Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-24 / 247. szám

* - ••''j* -• • • ~ • Hirgoá, M7. október 34. -- Két-három hét vdlatát el bennünket attól, hagy a választójogi törvkiyjaNtslűtot ' a Ház elé terjesszük. Máris kijelenthetem azonban, hogy a választójog elfogadásával ez a kormány kárán tsem fájtja misszióját befejezettnek, mert nemcsak, iniciálni akarja az általános szükségleteknek felismerését, hamm a reformokat végre is alkarja hajtipni. Ezután foglalkozott Vadásznak a csehek támadásaira tett kijelentésével és azt mon­dotta, hogy az egyéni felelősség mindnyá­junkban megvan és amidőn ő állását elfog­lalta, igyekezett biztosítékokat szerezni az osztrák törekvésekkel szemben. Nemcsak a legfelsőbb helyen szerzett biztosítékokat, ha­nem az osztrák kormány körében is, hogy az osztrák nemzetiségi törekvéseket csak a mai tartományok határain belül fogják meg­valósítani. Az osztrák kormánnyal érintke­zésbe lépett arra nézve is, hogy az osztrák büntető törvénykönyvet egészítsék ki azzal, hogy a magyar állam integritása ellen inté­zett támadásoknak büntető szankciója le­gyen. Az igazságügyminiszter ezirányu át­iratára eddig érdemleges válasz nem érke­zett. Két dolog van, amit követni kell. Az egyik, hogy büntető szankciója legyen min­den Magyarország ellen elkövetett támadás­nak, a másik pedig, hogy ellenségeink sze­kérét senki a nupmrchiábrRi fte tolhassa. (Ennél a kijelentésnél az egész Ház tapsolt, a Károlyi-párt kivételével.) Intézkedések történtek aziránt is, hogy c törekvéseknek nyilvánosságra hozását a cenzúra megakadályozza. Foglalkozott még a miniszterelnök az élelmiszer kérdésével is és megállapítja, hogy nálunk az élelmiszer ára ép olyan magas, mint Ausztriában. Végül kijelentette, hogy a legközelebbi napokban fog tárgyalni erről az osztrák kormánnyal és kifejezésre fogja Jut­tatni előbb ismertetett álláspontját. (Zajos helyeslés.) Gtesswrin Sándor röviden szólott ez, után, a javaslatot elfogadja. Az elnök ekkor az ülést délután négy óráig felfüggeszti. (A délutáni ülés.) TehSzky János gazdasági kérdéseket fejtegetett. A háború alatt felmerült sok meglepetés után nem tudhatjuk, hogy a j'övö gazdasági élet hogyan fog alakulni. Háború után a töke szerepe nagy vonásokban ugyan­az lesz, mint a háború előtt volt. Olvan gaz­itáágí atmoszférát kell tehát teremteni, a mely minél több idegen tőke beözönlését te­szi lehetővé. Ki.K lenti, hogy hive a szervez-, kedési szabadságnak, de szervezkedési kény­szer nélkül. Szükséges, hogy a nagybirtoko­sok földben rójjdk le \htgy(Riadójukat. Ezt könnyebben megtehetik, mint pénzben. A földéhség kérdését meg kell oldani. Olyan vidékeken, ahol túlteng a földbirtok, a leg­egyszerűbb megoldás a vagyonadó földben való lerovása. Az indeinnitást elfogadja. Gróf Esterházy Mihály a Károlyi-párt nevében elfogadja az indemnitást. Az elnök ezután este 8 órakor megszakította a vitát és folytatását szerdára halasztotta. Superlör príma K 17.— Carameila K18.— Kapható Bokornál Valéria-tér. Szőlőtermés a hirös városban Kecskemét. 191/ október hó. Vege felé jár a szüret Kecskeméten s most már megállapítható. Hogv szomorú időknek bus vigasztalása, a ..lesz még szölö lágy kenyér" igazságának a mérlege ei'ősen a szőlő, illetve a bornak eriedő must javára billentette a mérleget, ügynevezett rekord termés volt a hirös város határában levő cir, ka 13.000 hbld területén. Mindenütt jól fizet a szőlő; ámely különösén sokat fejlődött a szüret előtti két utolsó héten, s a gazda fi­gyelő reménységét mindenütt várakozáson felül multa. 