Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-14 / 213. szám

k MiMÁfátkÉúÉmlé. Szegecl, 151Y. szepleiuW 14. A bekerített mutatványos telepen két­féle fajta szórakozás lenne: Ingyenes szó­rakozások és belépti-díj -melletti látványos­ságok. Az ingyenes! szórakozások, amelye­ket a telep állandó alkalmazottai pűodükál­.niának, a mutatványos telep látogatói között •jó hangulatok keltenének. Ilyenek volnának pl. falábú óriás, állandóan kézen iáró bo­hóc, torztükrök, mozgó hidak és járidák, •dűlő hordótorony, tréfás kijárta tok, össze­dűli" padok, karikát hajtó gye nmek ruhás férfi, szamárháton való lovaglás, -s'.b. A belépti d'ijas szórakozó helyeik közül legelsősohban amlitem fel a kisebbfajta élftáitMg'SMdt és akváriumot egybekapcsolva lovardával és) elefánton t­ló utazással. Továbbá lövölde, jósnő, csúsz­da, pofozógép, szerencsekerék, kör- é'sf ha­jóhinta, bábszínház, amerikai kugli, hclrofldo bás„ cenhbíugális körönd, panoptikum, ibar­langivasut, labirintus, atiászópóznáik perisz­kóp, hullémivasht, eirő-üto, 'villanyozó, gyors fényképész, isuíymérő automata, hal ás hát, •stb. Ezenkívül) drótkötélvonat fülggő kosa­rakkal, amelyeken végig utazható az egész, látványos telep. Helyet foglalna még a lát­ványos telepen az adminisztrációihoz szük­sége'} bódékon kívül négy-öt üres bódé, : •melyekben idényenkint változó látványos­ságok foglalnának helyet. < •Szükségesnek toriam, hogy rámutass:' .az egyes bevételű forrásokra éa már itt hangsúlyozom azt, hogy a jóíorgalmu mii 'tatványos telep már azáltal isi nagy hasz not fog hozni a városnak, hogy a hidvá'm­U öved elem fokozódni fog és Ujsze gödriek feUéndiilédA miha­memetbb be fog kövétkezni. Az aiíkalitiaziottrík természetes,en a telep kö­zelében fognak lakást keresni, miáltal az ottani kikásiviszónyok is lényegesen meg,ja­vulnak. A városi telkek ára emelkedni fog. A be lépőd íjakon .kívül nagy jövedelme lesz a telepnek a telep kerítésének hirdetések' céljaipa való bérbeadásából, a telepen fel­állított bódék és elárutttc-helvek bérbeadá­sából, valamint az alkalmi mutatványosok, mint pl. cirkusz és artista-csoportok síib. bevétel részesedéséből. 'Nagy jövedelem volna ezenikivül imég: a műsorok hirdetései­hői, a különböző belépőjegyek hátlapjának reklám céljaira való bénbéadásóiból, ingyen beszerzendő reklámtárgyaknak elárusitásti­nói, cukorkáik és üditől'taijaknaí a teleped és gy a színházban, mint a pioziban való árusításából. Mozgóárusok a te'epen: kon­fetti, cukrász, perec, planétás, gvüimölcs. stb. A tmitatványos telepnek fde'mlitett szórakozó helyei már a legközelebbi időkben még­valósitriai'óak. különösen a 'katonaságtól rendkívül, olcsó -áron beszerezhető faanyagok, esetleg kato­iai munkaerő felhasználásával, mégis egy része csak kedvezőbb konfunktura felhasz­áhsával lesz megvalósítható, a telep veze­tőjének belátása szerint. Az általános reáilis kereskedelmi Szo­kásokhoz híven a maximális kiadásokká! •szemben oly miinbmális bevételi, lehetőségei Y várok feltüntetni* amely azon alapszik, hogy ínindn látogató egyes látogatása al­kalmával csupán egy koronát juttat a telep pénztárába. Ez az egy korona voliaképen nevetségesei! csekély összeg; mert hiszen a bellípödij a mutatványos telepre ötven fil­lér, holott a nyári színházban, a moziban, cirkuszban, stb. egy koronánál magasabb belépődíjak is lesznek. Mégis szükségesnek tartottam az egy koronás átlag beállítását, ihogy rámutassak arra, hogy még emellett is milyen horribilis jövedelmet hozna a. mu­tatványos telep. E célból két alapon veze­tem le számadásaimat. Az első számadásom abból indul iv, Ihogy Szeged városának mintegy 130,000 ja­kosa közül tiz százalék az. amelv vasár- 'és ünnepnapokon szórakozni kíván. Ez a tiz százalék feltétlenül emelkedik a 'háborús vt­sonyo'k megszűnésével, azonban dacára en­nek, még ezt a tiz százalékot' is lemirtm't­lom és ! 