Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-21 / 245. szám

6 ÜILLMAÖY ABOJRöZÁtt, Szeged, 1917. október 91. körülbelül 800 lépéssel hátrább egy másik kúpra. Az 1164-ös kúpot nagy erővel szállták meg az oroszok mint bázist egy későbbi, a Monté Plessa főgerince ellen tervezett támadásnak. A. Monté Plessun keresztül azonban a Bisztrica völgyét is veszélyeztette ez a helyzet, amelynek megjavítására hamar parancsot kapnak a szegedi honvédek. Három nap múlva ugyan már sokszoros drótakadály is húzódik az oroszok állásai előtt, amit minden rendelkezésükre álló teknikai eszközzel is kiépítettek. A honvédek járőrei egymásután jelentik, hogy többszörös túlerő van a kupon, de mikor megérkezik a visszafoglalására szóló parancs, önként jelentkező emberekből is egész századokat lehetne összeállítani a vállalat végrehajtására. iSzodfrid Aladár főhadnagy, a zászlóalj egyik legkiválóbb tisztje, két és fél századnyi gyalogsággal és négy géppuskával vállalkozott a rendkivül nehéz feladatra, amelyet tüzérségünk is hathatósan támogatott. Délután bárom óra tájban kezdtek rá ütegeink, a hegyek közt többszörös erővel visszhangzott az ágyuk dübörgése, tüzérségünk csakúgy ontotta a tüzet az orosz állásokra. Mindössze negyedóráig tartott ez a tüzérségi előkészítés, az ágyuk doboló lármája, amit tiz percre kölcsönös gyalogsági és géppuskatüzelés váltott fel, hogy azután újra tüzérségünk puliitsa tovább a rohamra még éretlen árkokat. Mikor az ágyuk végleg elhallgattak, harsány rohamkiáltásokkal rohannak előre a szegedi honvédek, az oroszok puskatüzében drótvágó ollókkal tépik az elfoglalandó állások elé húzott akadályokat, araelvek részein puskatussal és szuronnyal törnek be a magyarok. A kézitusa, amelyben szerephez jut a puskatus is, pár izgalmas pillanat alatt befejeződik, a kup végleg a mi kezünkre, kerül. Az, oroszok, aki nem maradt holtan vagy sebesülve az árokban, mindenüket elszórva menekülnek vissza keletnek, ahol már messze a megállás. Gsak az orosz állások romjaiban talált szerelvényekből, az állás berendezéséből és sebesültek vallomásából derült ki, hogy a kúpot egy teljes orosz zászlóalj tartotta megszállva sok géppuskával; a szegedi honvédek tehát hétszeres hderőt győztek le ebben a rohamban, amivel kapcsolatban vitézségüket a vezérkari jelentés is kiemelte. ~iBc<asH»acBaiaiiBfeaiaaKaaaBHa9aBBaaBBaBaBacBaa <4iSfes<iiESi>E9SiiaBe*gB asausaasassaa Rhol az emberpuszfulás kezdődik, Dr. fflann nyilatkozata. — A védőnők országos kiképzése és foglalkoztatása. — Még tart a pusztítás orgiája, kicsorbult élü csákánnyal kegyetlen embererdőt irtanak: de talán még sem fásultunk el annyira a három éves háború alatt, hogv figyelmünk ne fordítanánk egy kis érdeklődéssel arra, miként fojtják meg már csirájában az uj Magyarország uj generációját. Németországban a magzat épségben tartása érdekében — ímert itt kezdődik az uj nemzedék tulajdonképeni védelme — a P°rosz egészségügyi tanács tagjainak határozata alapján a legközelebbi birodalmi gyűlés elé törvényjavaslatot terjesztenek. A javaslat szerint vetélés végrehajtása, a vagv befejezése csakis orvosi asszisztálás meU.it t történhetik. A lehetőséghez képest a műtét az anya érdekében állami intézetbél hajtandó végre, hol minden eszköz sterilen áll rendelkezésére az orvosnak A belügyminisztérium megbízásából dr. Bosnyák Zoltán, államtitkár és dr. Szana Sándor udv. tanácsos az ország összes nagyobb városairól most készítik elő a háborús évek anya- és csecsemő-halandóságának szomorú statisztikáját. A dunántúli egyke rendszer és a torontáli sváb asszonyok „specfikuma" mint százka ru polip egyre ijesztőbben hálózza be az országot. Magyarországon évekkel ezelőtt kötelezték már törvényeink az orvosokat arra, hogy minden egyes vetélést be kell jelenteni. Pontos statisztikát azonban még ma sem állithatunk fel, dacára a szigorú büntetéseknek nem képesek rákénvszériteni arra. hogy múlhatatlan jelentsék be a véghezvitt műtéteket; árinál kevésbé, mivel nagy a száma a titkos és bűnös vetéléseknek is. A háború sok mindenre megtanította az embereket, köztük arra is, miként kel! az egves anyagok átértékelésével számot vetni. A föld legértékesebb anyagának: az embernek értéke is hatalmasan felszállott. Megfogvott az ember is Az elesettek és a háború folvtán ímeg nem születettek száma, a rendes fejlődéssel szemben Magyarországon még fiatod ia a más félmilliót. A háború első kilenc hónapjában egynegyed millióval csökkent a népesedési szaporulat Természetes az állam, amelv minden anyagtermelésbe élénken beleavatkozott, ai