Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-24 / 247. szám

/K jfc*Séd. ÍÖÍ7. október U. rült ugyanis ai. a gyalui, hogy az iratok között talált fölhatalmazás Meinx hamisítványa, Romanov védő a zab vásárlási árának megállapítása céljából kérte a bizonyítás kiegészítésé,i arra, hogy a temesvári élelmezési raktár július 28. és 31-ike közt 24 és 25 koronájával, a föl.dmivelési miniszter pedig 21 koronájával szállított zabot feladva az állomásra,- holott a miniszter egyszerűen rekvirálhatott volna. A 19 korona 50 filléres áron Meinx soha egy szem zabot nem kapott volna. Védő indítványát « hadbíróság elutasította, A tárgyalást szerdán /folytatják. taintiDiinuniinnmitiiuiuiiiniiauiieanH Naponkint 400 ember fürdött a városi fürdőben. fi Saját tudósítónk tói.) A szegedi közigazgatás primadonnájáról Jesz szó az alábbi kis riportban, amely azonban nem tartalmaz leleplezéseket, esak éppen megállapitásokáf. Tényeket szögezünk le ebbeu a kis írásban arról, hogy mennyire lehet közintézményt a köz hasznára vezetni közigazgatási bürokratizmussal, arról, hogy mily nagy szociális érzékkel dolgozik néha a tanács, — és ezenkívül hasznos tanulságokat is meríthet ezekből az olvasó a mindennapi életre vonatkozóan, a melyben bizony nagyon elkelnek a hasznos tanulságok. Mindenekelőtt azt kell előrebocsájtani, hogy a városi fürdő kilenc nappal ezelőtt — nyolc havi szünet után — végre tényleg megnyílt és nyolc napon át belemerülhettek a langyos hullámokba azok, akik szeretnek néhanapján vizet is érezni testükön. A fürdő megnyílt s. a jegyek cmk száz százalékkal drágultak meg, de végre is az a fontos, hogy megnyilt a fürdő és nem az, hogy a jegyek drágábbak lettek. Sok minden drágább lett mostanában az életünkben és sok mindennek az árát szeretnénk mi magunk felemelni, csak, hogy bizonyosan hozzájuthassunk. /Mégis elsősorban erről kell beszélnünk néhány szót, mintán a közgyűlésen, mely a jegyek árának fölemeléséhez hozzájárult. Bokor Pál helyettes-polgármester kijelentette, hogy a szegedi városi fürdő mégis az ország legolcsóbb fürdöfe marad. Hogy nézünk ki tulajdonképpen azza] az olcsósággal, arról fogszólni a riport első része. Tehát egy darab fiirdőjegy a városi fürdő gőzfürdőjében ma 2 korona 40 fillérbe kerül. Hozzá a kényszer borravaló 20 fillér. Tekintettel arra, hogy a gőzbe járó emberek Ötven százaléka masszíroztatja is magát, erre is kell számitanunk 40 fillért, (Igaz, hogy legkevesebbet mégis 70 fillért fizetünk egy masszázsért, de a hivatalos ár ennyi.) A fűre dőzők egy tekintélyes része azonban még hosszú hajat is hord, amelyet fürdés után nehéz megfésülni. iNagyobbára csak a borbély tud ezekkel a makacs hajakkal boldogulni. Ez a művelet külön 50 fillér. Tyúkszem vágás szintén gyakori eset a fürdőben — vannak, a kik csak ezért mennek — s ez ujabb 40 fillér. Belekerül tehát az olcsó fürdő azoknak az embereknek, akik mindezeket kénytelenek végigcsináltatni magukkal — és ez a rész a nagyobbik rész a fürdőben — jeggyel együtt három karofii és kilencven fillérbe. Igaz, egy fürdés még igy is olcsóbb, mint a, budapesti Hungáriában, ahol egy első osztályú kádjegy 6 korona, de viszont legalább rosszabb is azzal a kis különbséggel, amit a Hungária a szegedi városi fürdővel szemben magában foglal. 