Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-14 / 213. szám

Szegedi 1917. szeptember Í4 Dj}LMM1YARÍ)MA«Í A birtokpolitika, a gazdasági haladás te­rén, az az eszme vezérel bennünket, hogy épít­sünk és ne romboljunk. Az államhűség elleni vétség miatt az állam kezére jutott birtoko­kat fel fogjuk használni. A kalholikus autonómia életbelépteté­sére vonatkozó törvényjavaslatokat, kapcso­latban az 1848. évi XX. törvényckk végrehaj­tásával legközelebb a törvényhozás elé fog­juk terjeszteni. tA vál*sztóreform részleteire vonatkozóan programot fogok előterjeszteni. Ez a program további alapja lesz együiUnüködésünknek. Ezután általános tájékozódást nyújt az egyes táreánélküli rninisterinmeik feladatairól. A közélelmezés terén — mondotta — nagyon nehéz viszonyok vannak. Főcélunk a hadse­reg és a nép kellő ellátása, de kellő intézke­dések által remélem, meg fogunk feleim an­nak a távolabb eső feladatunknak is, hogy Ausztria ellátásához hozzájáruljunk. A köz­élelmezéssel összefügg a szénellátás is. Igye­keznünk kell, hogy a lehető legkisebb beho­zatalra szoruljunk. Ezen a télen a szénbeszer­zés óriási akadályokba fog ütközni,. Ez kény­szeríti a kormányt arra, hogy már a legkö­zelebbi napokban a szénfogyasztást korlátozó intézkedésekét léptessünk életbe. Elsőrendű feladatunk állami finánciánk rendbehozatala. Kénytelenek [eszünk terhes közszolgául dósok iránt előterjesztési tenni, hogy ilyen utón teremtsük elő azokat az anya­gi segédeszközöket, amelyek módot nyújta­nak arra, hogy az állami kiadások kamatait fedezzük. (Másik feladatunk lesz valutánk meg ja vitása. Törekvésünk csak odairányul­hat, hogy intézkedésekkel, áldozatoktól sóm riadva vissza, legalább a valuta további rom­lását meggátoljuk. Sokan vannak, akik ezt lehetetlennek tartják, én azonban azt hi­szem, hogy Magyarországnak még feltárat­lan jövedelmeivel ezt meg lehet valósítani. A közterhek megosztásában el kelt menni ad­dig a határig, ahol azok nincsenek hatással a magángazdaságra. A Magyarország integritása ellen elkö­vetett támadásokkal szemiben óvatosaknak kell lennünk. Mindent meg kell tennünk, do túlságos fontosságot e támadásoknak nem szabad tulajdonítani, mert legfelsőbb helyen, továbbá az osztrák politikai és kormánykö­rökben e támadásoknak semmi fontosságot) sem tulajdonítanak. A felséges urnák még gondolatkörétől is távol áll az, hogy hazánk, területi integritásán, vagy a monarchia dua­lisztikus szerveztén bármiféle változás essék ós én biztositást kértem és nyertem afra néz­ve. hogy se közvetve, se közvetlenül ilyen vál­tozás nem fog beállani. Csúnya nők — szépek Szép nők — szebbek lesznek, ha arcbőrük, keblük, nyakuk és kezeik finomítására, felfrissítésére és szépítésére állandóan a legtökéletesebb bőrápoló szert: a valódi diana alabasfroiTs-pudert használják. Egy kísérlet meggyőzi e szer csodába illő hatásáról. /Mindenütt kapható! Főelárusitóhely: Diana Kereskedelmi Rt. Budapest, V., Nádor-utca 6. szám. Wekerle miniszterelnök után Csemoeh János hercegprímás szólalt fel, örül. hogy a katolikus autonómia a megvalósulás stádiu­mába jutott. Áttérve a béke kérdésére kije­lenti, hogy legfőibb teendőnk a háborút sze­rencsésen befejezni, hogy a tisztességes békét megköthessük. Gróf Sigrgy Antal kijelenti, hogy a bé­kekötésnél gondolni kell arra, hogy Szerbia ue támadhasson fel többé olyan keretek kö­zött, mint azelőtt, mert Szerbia aspirációi Ma­gyarországgal szemben mindenki előtt isme­retesek. Várady Árpád kalocsai érsek azt fejte­geti, hogy ezen a földön más politikát, mint magyar nemzeti politikát- nem lehet folytat­ni. A miniszterelnök gazdasági programját örömmel veszi tudomásul. Gróf Zelenski Róbert sajnálja, hogy akadt magyar politikus, aki az általános vá­lasztójog programjára helyezkedett. Ö szám­talanszor kimutatta, hogy a demokratikus választójog Magyarország végét jelenti. Meg állapítja, hogy a kormányiban és pártjában sincs egységes vélemény a választójog kér­désében. Wekerle miniszterelnök válaszában ki­jelenti, hogy Magyarországon a reformok megvalósítása miatt baj sohasem támadt, el­lenben nagy veszedelem volna, -ha ennek meg valósítását megakadályoznák, iMegállapítja, hogy a kormány és a pártja a választójog kérdésében teljesen egyet ért. A főrendiház tudomásul veszi a minisz­terelnök válaszát, mire az ülés délben