Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-23 / 246. szám

4 viselő külföldi tapasztalatok alapján foglal­kozott a Maros szabályozásának technikai részével. Utalva különösen az idei nagy szárazságnál, tett tapasztalatokra; a munká­latok későbbi periódusára szükségesnek je­lezte Erdélyben olyan- völgyzáró gátak épí­tését, melyek segítségével a vizet tárolni és alacsony vizállás ©setén lebocsátan-i lehet. Egyebekben a Szilárd főmérnök által előter­jesztett technikai tervezetet teliesn magáévá teszi; Baader Henrik temesvári kamara; elnök és May Gyula a tervezet financiális részéhez szólottak hozzá. Ezután Tonelli felolvasta annak a felterjesztésnek a tervezetét, amely a három város és a három kamara nevében a kormányhoz lesz felterjesztendő. A felter­jesztés 3 kormány elvi állásfoglalását kéri arra nézve, hogy a Maros hajózhatóvá téte­lét a villamos energia kitermelésével kombi­nálva kivánja megvalósítani, ugv hogy a ké­relmező három város legyen az energiának (Saját tudósitónktól.) Hétfőn nagy szen­zációval lett szegényebb a Meinxipör, amely­nek fordulatai és eseményei annyi érdekes­séget szolgáltattak már a -szegedi közönség­nek. Ugy volt, hogy Bialoszkurszky állam­rendőrségi defektivet és (Csövek kapitányt hétfőn hallgatja ki a hadosztály biróság, de egyikük sem jelent meg a hétfői tárgyaláson, amelyen esak Böhm Sándor kihallgatását folytatták. A tanuk elmaradásának az az oka, hogy a távirati idézőt nem kapták meg idejében. Valószinti, hogy az ő kihallgatásuk­ra esak szerdán kerül a sor. Egyébként szom­baton hallgatták ki Czövek kapitányt és Bia­loszkurszkyt Temesváredt a Menkes-pörben, amelyről már közölt részleteket a Délma­gyarország. , .A Meinx-pör hétfői tárgyalásán Böhm Sándor elmondotta, hogy a Beregi-céggel nem állott üzleti összeköttetésben, csak Hoff­mann Jánossal. -ür. Stössinger Benő tárgyalásvezető: Ha- ön 25 koronájával vett babot Hoffmana­tól, miért adta el nyomban ötven koronáért ugyanazt a babot az élelmezési raktárnak'? Böhm: Ez nem büntetendő ,cselekmény. iHoftmann nem ismerte .az árakat. Különben is hat és fél vaggon bábot szálli-tottam s •nagyrnennyiséget drágábban is vettem. Amit az egyik vásárlásra ráfizettem, a másikon kellett behoznom, hogy nyereségem marad­jon. i 1 Kijelenti, ezután, hogy a hadbiróság­ban nincsenek szakemberek s igy hiába ve­tik szemére, hogy tulrnagas ha/sznot számí­tott. Különben ez még nem bizonyítja azt, hogy összejátszott volna Meinxal. Egyébként -mindig a legjobb árukat szállította, Minden­ki, aki egy kicsit ért a szalonnához, tudja, hogy a kissé avas jobb a frissnél, IÁ temesvári Menkes-pörben —• mint fön­tebb említettük — szombaton, hallgatták ki dr. Czövek Sándor államrendörségi kapitányt és Bialoszkurszky detektívet, A Menkes-pör vádlottjai tudvalevőleg szintén ugy védekez­tek, mint a Meirix-pör szereplői, hogy a nyomozó rendőrközegek kényszeritették őket a beismerő vallomásra. Először Czövek kapitányt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy a nyomozás folyamán a jegyzőkönyvezetést ellenőrizte, szobából­szobára járt, ahol jegyzőkönyvet írtak s nem engedte azt lezárni, míg nem olvasták fel a kilinllgatottaknak. Azok a vádak, melyekkel egyes tanuk őt és a detektiveket illették, nem /felelnek meg a valóságnak. A nyomozást min­dig lelkiismeretesen végezték, A