Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-28 / 251. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2,40 K. Egvcs izám ára lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Vi. évfolyam, 25L szám. "gssaassi.ib.i.". . 1 i-í.-msssr Vasárnap, októbor 28. • "imiít,* E tekintetben persze még nekünk is tanulnunk kell. Sajnos, a magyar gazdák (hiszik el ezt legkevésbé. No de annyira már tartunk, hogy adhatunk a tudományunkból Bulgáriának. És hogy minél többet adhassuuk, a régi tervek közül igazán haladéktalanul kellene most már megvalósítani például a többtermelési részvénytársaságot is. nak is, akik iskolai előképzettséggel nem rendelkeznek — adná meg az eszközöket a Balkánon való boldogulásra és igv érdekeink térhódításának egyik szerény módia lenne. A középfokú gazdasági iskola pedig bizonyára megtelnék az agrikultur Bulgária és Törökország fiaival, kik innen vinnék hazájukba a modern földművelés gazdag és termékeny tudományát. 1 hatvanezer fogoly és 500 ágyu a zsákmány az olasz fronton. - Károly király fővezérlésével a Wippach-völgyig megingattuk az ellenség Isonzó-arcvonalát. - A Monté Sanfot visszafoglaltuk. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. Szeged, 1917. A helyes utón. Egy irásmü fekszik előttünk, szerény és alázatos szövegezésben, mint amilyen a férfi, aki készítette. Nem akarta a világot megváltani, még arra sem vállalkozik, hogy a háborúnak véget vessen, de életrevaló ideákkal szolgál arról, amiben másfelé, persze a maguk városa javára annyian .kereskednek: milyen módon lehetne megindítani Szegednek a baj kán i. érdekszférákba való iníenziv bekapcsolását. Sorsunk kerekének ez irányban való lendítését megkezdte ugyan a polgármester, kétségtelen, hogy annak, amit ő kezdeményezett, gyümölcsei is lesznek, de ki előtt vitás csak egy pillanatra is/hogy a gyönge fa, amelyet elültettek, elsenyved, mielőtt gazdagon teremné gyümölcseit, ha nem öntözzük, nem gondozzuk. Kicsiny bolgár gyerekek, kiket az apátlanság kegyetlen sorsával sújtott a háború, vendégeink évekre. A mi fiaink kö'ziil többen töltötték a nyári hónapokat Bulgáriában. Persze hogy nem lehetnek e szerény kezdetnek messzire kiható eredményei, de a dolog célszerűségéhez szó sem férhet. Jakab tanár, aki nálunk más nvelvek mellett a bolgár nyelvet is tanítja, gondoskodott arról, hogy fiainknak Szófiában való kalauzolása és oktatása mellett ideje maradjon a magyarság és — Szeged népszerűsítésére is. Az ideáik, amelyekkel most előállt, a realitás szilárd talajából nőttek ki. Hallgassunk erre a'z emberre és sokszorosan fontoljuk meg, amiket mond. Azok közül való, akik csak tervelni tudnak, építeni kevésbé. Azt hisszük, e miatt sem ő benne, hanem a magyar élet közismert furcsaságaiban van a hiba. Hazáját és városát kitűnően isineri, járta a külföldet, csak a háború alatt két izben töltött hónapokat Bulgáriában. Ennyi is elég ok arra. hogy nagyon megnézzük a rajzot, amelyet ő készített. És inert ö közéletünk em'litett és közismert .furcsaságai miatt nehézkes az építésben, menjünk, siessünk mellé alapot ásni, téglát hordani, az építő-vállalkozó sok nehézséggel járó és sokszor szintén tövises munkáját végezni. Lapunk belső hasábjain egész terjedelmében olvasható az a memorandum, amelylyel Jakab a polgármesterhez fordult. Az egyik gondolat megvalósításának előmunkálatait már megkezdte a hatóság. Ez alkalommal a másik ideának, a középfokai gázdasági iskolának jelentőségére akarunk rámutatni a legnagyobb nyomatékkal. Többször kifejtettük már, hogy Szegeden a fejlődés iránya adva van. A város határában elterülő és magántulajdonban levő földek mellett maga a törvényhatóság is hatalmas földbirtokkal rendelkezik. Nincs ni tgyar város, amelynek olyan kedvezőek lennének a konjunktúrái virágzó mezőgazdasági ipar teremtésére, mint Szegednek. Még kevésbé van város, amelynek olvan hivatotísága lenne mezőgazdasági alapon keresni és megtalálni a szoros összeköttetést Bulgáriával, mint Szegednek. A tervezett tanfolyam a mi fiainknak — azoknak is. akik az iskolákon hosszabb-rövidebb ideje túlvannak.'sőt azok BUDAPEST, október 27. (Közli a mi- J niszterelnöki sajtóosztály.) Az őfelsége a császár és király személyes fővezérlete alatt az olasz hadsereg főereje elleti Intézett támadást hatalmas eredmény kísérte. Dicsőséges harcedzett isonzói csapataink és győz* hetetlen támadó szellemmel előrenyomuló német haderők nagy sikert vívtak ki. A szövetségesek fegyverbarátsága, amely számtalan harcmezőn forrt össze és amelyet legjobbjaink vére pecsételt meg, újból páratlan mórion állta ki a próbát. A felső Isonzónál alpesi csapataink régóta bevált gyalogezredek, császárvadászok, stájer és tiroli lövészek a Rontbón és a Canin szikla vidékén és a Monté Stoll-on SZÍVÓS kitartással és tetterővel legyőzték a terep nehézségeit és az ellenség ellenállását. Karfrejttől délnyugatra porosz-sziléziai csapatok rohammal elfoglalták a magas Monte-Maíajurt. Ugy itt, ralnt Tolmeintó) nyugatra mindenütt olasz földön folyik a harc. A Bainsizza-fensikon az olaszok lépésről-lépésre védekeznek. Heves harcokban hatalmunkba kerítettük a Vrh-töl délre fekvő ellenséges állásokat, a hatszázötvénes magaslatot, Vodicenét, amelyért nemrég oly heves harc folyt és a Monté Santot, melynek elfoglalását az olaszok a 11-ik Isonzócsata győzelmi dijaként ünnepelték. Ausztria és Magyarország minden vidékének fial' vetélkedtek a harci kedvben. Canaleánál és déltől keletre csupán az osztrák-magyar hadosztályoknál tizenhatezer foglyot és kétszáz ágyút szállítottunk be. Görztöl északra az Isonzónál állunk. A Faiti Hrib szakaszon a tizenhetedik magyar hadosztály, a mely már több uilnt két év óta győzelmesen áll őrt az alsó Isonzónál, meglepetészerii rohammal elfoglalta az ellenség első vonalát és háromezorötszáz foglyot ejtett s igy a foglyok száma hatvanezerre, a zsákmányolt ágyuk szánta pedig ötszázra emelkedett. Eddig huszonhat ellenséges repülőgépet lőttünk le. A keleti harctéren és a macedón arcvonalon nem volt fontosabb esemény. A VEZÉRKAR FÖNÜKE. BERLIN, október 27. A nagy főhadiszállás jelen ti: Ö cs. és apostoli királyi felsége Károly ausztriai császár és Magyarország királyának személyes fővezérlete alatt az olaszhadsereg főereje ellen előkészített harcmüvelet a német csapatok összehasonlíthatatlan támadó erejének közreműködésével, akik vitéz fegyvertársainkkal vállvetve léptek harcba az Isonzónál, nagy siker reményével biztat. A második olasz hadsereg vereséget szenvedett. A kedvező időjárás által elősegítve német és osztrákmagyar hadosztályok hegyen és völgyön keresztül feltartóztathatatlanul nyomultak előre, miközben az ellenség szívós ellentámadását többször megtörték. A Stoll-hegyiiát éles ormait a huszonkettedik császári lövőhadosztály elfoglalta. A Monté Matajur, 1641 méter magas, hatalmas megerősített csúcsára már 25-én délelőtt 7 órakor, 23 órával a Tolmeiu melletti támadásunk megkezdése után Schneber hadnagy kiváló tevékenysége folytán, aki a felsösziléziai 63. gyalogezred 4 századával az erös olasz határtámaszpontot rohammal elfoglalta, hatalmunkba került. Az öszszes csapatok harci és menetteljesítményei, melyek a Jnii-Alpokou át az olasz síkság felé törnek, minden dicséretet felülmúlnak.