embertennelés 'kérdésévei is kell. hogy foglalkozzék. Sajnos, a születések számának fokozására vajmi keveset tehetünk. Annál intf nzivebb módszere van annak, miként kel! a magzatokat és a születendő gyermekeket épségben tartanunk. Ezen a téren a siker, sokkal könnyebb és biztosabb eredményekhez vezet. Magyarországon évente száz újszülött közül husz nem úri el az első életével. Kell-e ennyinek elpusztulni? Nem! De amint a nagy német birodalomban a jövő nemzedék ésszerű védelmét már csirájában megkezdik, ugy nekünk sem szabad elmulasztanunk és figyelmen kivül hagynunk azt, hogy Magyarországán 'a háború tartama alatt a magzatok 40 százaléksa elvetélődött. Ijesztő számok ezek. az ember először olvasva megdöbben, de ha a valóságot keresve az okokra bukkan, belátja, hogy ez a mai állapotok mellett nem is lehet másképen. A cselekvés órája ütött, az embermentés érdekében mindenütt erősen folyik a munka. Az ország közegészségügyének javE fásáért sokat kel! cselekedni, sok a hiba, sok a javítani való és a visszaélés, ámde mindez oly tragikus komolysággal sohasem állt elénk, mint éppen most. a háború közben,. amikor rettentő vérveszteség pótlásáról kei! gondoskodni. A kiváló magyar orvos-professzor, dr. Marin Jakab egyetemi tanár. udv. tanácsos, a szegedi állami szülészeti és női klinika igazgatója a nagyarányú háborús vetélésekrői, azok ckattól. megakadályozásáról a következőket mondotta: — A férfiak nagy része a háborúban van, az asszonyok idehaza oly erős fizikai munkát kénytelenek végezni, hogy a vetélés önként, automatice is megindul. — A férfiak a háborúban lévén, az asszonyok a három év alatt (édes Istenem, nagy idő) a fogolytáborok lakóival való ismeretségük gyümölcsét, a fogságban szenvedő, avagy a fronton küzdő férj előtt el akarják titkolni s igy bűnös uton elhajtják magzatukat. — Ne feledjük el, hogy a tudatlanság és szegénység (mert a nyomor sok mindenre rávitte rnár e földhöz ragadt proletárokat) szintén mint indító ok szerepel a bűnös és tiltott vetéléseknél. — Az uri osztály kényeskedése, kényelemszeretete pedig nem birja, avagy nem akarja elviselni a kilenc hónapos viselős állapotot (hogy ne járjon társaságba, ne flörtöljön), a gyermekkel való vergődést s igy ezek is tömegesen járulnak hozzá a háborús statisztika számadatainak ijesztő és nagyarányú növeléséhez. — Legfontosabbnak azt tartom a jövőre vonatkozólag, amit már az ország öszszes nagyobb városaiban ma is megteszünk, hogy minél nagyobb számban oktassák ki szakemberek vezetése mellett állami tanfolyamokon és foglalkoztassák az anya- és csecsemővédőnőket. — Ma már 1917. évi VII. te. 2. szakaszában adott felhatalmazás értelmében a munkásbiztosiíó pénztárak által eddig nyújtott orvosi, gyógyszer és szülészeti segélyen kivül a napibér 50 százalékát tevő két-három heti terhességi, azonkívül 8 heti 75 százalékos gyermekágyi és 4—6 heti szoptatási segély kifizetésére kötelezi a pénztárt az anyával szemben a törvény. — Nálunk körülbelül 2,000.000 dolgozó, kereső nő van. Ezeknek száma a háború alatt — mi sem tenir.észetesebb — óriási módon megnövekedett. Dacára annak a 2,000.000 dolgozó nő közül mindössze 150.000 anya van belevonva az országos munkásfciztositásba. A nemzetnek nincs fonfosabb feladata, mint az,'hogy a megszületett gyermek, ha életre való. maradjon is meg. Ez csak akkor érhető el, ha a munkába járó anya addig, amig a saját és gyermeke érdeke ugy kívánja, népbiztositás által kellő segélyt kap, hogy egyedül a saját és gyermeke ápolásának élhessen. A rnuiikásbiztositásban lévő anyák csecsemőinek halálozása tényleg kisebb, mint a nem biztosítottaké. — A védőnők feladata lenne a terhes anyát állandóan látogatni és tanáccsal ellátni. Ők oktatnák ki a csecsemők szoptatására, helyes és célszerű táplálására. Az állami tanfolyamon kiképzett védőnő, egyben mintegy ellenőrzést gyakorolhat, ami által bizonyára a művi-vetélések száma észrevehetően csökkenni fog. Eddig a nyilatkozat, Mi pedig most a háborús állapotok illusztrálására két eklatáns példát iktatunk ide. amelyek hü képét adják annak, miként történik a tiltott művi-vetélés a közép-, alsó osztályokban és miképen az uri osztálynál. 1. X. városban az állami szülészeti klinikán naponként délelőtt nőgyógvsázati ambuiáciáí tartanak. Közel 80—100 szegény-. Sorsú nő jár kezelésre, csoportokra osztva, hetenként kétszer. Egy napon a kezelő orvos a következő kusza sorokkal telt levelezőlapot kapja: Tisztelt Toktor ur! Tudja a Toktor ur. mért van olyan sok vérző .nő a— kerületbőt. mert Szarvas Gáborrré a szülésznő, én is jártam kezelésre.