jegyző­birtokosa; Ennek ellenében a városok, ame­lyek az energia értékesítését magukra válla 1­játk, viselik a Lippáig terjedő szakasz építési költségeinek bizonyos hányadát. Mindezen kérdéseknek tárgyalására pedig a kormány részletes tárgyalást rendeljen el a bárom várossal. Az értekezlet a tervezetet miaudévá, téve kimondotta, hogy azt végleges szövőiében a résztvevő faktorok nőiében küldőttségiteg juttatja a krírtnányHoz. Ezután Somogyi polgármester a megjelentek nevében köszö­netet mondott az előadóknak. Véeiil Geml József temesvári polgármester utalva arra, bogy minden közös természetű akciónak egységes vezetésére van szüksége, ajánlo-tta. hogy a szegedi polgármester bizassék meg az ügyek vezetésével, lépjen összeköttetésbe a minisztériumokkal és a szükséghez képest gondoskodjék további ülések összehívásáról is. Az értekezlet ennek a határozatnak ki­mondásával véget ért. könyvbe soha olyat nem vettek bele, amit a tanú nem mondott. Dr. Sachter Frigyes főhadnagy-hadbiró: Egyes tanuk azt mondják, hogy a jegyző­könyvekbe nem azt vették fel, ami tv Ők mond­tak. — Az ki van zárva. A jegyzőkönyvek vezetése pontos volt, A jegyzőkönyvet dr. Német Lipót fogalmazó minuciózus lelkiis­meretességgel vette fel. Semmi befolyást nenv gyakoroltam rá. Az a tanú, aki a jegyző­könyvbe mondott adatokat visszavonta, bizo­nyosan alkalmazottja a cégnek, — Már nem alkalmazottja. — Bizonyosan még a hatása alatt áll. — Egy tanú azt mondja, hogy éjjel ke­resték fel s mikor jegyzőkönyvet vettek fel vele, nemcsak azt vették be, amit ő mondott, hanem a feleségével folytatott beszélgetést is. — Soha a lakásán nem hallgattunk ki senkit, legfeljebb, ha beteg volt. — Az eset, amelyről itt szó van, a kato­nai raktárban történt, -— Éjjel a katonai raktárban nem vet­tünk fel jegyzőkönyvet. Ez legfeljebb ugy történt, hogy valamely detektív járt a rak­tárban s magának ott beszélgetés közben jegyzeteket készitett, amit a tanú -félreér­tett. — Tárgyalásvezető: Nem történt meg, hogy a detektívek valakit fenyegetéssel bír­tak volna rá vallomástételre? — Ki van zárva. Mindig törvény szerint jártunk el Mindenkit figyelmeztettünk arra, hogy hamis tanuzás esetén elzárás vár rá. Moravek vezérőrnagy: Egyes tanuk val­lották, hogy őket az ügyészségen késő este és korán reggel olyan időben hallgatták kl, mikor ott nem voltak ügyészek s akkor eset­leg történhetett olyasmi, ami nincs megen­gedve, —- Ez nem áll. Mikor kihallgattunk, az ügyészségi épületben mindig volt két-három ügyész, i — Igaz, hogy ön ellen feljelentés történt a nagyváradi és a szatmári bíróságnál? — Ez ugyan nem tartozik erre, de igaz mindkét feljelentés. A nagyváradi feljelentés az üllmann-féle tárgyalás miatt történt. Egy évig hallgattak. Ezt a feljelentést hangulat­keltés céljából adták be. Ami a szatmári fel­jelentést. illeti, a kassai hadbiróság előtt egy tanú vallotta, hogy az egyik detektív pofon­vágta. Erről van tudomásom s az illető de­tektívet bevonultattam. A honvédbiróság ezt az ügyet tette át a szatmári bírósághoz. -A hadosztály bíróság nem eskette meg vallomására Czövek. kapitányt, , Szeged, 1917. október 23. Lovag Bialoszkurszky Géza detektív ta­gadta, hogy hosszít előzetes, letartóztatás, vagy fenyegetés ált a] bírtak volna rá vallo­mástételre. Tárgyal ás vezetői Mondta Ön az ön által kihallgatott