Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-18 / 242. szám

í Szöged, 1917. október 18. PodlakánáL — A Délmagyarország munkatársától. Isonzó front. október 12. Sokkal Hamarább, mint ahogy reméltem, estem át az első isonzói tűzkeresztségen. Teljesen más itt a harcmodor, mint a többi fronton, érdemes tehát róla megemlékezni. Szeptember 28-án az olasz tüzérség nehéz ütegeivel igen élénken lőtte a rajvónal mögött levő terepet, ami feltűnő volt annál inkább, mert az ellenséges repülők is szorgalmasan keringtek az állásaink fölött, sőt papírlapokat is dobtak le, melyekben tudatták, hogy szeptember 29-én támadnak. Nem vettük komolyan és ezért este nyugodtan, hajtottuk a fejünket pihenésre. Hajnalban az olaszok tüzérsége szokatlan hevességgel tüzelt a rajvonattól kezdve hátrafelé, főleg az ezredparancsnokság környékére. Félhatkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentett támadás ma tényleg megtörténik. Ettől kezdve zuhogott a gránát szakadatlanul. Telefonbódém közelébe azelőtt sohasem csapódott, .most egymásután rengették meg u kis alkotmányt a 18 .centiméteresek. Egy t'irlanat alatt megszűnt a te,.-rotíösszeki vetés minden irányban. Járőreim rögtör talpon voltak s amig mindenki el ejtőzve hallgatta az irgalmatlan pergőtüzet, elszántan a bármelyik pillanatban bekövetkezhető nalálra, addig ők szikláról-sziklára rohanva szorgoskodtak a telefonvonalak helyreállításán. Hiába azonban minden igyekezet, mert időközben a hátuk mögött ismét ellőtték tiz helyen is. Tehát nem voit más mód a parancs és jelentés továbbítására, mint az egymástói 150—200 lépésnyire felállított levélkiildönc-áliomásokat használni. Olykor mégis sikerült a dandárral telefonon beszélni A dandárparancsnok behatóan érdeklődött a helyzet iránt és annak a reményének adott kifejezést, hogy erdélyi tigrisekből isonzói tigrisekké válunk. A válasz rendkívül bizakodó volt, az olasz pedig rendületlenül gránátozott, még pedig 28 centiméteresekkel. Dél felé megindult ellenünk a . gyalogsági támadás hatalmas tömeggel. A itisztek hátul énélyesefi korbácsolták ja digót, mórt kiilönhán nem mentek volna előre. Egy helyen betörtek az állásunkba. Csak néhány perc és a közelben levő tartalék — két roham járőr — visszafoglalta az elragadott kis árokrészt és hatvan olasz kedélyesen haladt az annyira áhítozott fogságba. Az előterepen egyre halmozódott az olasz hulla. Népfelkelőink a régieknek bizonyultak és eszükbe jutott a román, a gyáva digóra tekintve, akiknek tüzérsége hihetetlen pontosan lőtt. Nem csoda, hisz egy része francia és angol. Már .esteledett és a gránáteső még mindig nem akart megszűnni. Csodálatos, hogy a tartalékban lévő csapatok nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint a rajvonalban levők. Az utakon lehetetlen volt közlekedni. Együtt pusztultak el a sebesült vivők a sebesültekkel, a lőszervivö málhásállat a vezetőjével. Bódém körül derékban törtek ketté a fatörzsek. Már ismertük a nekünk szánt gráflát suhogását. Előre dörmögtük; — Ez a miénk! — És ilyenkor bedugtam a fülemet, mert anár nem győztem idegeimmel az iszonyatos robajt hallgatni. Tényleg a közelünkben csapódott le a gránát. A lámpa elaludt és a bódé oldalát és tetejét nagy kődarabok döngették vésztjóslóan. Összebújva mondogattuk: — Olyanok vagyunk, mint a halálraítéltek. Siralomház a bódénk! Ki tudja, hogy mikor nyel el bennünket egy jól irányított gránát. És a lámpánk ezen az éjszakán húszszor aludt el anélkül, hogy bárki is közülünk .megsebesült volna. Időközönkint szomorú események hírével tértek Assza a járőreink. — Qájzzal lőnek! — jelentették kimerülten. — Alig tudtunk feljönni a völgyből, olyan siirii a gájz. Sokan kóvályogva mennek, sokan pedig már meg is haltak. Bizoily gyakran felraktuk mi is a gázálarcot. Szerencse, hogy a gáz inkább a, völgybe húzódik és igy a tető közelében veszély e tekintetben nem igen környékezett. Hajnalodott. Még mindig viharzóan dühöngött a suhogó és robbanó gránát. Szinte ksíük, hogy mikor sodor le bennünket a hegyoldalról a megsemmisülésbe. Végre reggel lett. Elvonult lassankint a gránát vihar is. Előttem azonban a tegnap még zöld erdő késő őszre emlékeztetett. A mi levél még a fán maradt, az nagyrészt megsárgult. Emberi és állati hulla mindenfelé és kőpor lepte a roncscsá zúzott természetet. Akik e roncson életben maradtunk, némán hirdettük diadalunkat, amit október 1-én hivatalosan eképpen jelentettek: — A Bainsizza-fensikon Podlakánál csirájában