2 A tanács szociális érzékére nézve rendkívül jellemző a kényszerborravaló behozatala. Ezt elrendelte a tanács, mert ugy találta, hogy a fürdőszolgák kérelme jogos. De a masszőrök már alighanem mostoha gyermekek, mert ezeket bizony nem oltalmazta meg ilyen erősen, nem rendelt el számokra kényszerborra valót, holott erre is lehetne jegyet váltatni mindjárt a pénztárnál s akkor nem ^adhatnának, akik megszöknek a masszőr " mmmmmm - * járandóságával. Arra azonban egy gondolata sem akadt a tanácsnak, hogy a jegyekhez pótjegyül 20 fillér helyett 00 fillért kellene hozzáütni és tisztességes fizetéssel ebből állandóan alkalmazni a fürdőszolgákat és egyéb személyzetei, ami pedig erkölcsi kötelessége Végül számokat sorakoztatunk. Eladtak a javadalmi hivatal kimutatása szerint viszontelárnsitóknak 1980 elsőrendű, 500 másodrendű és 500 hideggyógyjegyet. A nyolc nap alatt ebből mintegy 1800 jegy fogyott el, ony*yi jegyet használtak el a megnyitás óta. Viszont « fürdőpénztárnál eladtak 1091 elsőrendű és mintegy 250 más jegyet. Megfürdött tehát a városi fürdő két osztályán nyolc nap alatt 3140 ember. Egy napra tehát ebhöi 380— 390 ember jut. A női osztályra az elhasznált jegyek 25—30 százaléka jut. ügy vélekszünk, teljesen kielégítő eredmény, amely miatt, érdemes lenne ezzel az üzemmel többet és lelkiismeretesebben foglalkozni. VIIIIIIIRIBIIHIlVIBIIIIIIIiBnillllINmiSflBIMM HÍREK ocoo Kétszázhúsz munkásnöt elboesájtott a kenderfoaógyár. (Shját tudósítónktól.) A Szegedi 'Kenderfonógyárban a háború egész tartama alatt mindezideig körülbelül 550 nőimunkás volt alkalmazva, amely munkáslétszám 3914., 1915. és 1916. években teljesen foglalkoztatva is volt, mig az idén, kizárólag a különféle kormányintézkedések folytán, a munka a gyárban mindinkább megcsappant, úgyhogy az utolsó hónapokban ez a munkáslétszám a gyárban meg volt ugyan és 25—30 koronás heti fizetését mindegyik fel is vette, dolgozni azonban mar nem dolgozhatott, mert rendelések hiányában a gépek tnl "agy része üzemen kivül volt. A gyár igazgatósága a munkásnőket mindezek ellenére sem bocsájtotta el. hanem a szóban forgó sok ezer és tízezer koronát mindezideig úgyszólván hiába fizette. Ma azonban kénytelen volt az eddigi munkáslétszámból 220 munkásnőnek felmond aui, e mellett is még, jobb idők reményében, nagyszámú oly munkásnöt visszatartva, akikre egyelőre szüksége nincs. A szegedi fonógyár, amely tudvalevőleg már a háború előtt is a katonaj szükséglet egy nagy részét fedezte, az 1914., 15. és 16. évben a hadsereg kendercikk-szükségletének 70—80 százalékát szállította. Ebben az évben az említett kormányintézkedések mindinkább megszorították a gyárnak juttatott megrendeléseket, a hadügyminisztériumba szolgálatra behívott osztrák kamarák hivatalnokai ugyanis rájöttek arra, hogy az osztrák ipar nem szállítja a szükségletből neki járó 64 százalékos kvótát és az arányt — erőltetve — helyreigazítani igyekeztek, azonkívül a magyar intézőkörök is, bizonyos befolyások révén, az eddig a szegedi gyár által teljesitett rendelések egy részét más, sokkal kevésbé hivatott és eddig a. szállításokkal egyáltalán nem foglalkozó vállalatoknak utalták át. Mindezek következményeképen előállott ugy városunkra, mint az ország iparára, nézve i« az a sajnálatos eset, hogy agy iparvállalat, amely szakmájában, ugy mint kevesen, alkalmazkodni tudott a háború követelményeihez, üzemét ennyire megszorítani és egy nagy sereg munkásnöt elbocsátani kénytelen, . . ... l - időjárás. Felhős idő várható, elvétve esővel és lényegtelen hővdltozással. Sürgöny prognózis: Elvétve csapadék enyhe. Déli hőmérséklet 11.7 fok C. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudási tónk: Igen szilárd és élénk megnyitás után elgyengült az értéktőzsde irányzata és a kezdetben elért árnyereség javarészt kevés kivétellel leadták az értékek: Magyar Hitel 1378. Osztrák Hitel 950, Fnbank 1068, Ingatlanbank 850, Jelzálog 656, Leszámitolóbank 850, Salgótarjáni 1370, Beoesini 1300. Államvasút 1207. Dinica 1160, Ganz 5030, Lipták 392. — Károly király az alföldi fiukról. Trieniből jelenti a Magyar Távirati Iroda: Őfelsége e hónap 19-én a Jndikariákba vette útját, ahol a Lago di Toblino, a Terlago-tavak vadregényes vidékein áthaladván, Bondo falucskába" állott meg és fogadta a csapatok küldöttségeit. Másnap a Drödner-völgybe utazott, aliol iuspiciálta a turistavezető-tanfolyamot, melynek Bilgeri őrnagy, a közismert alpinista a parancsnoka. A király elismerését fejezte ki a tanfolyamon résztvevő török tiszteknek és legényeknek, továbbá azoknak « magyar fraknak, akik az Alföldről kérőitekide a hegyek óriásai közé. Hosszabb ideig tartózkodott őfelsége a Grödner-völgy kisebb helységeiben, igy Bt. Kristinában és Bt. Ulriohban, majd autóján tovább folytatta útját és Brizenbe ment. A városban, melynek utvonalai fel voltak virágozva, óriási lelkesedéssel fogadták a fiatal uralkodót, Károly király a püspöki palotában szállott meg, itt volt a hivatalos fogadtatás is. Délután a Passa ivölgybe utazott. (M. T, /,) — Az osztrák landwehr miniszter visszautasította a magyar csapatok elien intézett kirohanást. Bécsből jelentik: A véderő bizottság -mai ülésén Capp altábornagy, landwehr miniszter többek között a következőket mondotta: — A bizottság legutóbbi jüléséa olyan kijelentés hangzott el, amely a hadseregnek Magyarországból kiegészített csapattesteit idegennek, sőt > ellenséges érzületiinek nevezte. Ezt a leghatározottabban viszszautasitom. Ez a beállítás homlokegyenest ellenkezik a monarchia Jíözjogi helyzetével és alkalmas arra, hogy neim kívánatos viszhangot keltsen a monarchia másik államába11- i — Az állami tisztviselők küldöttsége Wekerlénéi, Budapestről telefonálja tudósítónk;. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének küldöttsége Kosineky Viktor királyi tanácsos egyesületi társelnök vezetésével a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében kedden délután 5 órakor megjelent dr. Wekerle Sándor miniszterelnöknél. A küldöttség átnyújtotta a miniszterelnöknek az október 10-iki közgyűlésen elfogadott memorandumot. A miniszterelnök egy óráig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Kijelentette, hogy az ő gondja a naturaliákkal való segités. Már holnap megalakítja Vass Tamás pénzügyminiszteri tanácsos elnöklésével azt a bizottságot, melynek feladata lesz a beszerzési csoportok ellátása. A háborús segítség ügyében többet nem igérheq a dijnokok ügyében azonban tenni fog valamit, , , „, ... — A horvát bán Budapesten. Budapestről jelentik: Dr. Michailovich AaUl honvát bán kedden, délelőtt a kereskedelmi és földmiv lés-ügyi niráiRüteriumbsR tanácskozást fofy *