Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-23 / 246. szám

3 3 Szeged. 1917- október 38). • . ÖÍtaMÍÍlTA®íTlS21.Í A vasúti jegyek drágulása a szegedi vonalakon, (Saját tudósítóinktól) Ismeretes, ihogy november elsejével a vonat tetemesen meg­drágul, a díjtöbblet 50—120 százalék között mozog és hogy az ára'k a magasabb kocsi­osztályokban progresszive emelkednek. A menetdijemelés természetesen nagyon ér­dekli Szeged közönségét is, ép azért felkeres­tük a helybeli üzletvezetőségen Huszár Béla főellenört, a kereskedelmi osztálv vezetőjét, aki itt az új díjszabás ügyeit is intézi. A fő­ellenőr ur nyilatkozatából megállapíthatjuk, hogy a legkisebb emelés hetven százalékos, ez a harmadik osztályú jegyekre vonatkozik, és a. legmagasabb körülbelül 120 százalékos. iMaga a nyilatkozat a következő: — A dijszabás még nem készült el; az áríölemelés táblázatos kulcs szerint történik. Gyorsvonatok első osztályánál a tarifaeme­lés átlag 120 százalék, a másodosztálynál száz és a harmadiknál 80 százalék. Személy­vonat első osztályánál a drágulás átlag 120, másodosztálynál 80 s a harmadnál 70 szá­zalék. Pcrzse vannak eltérések, kikérekité­sek, de ezek lényegtelenek, A szegedi vas­úti vonalakon az uj dijszabás szerint igy alakulnak az árak: Szégéd—BudjapeW, gyorsvonat, első osztály 49 korona 30 fillér, másodosztály 29 korona s ha beállítanák a harmadosztályt is, ennek az ára 20 korona 10 fillér lenne. Sze­mélyvonat első osztályú jegv ára 34 korona 80 fillér, másodiké 20 korona 10 fillér és a harmadosztály 11 korona 20 fillér. Szeged—Npgyvámd. első osztálv 32 ko­rona 80 fillér, másodosztály 18 korona 80 fil­lér, harmadosztály 10 korona 50 fillér. Szégéd—Szabadka, első osztálv 9 ko­rona, másodosztály 5 és a harmadosztály 2 korona 90 fillér. Szeged—Temesvár gyorsvonat első osz­tály 30 korona 60, másodosztály 18 korona és harmadosztály 12 korona 50 fillér. Sze­mélyvonat első osztály 21 korona 60 fillér, Stokliotm, október 2Í, A Pétervári Táv- ­iraii Ügynökség jelenti: A Mária-palotában tegnap délután nyitották meg a parlamentet, amelynek tanácskozásait Kerenszki hosszabb beszéddel vezette be. Elnökké Axentievet, a parasztképviselők végrehajtó bizottságának elnökét választották meg és kimondták, hogy az előparlament saját házszabályainak kidol­gozásáig a duma házszabályait tartják szem előtt. Kerenszki miniszterelnök rámutatott * arra, hogy az ideiglenes kormány most van először abban a helyzetben, hogy a szerve­zett orosz nép képviselőivel együtt dolgoz­zék. Két kimondhatatlanul nehéz feladat ne­hezedik a kormány és az előparlament vál­laira: az ország megvédése és a hadsereg haroképességének visszaállítása. Kerenszki lelkes szavakban dicsőitette az orosz tenge­részet vitézségét és sajnálatának adott ki­fejezést, hogy nem ftyikitkozhat ilyén érte­lemben a hadseregről, amely a nép müvelet­lensége és bűnös propaganda következtében ellentálló erejében meg van törve. Kerenszki beszéde után felajánlotta helyét BreikoVSzka asszonynak, a „forradalom nagyanyjának", akinek tisztelettel kezet csókolt. Rreikovszka asszony a népnek követelte az országot. — Utána Trotzky, a szovjet elnöke beszélt és hevesen támadta a kormányt és a polgári glemeket. „Elhagyom a termet — mondta. | másodosztály 12 korona 50 fillér, harrnad­I osztály 7 korona Szeged-Újvidék, személvvonat első osz­tály 26.40; második osztály 15.44. harmadik osztály 8.25 korona. Megkérdeztük, ihogy az arad—csanádi vasúton maradnak-e a régi árak? Erre a kérdésre kijelentette Huszár Béla. hogy biz­tos tudomása szerint az- Arad—Csanádi Egyesült Vasutak vonalain is fölemelik az árakat, csak valamivel később. A helyiérde­kű vasutakon általában szintén fölemelik a tarifát s ennek elintézése körülbelül decem­berre várható. A kereskedelmi minisztérium­ban már bent vannak az erre irányuló ké­relmek. Az utazásnak ez a hatalmas drágu­lása bizonyára gondolkodóba ejti majd az utazni szándékozókat. Végre is arról van szó,' hogy egész kis vagyonba kerül maid egy-egy nagyobb ut. Szerénv keretek között külföldi tarákat lehetett békében tenni azért: az árért, amit ma egy szeged--bécsi ut vas­a ti költsége — mintegy 26ü korona •— föl­emészt. Egyébként kérdést Intéztünk Huszár Bélához olyan irányban is. hogv behozzák-e Szegeden a hely-jegy rendszert, amelyet Nagyvárad például meglehetősen szép siker­rel alkalmazott. Erre a kérdésre ezt a vá­laszt kaptuk: — Nem; bizonyosan nem. Nincs ennek sok értelme Németországbán sem. amelynek háborús utazási rendszerét íöl ismerem, de különösen nincs értelme nálunk, ahol telje­sen mások a viszonyok. Nálunk igen sok a bérletjegy, havi bérletjegy, szabadjegy, ked­vezményes jegy, személyzeti jegy; sohasem lehetne tudni, hogy tulajd-onképen 'hány hely' is van valójában a vonaton. Szeged esetleg még tudná, de Kecskemét már semmiesetre. Közönségünk fegyelmezetlensége is nagyon útját vágná az ilyen rendszernek. •••••bimgaeesbghsakeisesimbssussbgrababnraahsamaba — hogy tudtul adjam a munkásoknak, kato­náknak és parasztoknak: Pétervár, a fdn\a­dalom és a nép veszélyben Van." Erre az Összes maximalisták a demokrdija béke élte­tésével kivonultak. Az oroszok megkezdték Hapsal kiürifését. Stockholm, október 21. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti; Dagö szigetét az oroszok kiürítették és megkezdték Hapsal kiürítését. — Az Aland-szigeteken nyugalom van. Visznevszkit, a flotta főbizottságának megbízottját, akit a Balti-szigetekre küldöt­tek ki, hogy a helyzetről jelentést tegyen, a németek elfogták, :R LEH MM mesések, mert a szakműhelyében javított író­gépek tényleg mesések. írógépszalag szénpapir stb. "uj és hazsnálf írógépek állandóan raktáron tartatnak SZEGED, Széchenyi-tér 8. Telefon. 336. sz Szeged, Arad, Temesvár együttes akciója a Maros szabályozásáért. A szegedi kereskedelmi és iparkamara néhány héttel ezelőtt azzal a javaslattal for, dult Szeged. Temesvár és Arad városához, valamint az ottani kereskedelmi és iparka­marákhoz, hogy a Délmagyarörszág szem­pontjából rendkívül fontos Maros szabályo­zása és hajózhatóvá tétele ügyében közös értekezletre jöjjenek össze annak megbeszé­lésére, hogy milyen javaslattal forduljanak ebben az ügyben a kormányhoz. Szeged és Arad a Maros hajózhatóvá tételében a leg­közvetlenebbül vannak érdekelve, mig Te­mesvárra nézve a kérdés abból a szempont­ból bir jelentőséggel, hogy a folyamszabá­lyozással egyidejűleg a Marost villamos etter gia kitermelésére is fel lehetne használni, ami szinte beláthatatlan perspektívákat nyújtana e szénben szegény vidékek ipari fejlődésének. Az igy javaslatba hozott szűkebb körű értekezletet vasárnap délután- tartottak meg Somogyi Szilveszter polgármester elnóklésé­vel. A magyar viziut fejlesztési politikáját és a Maros szabályozásának ügyét, mint elő­adó Tonelli Sándor kamarai pitvar ismertet te. Hivatkozott arra, hogv a Maros szatta­lyozásának az ügyét a váltakozó kormányok meglehetősen mostohán kezelték, noha két­ségtelen, hogy ez; a viziut volna hivatva a megépítendő Duna—Tisza közötti csatorná­nak a legnagyobb átmenő forgalmat biztosí­tani. A Maros- hajózhatóvá tétele fontos ér­deke nemcsak Déimagyarországnak. hanem legelső fontosságú kérdés Erdélynek a ma­gyar gazdasági életbe való szorosabb be­kapcsolása szempontjából is. Mindehhez hozzájárul még az a nagyjelentőségű körül­mény is, hogy a Marosban rejlő -energiának kitermelésével a szénmizériákat teljesen meg lehet oldani és uj fejlődést lehet az iparnak biztosítani. Azt ajánlja, hogv az, érdekeit városok és kamarák a szegedi kamara ja­vaslatához képest közös felterjesztéssel for­duljanak a kormányhoz, amelyben kérik, hogy egy közösen elkészítendő pénzügyi és technikai terv megállapítása után az idevágó munkálatok tiyombdn a háború után meg­indít lassúnak. t ; .,, A kérdést technikai szempontból Szilárd Emil, Temesvár városának főmérnöke is­mertette a temesvári Bega-szabálvozás ta­pasztalatai alapján. Számításai szerint a Marosnak Lippa—Arad közötti tizenhárom méteres esése elegendő 1 akkora energia­mennyiség kitermelésére, hogy azzal egy ngyedszázadra a három városnak és kör­zetének egész köz- és- ipari erősziikséglete fedezhető. Ha a kormány hozzájárul ahhoz, hogy az igy kitermelendő '.enMgiádak birto­kosa a háivm vtiroR le'gyóh akkor a városok a költségek tetemes részét is maéikfa) váltai­hatják, mert a villamos áram eladása révén az amortizációt js biztosithatják. A városok szempontjából elegendő, ha a Marostoroktói a Lippáig terjedő szakaszra teszik meg ja­vaslatukat, mert e szakasz megépítése esetén kétségtelen, hogy a viziutnak további fej­lesztése sem lesz elodázható. Wimmer Fülöp abban a kérdésben kér felvilágosítást, ltogy egyrészt a szabályozás­nak csak az alsó szakaszon való végrehaj­tása esetén a felső szakasz árvizei nem íog­nak-e zavarokat okozni, másrészt hogy az egész érdekeltség bevonása céliából nem ,volna-e célszerű a Piskiig való egységes folyamszabályozást napirendre tűzetni. Hi­szen a legifőbb érdek, amelv a kormány fi­gyelmét a Maros szabályozás ügyére terel­te, a zsilvölgyi szén olcsó szállításának le­hetővé tétele. Szilárd Emil viszonválasza és Aczél Géza felszólalása után Reök Iván orísz. kép­Az orosz előparlament megnyitásán erősen támadták a kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents