyész vá­laszában először viszOntk'erestét indokolja és csak azután terjeszti elő kifogásait. Viszont­Jveresetében a város tudvalevőleg triégállapi­kell a társaságnak a részvényeseknek mind eifizetni. Ezt tőkének is kell tekinteni, amely az esetleges jövedelemnélküli évek elmaradt kamatjövedelmének fedezetére szolgál. Ha ilyen jövedelmezőségű évek után egy-két év veszteségesnek mutatkozik is. 40 éves szer­ződésnél még nem indokolt az árfölemelés iránti kéretem, Háborús állapotokat ezen felül nem lehet viszmajornak tekinteni. A gyárnak még 18 év áll rendelkezésére, be­hozni az esetleges elmaradt jövedelmeket. Hiszen senkinek sem lehet kétsége az iránt,, hogy a gázgyár üzeme az abnormis viszo­nyok elmultával csak jobban föllendül. Szak­értők kihallgatását inditvánvözza. Egyébként hajlandó kimutatni, hogy a melléktermékek ára mennyire fölment, — nem két koroná­val, de 4 korona 50 fillérről 12. sőt 14 koro­nára. A gázgyár melléktermékeinek drágu­lásán megtérül az egész üzemköltség drágu­lása. Erre tehát nem hivatkozhatik a gáz­gyár. Pisztor Egon válaszában kifeiti, hogy ha emberfeletti előrelátással kötötték volna meg a szerződést, a világháború okozta rendkívül; viszonyokat előre látni lehetetlen lett volna. Tagadja az, is, hogv a két hábo­rús év bevétele elérte volna a hét és fél, vagy pláne nyolc és fél százalékot. Amire a város hivatkozik, az a jövedelme a bruttóbevétel, amelyből még lemennek a központi igazga­tás. az igazgatás és egyéb költségek. Ennek az összegnek csak az ötven százaléka, ha megmarad. A bíróság a replikák meghallgatása után elrendelte a szakértők kihallgatását. R tisztviselők drágasági segélyét megszavazta a Ház, Polónyi Javaslatát, Ugrón válaszának napirendre tüzésérd! elvetették. — tani kéri azi a jogát, hogy a gázgyárat már most birtokba veíhesse, megválthassa és át­vehesse. Felperes gázgyár árfölemelési ké­relmével tulajdonképen a szerződés megvál­toztatását kéri. Ezzel szemben pedig jogos és föltétlenül méltányos a város megváltás iránti viszonfkeresete. Ezután pontról-pont­ra cáfolja ellenfele állításait. — Nem helytálló —• mondia a főügyész — felperesnek az az állítása, hogv a szer­ződés csak normális időkben birt kötelező erővei. Nem szabad elfelejteni, hogy itt egy 40 éves, kizárólagossági jogot élvező társa­ságról van szó. Ilyen hosszú szerződésnél pedig minden gondos kereskedő számításba vesz minden eshetőséget, azt az eshetőséget is, hogy rendkívüli viszonyok jönnek és egy­két év nem lesz jövedelmező Sőt számíta­nia kellett volna a háborús állapotokra is. S éppen a rendkívüli viszonyokra való tekin­tettel fizetik a fogyasztók a világítási szerző­dés legmagasabb díjtételeit. Bizonvitanj kí­vánja. hogv a gázgyár az első háborús év­ben 466.920 koronát keresett, a második há­borús évben pedig ez az összeg 514.630 ko­ronára emelkedett. Két évben az öt száza­lékos kamatjövedelmen felül — ha elfogadja is a gázgyárnak azt az állítását, hogy ott tényleg hat millió korona befektetésről- van szó — ez a bevétel 383.683 korona tiszta jövedelmet jelent. És ezt. az összeget nem (Budapesti tudósítónk telet önjelmtése.) A képviselőház szombaton délután 4 órakor Szász Károly elnöklésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után az elnök jelenti, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentést akar tenni a Háznak. Ezután feszült érdek­lődés mellett Wekerle emelkedett szólásra és ezeket mondta: — A vezérkar főnökétől a következő ér­tesítést kaptam: A szövetségesek hősi harcai délnyugaton ugy, mint eddig is rendkívüli kedvezően folynak. Canin, a Monté Stol, a Matajur és az Olaszország­ban, mint a 11-ik Isonzó-csata győzelmi dijaként oly túltengőén ünnepelt Monet Santo birtokunkban vannak. A foglyok Száma több, tnint 60.000, a zsákmányolt ágyuk száma több, mint 500. (Élénk he­lyeslés, éljenzés és taps.) Császárunk és királyunk őfelsége személyesen vezeti az offenzív hadseregek főparancsnokságát, (Hosszantartó zajos éljenzés és taps, min. den oldalról kiáltják: Éljen a király!) Ezután Szász Károly elnök javasolta, hogy a képviselőház a szokott alkotmányos formák között ebből az alkalomból fejezze ki királyunk, dicső hadseregünk legfőbb ura, aí olaszországi hadműveletek főparancsnoka előtt törhetetlen hűségét, allattvalói hódola­tát és hadseregünk győzelme fölötti határ­talan örömét. (Lelkes éljenzés.) Javasolja továbbá, hogy üdvözöljék a hadsereget, ki­rályaink és nemzetünk lobogójának dicső vivőit. Juttassák kifejezésre, hogy a magyar nemzet ott van a hadsereggel és torhetetle nül áll mögötte a végső gyoZele'mig, a kard­dal kivivandó hatalmas békéig, amely Ma­gyarország jövendő nagyságára épül fel. Az elnök javaslatáa a Ház elfogadta, 'majd harmadszori olvasásban megszavazták a horvát pénzügyi egyezményről szóló ja­vaslatot, ami után áttértek a tisztviselők drágasági segélyének folytatólagos tárgyalá­sára. Almássy László a segédjegyzők hely­zetének javítását sürgette. Springer Ferenc szerint a tisztviselők végleges fizetésrendezé­sét illetőleg mec, kell várni a háború végét és a kialakulandó helyzethez képest kell ren­dezni fizetésüket. Antal Qéza szerint a ia* vaslat nem keltett olyan megnyugvást a tisztviselőkben, mint az előző javaslatok, mert Batthyány többet igért nekik, fíartos János és Benedek János a felekezeti és ál­lami tanítók egyenlő elbánását kérik. Len­gyel Zoltán a vasutasok érdekében szólal fel. Amikor beszélni kezd, az egész baloldal zajos közbekiáltásokkal kiséri, majd a bal­oldali képviselők kivonulnak a teremből. Polónyi Qéza a továbbszolgáló altisztek és mezőgazdasági munkások érdekében szó­lal fel. — Fényes László a 11-ik fizetés oszt tályba tartozó mindhárom kategória szá­mára száz százalékos emelést akar. Wekerle Sándor miniszterelnök részlete­sen válaszol az elhangzott felszólalásokra. Fényes módotiását nem fogadja el. Bejelenti, hogy az állami és felekezeti tanitók között nem lesz különbség. A tisztviselők mindenütt beszerzési szövetkezeteket alakithatnak, a. melyeket a kormány támogatni fog. A fize­tések végleges rendezésénél a gyermekekre

Next

/
Thumbnails
Contents