Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-11 / 210. szám

MÍÍMágy ÁÉöüéMö. Szeged, 1917. szeptember 11. téri fontos száméiy kérdéseik Is szoba kerülnek. Hír szerint a kiért függetfetnlsiéígi párt fiatalabb tagjai között az a felfogás, hogy az interpeJtációs jog gyakorlását nem szabad teljesein átengedni a munkapártnak, mert ezáltal minidén népszer ii kérdést kiszdjgáltatoáinialk. Azt tervezik, hogy az Októberben összeülő jxairlamenti ciklusban in• rreüáoiókat intéznek a kormányhoz, egyúttal követelni íogjélk az összes függőiben levő összefériheteitílianiségi ügyeik letárgyalása c. A boisevikSek fegyveres akcióra készültek. STOCKHOLM, szeptember 10. A Pétetpvád Távirati Ügynökség jelenti: Holnap, az orosz forradalom ikitöriéséinielk féllévés évfordulóján a munkás- és Ikatonatianáos vagy negyven gyűlést fog tartani Oroszországban és e gyűléseiken pénzt is gyűjtenek, hogy a munkás- lés ttdatömatamócs anyagi erejét növeljék. A bofeevSkiek ez aHkatomból szintén bejeS'en&ettélk, hegy ők is akcióra, még pedig fegyveres akcióra kész jpn dk az ideiglenes kormány ettem. Meg is kezdték a mozgalmat a murik ásóik és a helyőrség katonái között. Ezek.az eüőkészüieték láthatóan nagy izgalmat keltettek Pé" térvár lakosságában. A hangulat egyre idegesebb. Péter vár katonai (parancsnoka. Vasilkovsski tábornok hirdetményt bocsátott ki, melyben felszólítja a város lakosait, őrizzék meg nyugalmukat, ne engedjek, hogy pánik támadjon a városban és egyuttall figyelni ezíeti a lakosságot, hogy minden mozgalmat, amellyel a rendet meg akarja zia,varrni, kíméletlenül el fog nyomni. Hasonlóképpen felhívást intéz a lakossághoz a murtkás- és katonatanács, a szakszervezeti tanács és az általános munlkásbizottság és figyelmezteti a munlkáísókat és katonákat, hogy mindazok, aiki.k arra izgat" rtalk, hogy az utcát tegjfveriié! kerítsék hatalmukba, a forradalom ellenségei s a forradalmat vérbe akarják fojtani. A pétervári esti lapok jelenték, hogy az ideiglenes kormány is tanácskozásra iil össze, hogy megbeszélje az intézkedéseket a boLsevikiek tervezett akciójával szemben. B üfor- és régiségüziet Wínkigc Sándor Szeged, lüsaátli Háimán-u. 6. Telelőn 15-0). Modern és m\ ShiíopoH, ualamlni anlíSPüiiaji u§feie és eladása, saiog(idoíicaí a legiaoasÉö fisban uessefi. «aa»a«»aaaeuaaabbbbbbaaaa»aa«oa«a«flaa*kabaaaa«»»a» írémer H. I • Kossuth Lajos-sugárut. « • mérsékelt árak. — Porafos kiszolgálás. — Férfi- ttu és leányka-kalapok. * ietetőn 773. Telefon 773 f • Csinálják a rendet a szegedi piacon. (Saját tudósitónktól.) Egyáltalán neúi tul zás, ha megállapítjuk, hogy a szegedi piaci árak esiinboraísszoi magasságokig emelkedtek és az országban alig van város, ahol a közönség kiuzsorázására „kedvezőbb éghajlati viszonyok ' volnának, mint Szegeden. Valóságos szabadalmai élveznek itt a tanyai kisés nagypotentátok:, akik röndéri felügyelet mellett nyúzzák a közönség bőrét, ameddig csak van mit nyuzniok. Hogy miként lehetséges ez és hogy miért vannak Szegeden, az Alföld kellősközepén, az úgynevezett magyar Kánaán fő- és székvárosában ilyen hihetetlen uzsoraárak, arra nézve élénk illusztráció az a kis eset, amely hétfőn délelőtt történt. F, főbadnagyné, akinek az ura, évek óta orosz fogoly és mellesleg mondva hat gyereke is van, hétfőn délelőtt kiment 'a piacra. Az egyik kofánál hosszas szaladgálás után felfedezett 15 cső morzsolni való kukoricát. Megkérdezte illő tisztelettel kofa őnagyságát, hogy mennyiért kegyeskedik vesztegetni a kukoricát, mire az nyájas közvetlenséggel kije lentette, hogy csöve 30 fillér. A főbadnagyné kétségtelen rutinnal elpakolta a kukoricát, azután mikor fizetésre került a sor, kijelentette, hogy maixmális árnál, vagyis esövenkint 20 iiiléné! többet nem ad. A kofa erre éppen ki akart a nyilt szinen vetkőzni őnagysága! mivoltából és egyszerű viselésére cifra szólamokat kezdett húzni, amikor a láthatáron feltűnt egy rendőr. Nem is közönséges közrendőr, hanem egy háromcsillagos, jól megtermett őrsparancsnok. A .főbadnagyné örömmel ragadta, meg az alkalmat, hogy az £i»i*aiiisa;Ea!sasa«ai4S!iBi»«issfii»Basi^ ügyben salamoni ítéletet, provokáljon és sietve előadta az őrsparancsnoknak a. történteket ugy, ahogy tényleg megtörtént, iA rendőr jó ideig tanakodott a