elfojtottunk egy ellenséges előretörést. Homo. isKBzexaBaaaaaBaasaaaseatisasBasssssseaaasvaxaeBaiiBaiiaBa* R Meinjc-pörben elrendelték a bizonyítást az államrendőrségi vallatásokra. (Saját tudósilónktól.) A szerdai íhadosztálybirósági tárgyalást reggel nyolc órakor nyitotta meg Balihár ezredes, tárgyalási elnök. A mai nap első tanuja Király Józsefné lett volna, de a tanú kihallgatásától időközben a felek elállottak. További három tanút pedig nem tudott a hadosztálvbiróság feltalálni. Ezek névszerint Gulyás. Vőneki és Bajusz vallomási jegyzőkönyveinek feloha'sását kérte az ügyész, amit azonbn a védők elleneztek. A .hadbíróság ebben a kérdésben csak később fog dönteni. Dr. Dohány Gyula ügyész ezután kérte Aczél Géza malomigazgató, Gróf Dezső tb. rendőrkapitány, dr. Dénes Nándor népfelkelő szakaszvezető, egyéves önkéntes. Góhlfán Lipót népfelkelő, fetieéstein Géza raktárnok, Kozma Marcell közraktári igazgató és Pityer Gusztáv számvevő tiszt tanúként! kihallgatását Böhm szállításaival kapcsolatban. Kértt továbbá tanuként megidézni dr. Zsifkovics. József százados ;hadibirót. Bach népfelkelő őrmestert, Wainer Leonardt népfelkelő főhadnagyot, dr. Czövek Sándor államrendőrség! kapitányt, Bialoszkm'szkv és Deák detektiveket és dr. Németh 'Lipót államrendőrség! fogalmazót. Bizonyítani kiván ia ugyanis, hogy az az állítás, amelv szerint fíialoszkurszky detektív a vádlottat vallomására még Zsifkovics katonai ügyész előtt is kényszeritette volna, fenn nem állhat, ami mellett szól az is, hogy Czövek kapitány és Bialoszkurszky élőbb utaztak Budapestre, mint Zsifkovics ügyész Meinxet kihallgatta volna. A védők a tanuk második csoportjának kihallgatását ellenezték, a bíróság elrándette az ügyész által kért valamennyi tanú megidézését és kihallgatását. Megidézik azonban a védelem által bejelentett tanukat is. akikkel a' vádlottak azt akarják bizonvitani, hogy kihallgatásukra tényleg presszionálták őket. Ezek Scluam főporkoláb. akinek jelenlétében Szaib őrmester és dr. Schul Ármin népfölkelő hadnagy, akinek jelenlétében Dománt hallgatta ki Bialoszkurszkv. Féltíz körül megkezdődött Tóbiás Mihály számtiszt kihallgatása. Öt megbízta Mein.x. hogy a Tisza-pályaudvaron jelen legyen a típus-vonatok be- és kirakodásánál. Sohasem mondta Meinx, hogv az árukat ne mérjék le, de az állomáson kevés volt az ember és igy legnagyobbrészt csak azokat az árukat mérték le, amiket a közraktárba szállítottak. A kötéseket és .szállítóleveleket nein kapta kézhez, de egyébként is lehetetlen volt lemérni az árukat. Az ő elődjének24 óra alatt a frontra kellett mennie. 24 ó\a alatt 240 vaggdmt kellett volrk lemérni, ami teljességgel lehetetlen volt.. Elsősorban a tábori hadsereget kellett ellátni, de a személyzet oly kevés és az éléstári berendezés olyan silány volt, hogy az előírásokat, egyáltalán lehetetlen volt betartani. A szállítólevelekbe, bár azok Meinxnél álltak, módjában volt mindig betekinteni. Minőségileg sem lehetett megvizsgálni az árukat, hiszen kilenc raktárban voltak az áruk elhelyezve s már fizikailag is lehetetlen volt mindig mindet bejárni. A Bölim-féle szalonnaszállitásokra vonatkozólag előadja, hogy öt vaggon szalonna volt a vasútnál, amiből adtak a legénységnek. Az a szalonna élvezhető volt. Hogy honnan szerezte be Meinx a szalonnát, nem tudja, azután nem érdeklődött. Romanov védő: Mondta-e ön:ek Meinx valaha, hogy vegyen át rossz árut is? Tóbiás: Nem, ezt nem méidta soha. Elmondja ezután, hogy Meinxnek volt egy szakértője az áruk minőségének .megvizsgálására, egy uialomí uh. idonos, az többször megvizsgálta az árukat, különösen, a lisztet. A tárgyalást csütörtökön folytatják. -taasaaaaa»asacBaaB8gaasai«asai>sxs92aF.as<BB3 1»*»»9R**ss*e«*B«B3«3a»£Beaaan»«!ii»C'BEsea»Ba««BRaB«s*s«»s»SB»i» Hazaárulást pörökOíaszországban Berlin, október 17. Zürichi lapok jelentik, hogy Rómában és Milanóban ismét tizenhat hazaárulás! port fognak a legutóbbi zavargásokkal kapcsolatban tárgyalni. A vádirat egész sereg embert, köztük asszonyokat is, vádol azzal, hogy egy ellenséges hatalom biztatására nyugtalanságot szerveztek a nagyobb olasz városokban. Az angol léghajózási minisztérium megalakulás előtt. Stockholm, október 17. Londonból jelentik: Az alsóház a nyári szünet után ismét összeüli, Botiar Law bejelentette, hogy a léghajózási minisztérium megalakításának előkészületei javában folynak és hogy az erről szóló törvényjavaslatot a kormánv rövidesei! boterjeszti. (M, T, I.) ^