egy órakor véget ért. ^nssH.a..SEaa.aig............aaBaeBSBSHS.Ka .spsk.ss.... .uk.eetiaaasas* Vita a képviselőházban a hadisegély fölemelése körül. (BudcfáásU tudósítónk feletefiicierítése.) A képviselőház; csütörtöki ülését délután, fél­négykor nyitotta atíeg Sítósg Károly elhök. Az elnöki előterjesztések után áttértek a miniszter effiök programjának a megvitatá­sára. , ; Az első félszólaló Fényes László volt. Azt hangoztatja, hogy az1, osztály ura lom he­lyett uj embereiknek keli jönni. Ha az ál­laim a maga védelmére elvitte a csialiádffen­tartókat, kötelessége, hogy .pótolja őket. A Ihajdisegély nagyon alacsony, ugy, hogy a hősök hozzátartozol nyomorognak. Tanu­kat tud felállítani arna, hogy a független­ségi pártok tagjai ttom teljesítették köte­lességüket. Fjijlandó minden, függetlenségi képviselővel lemenni kerületébe, ahol az asszonyok a szemükbe fogják mondani ezt. 'Nem össziész ontott fogakkal kell állani, a harcot, mint tegnap Tisza mondotta, mert ha 'nincs erejük aj fogukat Összeszorítani, tokkor utolsó erejükkel majd köztünk fog­nak szétütni, . Nagy felháborodás,, .váimiud't Fényes eze;1 Kijelentésére. Pojónyi Oézto igy kiáltott közbe: — Szemtelenség ifyW mondatni. Fényes: Mit ímondo't't az ur? Polőnyi: Azt mondtam, hogy ;a háború­ban nem lehet Ügy beszélni. f Fényes: Nem igiaiz, maga most isi fer­dít. Mindig fe,tditett! ! Mfídamssy Beck Gyula báró: Hogy le­het1 Öreg emberrel igy beszélni. Fénye is: Én nem szerény embernek 'jöttem ide. Akinek nem 'tetszik, menjen ki. \Nogy derültség.) i Fényes ezután folytatja beszédét. Kö­veteli, hogy a hadisegélyeket Ausztriához arányosan emeljék föl. Polónyi Géza reflektál Fényes László kijelentésedre. Azt mondja, hogy a többi képviselőtársainak könnyebb dolga volt, ;mint neki, mert kirnöhe'tteJk Fényei beszéde alatt, de neki, a következő felszólalónak, bei t kellett maradnia. Tiltakozik az ellen. mintha nem 'enne mindenki áthatva a hő­i sök hozzátartozóinak segítéséről. Magyar­ország anyagi romlásának veszélyében is 'gondoskodni ft.g róluk. Ebez nem kellenek ide ilyen apostolok. Vakmerőség a törvény­hozás ellen igy lázifani ,a népet és nem tisztességes dolog ilyen hangon beszórni. .Erről majd a neofita képviselő urat le fog­juk szoktatni. Szász Károly elnök kijelenti, hogy Fé­nyes László beszédében iteim talált lazítást, különben megtette, volna kötelességét. Fényes, szánélyes kérdésiben 'ismét fel­szólal. Válaszol Polcnyinak, triód felszólít" •ja a munkapártot, hogy a mai súlyos 'hely­zetben találják meg, a< kivezető htat, hogy a választójog 'kérdését ,a parlamentiben el­intézhessék. Sümegi Vilmos a székelyek szert védé­sét tette sztc^vá. Urmájiczy Nándor azt panaszolja fel, hogy még. a honvédségnél ismémet vezény­szó \!an. Kijelenti, hogy a kormányhoz .bár •közel áll, mindé* 4§érellmet a Ház elé fog hozni. ­Hock Jánös tiltakozik az ellen, hogy >a választójogból bármit is. le alkudjanak, hagy a munkapárttal 'kc'mpron(isszu'mot 'próbáljártak kötni. < Wekeytfi Sándor minisztereinek jfi je­len ti, hogy a ipartok vezéreivel a választó­jog kérdésiéiben; .megegyezett a választójog h ü e lsőbb jvaló ^ne^dkotására, de nemcsak az ígérete köti, hanem az ja; meggyőződése >is, hogy az általános választójogot mielőbb' •megalkossák. Unmántczynak azt feleli, hogy 'különösen most ,nem kell keresni az •ellen­téteket és sérelmeket, amikor a német,Had­sereggel közös akcióban vagyunk. Türelem­Imal kell lennünk és- elmondhatja, hogy a hadsereg újjászervezésénél mindent meg fognák tenni a miatgyjatr nemzet igényeinek kielégítésére, amely sohasem volt közelebb, 'mint ma. • Polóiyi és, Vizsonyi Vtifmös szemé­lyes kérdésben való ielszól'alása után gróf lAppdjnyi Albert .reflektált Pop-Csticsó teg­napi kijelentéseire. Most tárgyal a görög­keleti rpmán egyház főpapjaival rendeleté­nek végrehajtásáról s tazon iparkodik, hogy megegyezés jöjj/ön létre. Semmi törvény­telenséget nem akar, elkövetni és h'a látná, (hegy a maii törvényekkel nem tudná célját elérni, akikor a, törvényhozáshoz iog for­dulni és reméli, hogy megkapja a felhafil­<m,ázást. Majd .válaszol Tisza tegnapi kije­lentéseire. Nem azért vállalták el megbí­zásukat, hogy moslqn, mivel még nincs többségük, Tiszához .menjenek és az?t mond­ják neki, hogy jöjjötl ,viasza és foglalja el

Next

/
Thumbnails
Contents