fogasnak alig nevezhető kérdésen, azután elővett egy jegyzéket, azt szorgalmasan megtanulta előbb és miután rájött arra, hogy a kukorica ára tényleg 20 fillér, drákói Ítéletet hozott, amelyet mindjárt meg is indokolt, mint alább olvasható: -— A kukoricát: tessék visszaadni. — szólt az ítélet, — a kofának, de azonnal. Előbb alkudjanak meg, aztán fizesse ki és csak azután van joga elvenni az árut. — Ami pedig a 30 filléres árat illeti, — ez már az indokolás, — arra vonatkozólag tudhatná, hogy most egy napszámos 20 koronába kerül, egy hold föld évi bérlete 1600 korona. ÍDe magának ugye Olcsó kukorica kellene! Mig az itélet. kihirdettetett, addig sok aszszony esődült össze. A kofák helyeseltek és. a ifőhadnagynét szidalmazni kezdték, ismételve a refraint: •— Ugye olcsó kukorica kellene? •Ellenben odajöttek nyomorgó és piacjáró urinők is, akik igy fakadtak ki: — Ezt a rendőrt már múltkor megverték a piacon. Talán már elfelejtette? Ha nem tud rendet csinálni, hát tegye le a kardját, majd mi felvesszük és lesz rend. Igy beszéltek az elkeseredett úriasszonyok akiket a rendőr talán azért, mert. szerényebben járnak, összetéveszt kofa-őnagyságáékkal. iMég csak annyit, hogy az illető rendőrt Bökött Mózesnek hívják. A röszkei haaiíögoiy gyilkossaga. (Saját tudósitónktól.) Rémes gyilkosság történt a szombatról vasárnapra virradó éjszakán iRöszikén, az ottani tanyák közök. Az egyik orosz hadifogoly agyonszúrt egy szegetn hármas honvédüluszárt. akt szabadsagai töltötte tanyáján. A gyilkosság eíőzmenyei a következők: Smgin Akim 25 éves orosz hadifogoly, akli- előbb az egyik röszkei gazdához volt •kiadva munkára, de később fékezhetetlen magaviselete mtatt a repülőtérre osztották, be munkára, szombaton éjjel 11 órakor meg jelent Bálint ,Ferenené Röszke 770 számú tanyáján, .ahol bezörgetett az ablakon. A szobában aludt Bál kunén kívül annak cselédje, Vér Jánosné is. <A kopogásra mindketten fölriadtak tés tudakolták, Iki az és .mit akar? Sulgin Atóhn akadozva 'válaszolt: — Eresszetek be, — nem bántok ért senkit. Az asszonyok megijedtek ettől a választól és elhallgattak. Mikor Sulgin látta, hogy nem eresztik be, eltávozott. Pár óra .m'uitán azonban újból megjelent a ház előtt. Ismét zörgetett és könyörgött az asszonyoknak, hogy engedjék be magukhoz. Az asszonyok azonban tudni som akartaik erről és nem is válaszoltak. Sulgin erre benyomta a rosszul 'záródó ablakot. Ekkor Vémé -vállalkozott arra, hogy kinyitja az ajtót. Sulgim -a 'kinyitott ajtóra került, Bálint né azonban az ablakon át (közben kiínál szőtt a szobából és a szomszéd tanyára futott, amelyet feliánmázott azzal, hogy az ő tanyáján betörő van. Legközelebbi szomszédja, az éppen szabadságon levő Császár Balázs hármas honvéd,huszár vasviliát véve magához, futva átsietett Bálint né tanyájára, ahova ekkor' mar többen siettek a szomszédságból. Mikor Sulgin meghallotta a zajt, menekülni igyekezett. Császár azonban nem hagyta, utána (iramodott és vasvitlájáva'l előbb fejbevágta a ímenekülő hadifoglyot, majd a hátára vágott. A második ütés után Sulgin visszafordult és kinyitott zsebkésével hasbaszurta Császár Balázsit. A szúrás halálos volt, a huszár, nyomban a földreesett, ahol párpercnyi kínlódás után meghalt. Sulgin ezután, futva elmenekült a tanyáról. A megrémült, szomszédok Császárhoz futottak, de a segítség már( mit sem használt. j \ , ...,, ,..... Bálintné jelentést tett a történtekről a .rendőrségnek, melynek részéről Fercmczy Mátyás tb. alkapttány megkezdte a nyomozást. A halott mellett megtalálták az orosz sapkáját is, amely a kihallgatott tanuk vallomásával •csakhamar nyomra 'is,- vezetett. A nyomozás eredményéről ezután jelentést tetit a szegedi rendőrségnek, kérve Sulgin letartóztatását. . A rendőrök csakhamar megtalálták Sulgin Atomot a repülőtéren és beszállították a rendőrségre. Kihallgatása alkalmával tagadta a vádat, tagadta azt is, hogy Röszkén járt volna. A fején és vállán levő sérülések és a kihallgatott hat tanú vallomása azonban ellene bizonyított. Nem tudta ezenkívül alibijét sem igazolni, seim ipedig a (Sapkáját- nem tudta fölmutatni. A bizonyítékok súlya alatt, igy csakhamar megtört és beismerte, (hogy ő követte el a gyilkosságot. SuJgint erre letartóztatták és átadták a katonai rendőrségnek. * '