5,000 szórakozni vágyó helyett mindössze 10,000-et veszek számításba, ho­lott a katonuTiapo'k látogatóinak számát te­kintve, nyugodtan tehetném ezt szálmot leg­alább 25.000-re. Az alatt az idő alatt, amiig a telep ímüködik, szánítclk negyven vasár­és ünnepnapot, amelyen a közönség töme­gesen keresi fel a szónakozó helyeiket, l e 'hát, ha csupán negyven napot veszek szá­mításba os minden napra tizezer látogató1, lakik fe.ieiik.int csupán egy koronát hagy­nak 'a telepen, akkor is 'már négyszázezer kordára rag a bevétel. Számítok továbbá kétszáz hétköznapot1 napi ötszáz korona be­vétellel, ml ismét 'százezer korona, vagyis a tefcp évi iignilinimálisiabb be* vélete ötszázezer korona. A második .számi(ás abból indul ki. hogy Szeged 130,000 főnyi lakosságán kí­vül 70,000 vidékinek az érdeklődését is fel­keltjük egy év Mc\rgi4sa cjlcttí. Ez összesen, kétszázezer látogató. Ennek azonban csak ötven százalékát veszem, vagvis százezret. Hozzávetőlegesen is legalább ötször megné­zi ez a -százezer ember a telepet és ha csiak egy koronát költenek belépödüjaiJ együtt minden alkalommal, akkor is ötszázezer ko­rona a telep minimális jövedelme. 'Akármi­lyen módon száml'itom ttlhát a telep várható ininimiális bevételét, az mididen esetben el­éri .a félmiiliótt. Ha ezen, Ötszázezer korona bevételire ötven százalék kiadást, tiz zúza­lék telepfeíláliitási amorílzáőiiót. további tiz százalék kövek sző évi beruházást száimitok, imég mindig ilzázjtövehézt k hdééta dis'Átá ha­szon mutatkozik. Ha azonban nem a nevet­jségesen csjetóély egy koircnát veszem ala­pul, hanem az átlagos minimum három ko­'rónáit, akkor ezen ,a szerény számítási ala­pom is közéi félmiMó koéona a! tiszta jöve­delem. Az uj szegedi mutatványos telep friss életet hozna a város falai közé. megisirner­kedne a város közönsége az igazi jókedály­ilyel, mert bizonyos, ihogy nagyon sokan, in­kább -a városi 'mutatványos telepen szóra­koznának, mint a korcsmákban és amellett a városi szegények (alapjáról is bőségesen gondoskodna a telep. A mutatványos telep­pel kapcsolatosan kulturinhézménvek is. meg valósulnának, imáint pl. a városi zenekar, to­vábbá Meiévarország ekyéf'hn vidéki ekíeté­keiHfe ós akváriuma. A város, közönsége most fokozottan éndeklőctk az ujszegedi .mutatványos telep létesitése iránt, miért is szükséges, hogy Szeged vámosa mielőbb iiafiározza el az u.iszegedi mutatványos te­lep létesítését, hogy az építkezések mielőbb megkezdődjenek és Ihogy 1918. március 15-éni la imutatványos telep tárt kapukkal1 várja a város közönségét. A tanács rokonszenvvel, líogadta a 'gon­dolatot és Tamás, emlfekiratát. lA szeptem­beiri közgyűlés írJhiclen 'bizonnyal foglalko­zik már la kitűnő tervvel, amely fejleszti és ujabb tekintélyes ,i öve de leimhez juttatja a várost. Mán ez a két ck ís (amellett szól, hogy nem kell sóikat fontolgatni, iiarem gyorsan cselekedni. A (mutatványos telep Vezetésére alkalmasabb embert, imiint TÁ­blás Rezső, kérésivé se lehetne találni. Is­imért ia szegedi viszonyokat ési bebizonyí­totta, hogy mit tud. A Wekerle-kormány bemu­tatkozása a főrendiházban. Budapestről jelentik: Wekerle Sándor miniszterelnök a főrendiház csütörtöki ülésén mondotta el programbeszédét. Az ülést tizen­egy óra után nyitotta meg Gvnther Antal alelnök, aki rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket katonáink a 11. Isonzó-csatában elértek és felhatalmazást kért, liogy a főren­diház nevében üdvözölje a király és a vezér­kar főnökét. Megemlékezik azután a bolgár királyné haláláról és felhatalmazást kér arra, hogy a konzulátus utján a bolgár király tu­domására hozza a főrendek részvétét. Ezután a királyi leirat felolvasására ke­rül -a sor, amely gróf. Esterházy Móric fel­mentéséről és Wekerle Sándor kinevezéséről, valamint a volt kormány többi tagjának fel­mentéséről és az uj miniszterek kinevezésé­ről szól. Ezután az elnök felkéri a háznagyot, hogy vezesse be az uj kormány tagjait, Wekerle Sándor miniszterelnök ezután elmondotta programbeszédét. Kifejti, hogy az uj kormány változatlanul fentartja azt a programot, amelyet gróf Esterházy Móric ismertetett és főleg változatlanul megmarad e programnak a választójog reformjára vo­natkozó része. A választói reformot — mond­ja Wekerle — meg kell valósi tani. mert ez a haladó kor követelménye. A választójogon, kiviil az előző kormány programjában foglalt elveket is meg fogják valósítani. Igy fősúlyt fektetnek a szociális kérdésekre, amelyek sürgős megoldást követelnek. Elsősorban a la kásiigy rendezését emeli ki, amelyet szerinte csak nagymérvű építkezéssel lelhet megoldani. Rendkívül fontos a népnevelés kérdése, mert népünk kulturális nívóját okvetlenül emelni keik Feladatunk lesz a népoktatás és a vele ösz­szefiiggő intézetek közvetlen ellenőrzése az egységes állameszme megóvása érdekében Akciónk érintetlenül hagyja a szabadságot^ de határozott ellenőrzést kíván, hogy taninté­zeteink ne váljanak az állameszme elleni ta­nok melegágyaivá.

Next

/
Thumbnails
Contents