Menkes százados urnák, hogy veszteségtisztáha juttatja s hogy gyűrűje van, mellyel dzsiudzsicuzni tud? (Ugyanezt vallották a íMeinx-pör vádlóttajái is. (A' Szerk.) — Tiltakozom ilyen beállítás ellen. Egy kis máriaeelli gyürüt hordok, amely nem is alkalmas ilyesmire. — Megtörtént, hogy a. kihallgatás késő éjjelig tartott? — Volt eset rá, hogy tizenegyig is tar­tott, de olyankor Baráti ügyész ur mindig az épületben volt, mert várta az eredményt, — Megfenyegetett ön valaha valakit § ugy szerzett tőle vallomást? — Nem. A hadosztálybiróság tanácskozás után határozatot hirdetett ki, hogy a ii vru meges­ketésétöl eláll, miután ama gyanú forog fenn ellene, hogy a vádlrgtak, vagy a tanuk egyiké­vel-másikával törvényellenes dolgokht enge­dett meg magának. Czövek Sándor rendőrkapitány leéri a hadbiróságot, hogy az indokolást, mellyel megesketcsének mellőzését a hadosztálybiró­ság kimondta, neki szószerinti magyar fordí­tásban adják tudtára, miután németül nem ért. . , • ;; (Miután ez megtörtént, Czövek kapitány tiltakozott az ellen, mintha a vádlottakkal szemben ellenséges érzülettel viseltetnél:. sbabbbbbaaaaaaaaaaaaaabbbabaaeabaaabaiihibnmbsaiuiaasb Nagy tengeri csata a norvég partok előtt. London, október 22. Két erősen felfegy­verzett német cirkáló az Északi-tengeren e hónap tizenhetedikén a Shetland-szigetek és a norvék part között megtámadott egy -hajó­menetet. Ugyanekkor az ellenséges hajók megtámadták a Charles Fose sorhajóhad­nagy parancsnoksága alatt álló -Mary Rose és a Brocke Edward sorhajóhadnagy pa­rancsnoksága alatt álló Strongbord brit tor­pedórombolókat, melyek tengeralattjárók el­riasztására voltak a hajómenet, mellé kiren­delve. Torpedórombolóink felvették a harcot mindaddig, mig rövid, egyenlőtlen küzdeletn, után elsiilyedtek. Vitéz magatartásukkal mindaddig feltartóztatták a német cirkáló­kat, mig három kereskedelmi hajónak sike­rült a menetből kiszöknie. Sajnos, öt norvég, egy dán és három svéd hajót, — valameny­nyien fegyverzetlenek voltak — a németek ágyútűzzel elsülyesztette'k. anélkül, hogy megvizsgálták volna, vagy bármi módon fi­gyelmeztették volna őket és anélkül, hogy legénységük és utasaik életére tekintettel lettek volna. A németek, szorongó aggoda­lommal gondolva arra, hogv a brit tengeri haderő elvághatja őket, nem is tettek kísér­letet arra, hogy az elsülyedt torpedórombo­lók legénységét megmentsék. Cserbenhagy­ták a sülyedő hajókat is és ezáltal módot adtak később érkező egyik őrhajóoszta­gunknak, hogy mintegy harminc norvéget és más állampolgárokat megmentsen, E mentőmunka részletei eddig még nem isme­retesek. Az ellenséges cirkálóknak sikerűt a hosszú éjszakai sötétség folytán az angol őr­hajóraj figyelmét kikerülni. Sajnálatos mó­don, a Mary Rose 88 főnyi tiszti-kara és le­génysége, valamint a Strongbord 47 főnyi személyzete elveszett, Genf, október 22, Parisból jelentik 'hiva­talosan: Sisteron környékén, a Saóne-vidé­ken két Zeppelint, amelyeknek elromlott a kormánya, repülőgépeink és légi támadások elhárítására szolgáló osztagaink megtámad­tak. A Zeppelinek leszállottak. Legénységük mind a két léghajót felgyújtotta, azután el. akart menekülni, de elfogtuk őkett R Mein^pör tárgyalása. — Czövek kapitány és Bialoszkurszky detektív vallomása a rendőr­ségi nyomozásokról. —

Next

/
Thumbnails
Contents