1908 és 1910 óta nem volt ilveu termés Kecskeméten, az utolsó években már a tava­szi fagyok a szőlővel együtt fagyasztották meg a gazda reménységét is. De az idén, a hogy a szeptember végi búcsúzó napsugár pirosra festette a szőlő leveleit, ugy tüzeit az öröm szine a termelő arcán is. És mióta megkezdődött a szüret, a szorgalmas mun­kás kezek-lábak, gépek alól dúsan, szinte vé­get érni nem akaróan csurog, folydogál az „isteni ncdii". A város tulajdonát képező 200 hold szőlő Szikrában is színültig megtölti borra! a nagy nyolcvan, száz hektós hordókat, a melyek ,ió része évek óta szomorú, üres kon, gással tanúskodott a rossz termésről. Itt még folyik a szüret, a szedők sorában a kék rékli, piros kendő süriin váltakozik az orosz foglyok barna tányérsapkájával, akik széles hátukon vigan, szüreti hangulathoz illően hordják a teli puttonyokat a kocsikra. A felügyelő becslése szerint lóval több, mint háromezer hektoliter bor lesz. Ausztriai és németországi kereskedők már hetek óta itt tartózkodnak a városban, hogv nehéz ez­resekkel bélelt tárcájukkal adandó alkalom­kor megkössék az üzleteket. Hírlik, hogy a bor ára felmegy hektoliterenkint négyszáz koronára, ami valutánk megjavítása érdeké­ben iidvös dolog is volna. A pinceszövetkezet modern, cementhor­dós pincéi, — amelyek 18.000 hektoliter be­fogadására képesek — is megtelnek az idén, sőt talán még szűknek is bizonyul n bordók űrtartalma. Az intézet ambiciózus igazgató­ja, Héjjas Mihály már most tervezi a háború utánra a pincék kibővítését, illetve szaporí­tását. Evek óta fukar volt a természet a sző­lőskertek gyümölcsöztetésével. s szüretkor a szőlőbirtokosok kedélye szinte egvlitt sava­nyodott az erjedő musttal. Pláne az utóbbi évek, súlyosbítva még a háborús kezelési költségekkel is, nem egv kisgazdának apasz­tották, sőt emésztették föl a vagyonát. So­kan aztán szabadulni igyekeztek az áldatlan birtoktól. Igy most széitében-hosszában be­szélnek egy szinte tragikomikus adás-vétel­ről, ahol a szőlősgazda — lévén pedig egy­úttal jómódú ügyvéd — megunván a szőlős­kertjének évek óta tartó meddőségét, az idén tavasszal túladott rajta. A vevő — a béke­időben ugy mondtuk volna: ..földhözragadt szegény" bakter — gazdaságát képező két tehén már vagyont jelentett s igv a két tehén árából, vagyis 6000 koronával leíoglalózta a 40.000 korona vételárban lekötött szőlőt — ..Bakter tervez, Isten végez" — az uj tulaj­donos idei termése 350v hektoliter és eddig kiárult a mustból száztízezer koronát, nem is szólva a gyümölcstermésről. Az embernek eszébe jutnak a főnyere­ményre kalkulált sorsjegyek, amelyeknek számait Fortuna Ist&nasszonv évekig közö­nyösen kerülgeti s amikor a tulaidonos re­ményvesztetten túlad rajta, a sors szeszélye­képen rögtön beiit a főnyeremény. A bő termés különben ismét aktuálissá teszi Kecskemét gazdaközönségének rég! Óhaját, a barközWktár létesítését. Az 1913. évi gazdagyiilésen Serényi földművelésügyi miniszter meg Is ígérte ezt a városnak, sőt megbízásából lent is járt a budafoki pince* mesteri tanfolyam igazgatója a helv kijelölé­se végett. A háború azonban egvelőre ezt a tervet is elvitte. Nagyon üdvös dolog volna pedig, főleg a kisgazdák szempont iából, akik hordóhiánv miatt gyakran kénytelenek bo­raikat a kereskedő kénvszerárai szerint cl­kótyávetélni. Volt rá eset 1910-ben. hogy á nagy borkereskedők 8—10 koronájával vet­ték hektóját a bornak az akkori 16—18 ko­ronás ár helyett. A borközraktárnak tehát az volna a legfontosabb ténykedése, hogy hor­dóval lássa el a tagjait, boraikat a raktár­ban kezelje és az eladást lebonyolítsa, szük­ség esetén előleget is adjon a termelőnek. Igy kevésbé fordulnának elő az ideihez ha­sonló esetek. Ugyanis sok kereskedő, aki magas áron előzetes kötést csinált, most, hogy bő szüret köszöntött be és eleinte a bor­árak rohamosan estek, sokan, nehogy rá­fizessenek az üzletre, a hordóhiánvra való hivatkozással megtagadták az átvételt. Igy aztán itt is, ott is lesznek nörösködések, s a dolog végén nemcsak a gazdák, de az ügy­védek is vigan szüretelnek. 4 Fehér Olga. •aasaaaaaecaaatfhnscsabassknaaaiisagzasaiisabbaabbgm A Meinx-pör tárgyalása. (Saját tudósítónktól.) Keddi számunkban közöltük, 'hogy dr. Czövek Sándor álla na rend­őrségi kapitány és Bialoszkurszky detektív nem jelentek meg a Meinx-pör hétfői tárgya­lásán kihallgatásra s igy az a szenzáció, amit kettejük kihallgatása ígért, elmaradt. Keddre kiderült, .hogy hamarosan nem is jelenhetnek meg Szegeden Bialoszkurszkyék. Sándor. László állam rendőrségi főkapitány ugyanis táviratban értesítette dr. Stössinger Benó tárgyalásvezető főhadnagy, hadbírót, hogy a kormány megbízásából az egész Czövek—Bia­loszkurszky csoport nagyobbszabásu nyomo­zást kezdett meg és erre való tekintettel kérte kihallgatásuk elhalasztását. Dr. Dohány Gyu­la ügyész erre való tekintettel a tárgyalás to­vábbi során még egyszer fogja indítványozni Czövek és Bialoszkurszky megidézését és ki­hallgatását. A keddi tárgyalás egyébként nagyrészt védői előterjesztésekkel telt el. Romanov védő több tanu kihallgatását kérte arra vo­natkozólag, hogy Meinxnak tényleg voltak külön födözetlen kiadásai a munkások élel­mezésére, akik a vaggonirozásnál sokszor éj­jeleken át dolgoztak, hogy a tipus-vonatok idejében elindulhassanak. Kéri beszerezni ezenkívül a temesvári intendatura azon ira­tait, amelyekből kitűnik, hogy annak idején az intendatura ugyanolyan árakon vásárolt, mint Meinx. ( Csősznek védő a szalonna minőségére vonatkozólag jelent be néhány tanút. Azt kí­vánja különösen igazolni, hogy a szalonnát nem azért mosták, mintha rossz lett volna, hanem mert a nagy melegben megolvadt raj­ta a só és igy piszkos volt. , Dr. Dohány Gyula ügyész szerint a. Csasznek védő által kért tanuk kihallgatásá­nak nincsen akadálya. iRomanov védő tanúi­nak kihallgatása azonban fölösleges. Nem kétli, hogy (Meinxnak voltak külön kiadásai, födözetlenek, de erre saját vallomása szerint is elég lett volna 3000 korona. A többit igy megtartotta. A temesvári intendatura vásár­lásai sem irányadóak, mert az a lényeg, hogy Szegeden mennyiért lehetett volna vásárolni és nem, hogy Temesvárott mennyiért vásái roltak. A hadbíróság Romanovnak a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványát elutasí­totta, miután a bizonyítani kívánt tényeket tisztázottnak látja, a Csasznek védő által ki­hallgatott tanuk megidézését elrendelte, Védő előterjesztésére a bíróság megke­resi a temesvári intendaturát olyan irányban, hogy adott-e fölhatalmazást Meinxnak a zab­nak 21 koronájával való vásárlására? Főimet* /

Next

/
Thumbnails
Contents