Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-11 / 210. szám

Szeged, 1917. szeptember 12. i)«f íMÁÜ YARÖfefe éM ocoo Erzsébet. Szeptember elején, mikor az őszelői szél megborzongatja a fák leveleit s a halk susogás az elmúlásra emlékeztet bennünket, végig suhan a magyarok lelkén egy bus sóhaj és önkénytelenül ezt a históriai nevet ejti ki az ajk: 1Erzsébet. A szeretetnek soha el nem haló érzésével gondolunk egykori királynénkra szeptember 10-én, akit tizenkilenc év előtt a genfi-tó délnyugati csúcsán, a büszke, elegáns Genf kikötője előtt tőrrel halálra sebesített egy őrült rajongója az anarchista elveknek s aki azóta már földalatti börtönében, sok lelkigyötrelem és testi sanyargatás után szintén elköltözött az élők közül. A mérgezett tőr, melyet az olasz Lucheni döfött a mélységes anyai gyászban sínylődő királynő fehér, nemes szivébe, időtlen időkre szomorúságot és gyászt borított a kegyeletes magyar szívre, mely mig élt az ő nagy Nemtője, szivébe zárta, halála után pedig még a mai borzalmas időkben is juttat /felejthetetlen emlékének egy forró könnyet. Ki volt /Erzsébet királynő! ? . . . Nem kell ezt mondani a mai nemzedéknek sem, örökül vették ők az ő ragyogó emlékét a nagyapáktól, kik a magyar nemzet viharos korszakában ugy tekintettek föl Erzsébet királyasszcnyunkra, mint egy iföldi angyalra, akinek kezében a béke olajága díszelgett, s a szivében a magyarok iránt való szeretet tündökölt. :Ö volt a mi védőangyalunk. Ragaszkodott a fajunkhoz, szerette a hazánkat, a nyelvünket folyékonyan bírta, az irodalmunkat olvasta, az íróinkat s költőinket, megbecsülte. iA szabadságharc utáni vészterhes esztendőkben a királylyal vafó félreértést és viszályt u szüntette meg, régi megcsontosodott eloité-: letekkel ő szállott szembe az udvarnál, a király homlokáról a redökef, a nemzet leikérői az aggodalmakat az ő jóságos puha keze simitgatta el. Alint a tavaszi napsugár a jegei, ugy olvasztgatta az ő szivének melegsége azt a burkot, meiylyel alkotmányunkat az önkény uralom elfödte. O járt.közbe, hogy uj korszak derüljön a sokat szenvedett magyar hazára, hogy jogaink nagy részét visszanyerjük, s hogy a király szive ismét felénk forduljon. Nemtőnk volt ő, valóságos védangyalunk. "S ime az ő nagy szívjósaga mellett mégis erőszakos halállal kellett elmúlnia. A mayerlingi tragédia után bujdosásbau keresett vigasztalást, De sehol nem tárni t, Az erdők titokzatos íélhoniálya és csöndje, a patakok csobogása, a ciprusok lombja, a magány, a természet szépségé, nem tudott nyugalmat adni a bánatos szívnek. Az orgyilkos tőre csöndesitette el... iS mi őszelőn, szeptembernek haldokló napjain föltépjük lelkűnkön a régi sebet és emiékezünk. /Ajkunk ezt a szót suttogja — Erzsébet. És magunkba szállván, csöndes ima kél szivünkben: Oh, adj nekünk magyarok Istene olyan királynőt, mint aminő a mi martirasszonyunk volt. —V. • A szegedi Erzsébetszobrot — mint eddig is évről-évre — az idén is megkoszorúzta a .Szegedi Képzőművészeti Egyesület, Az uj kibocsátású MAGYAR Ó I Sorsi előjegyzéseket elfogad eredeti feltételek mellett a Szeged! Hlfelbanh Mm.-l Höliseu-u. 11. A szegedi iparte&tttlet a hadbavonult iparosokért. Az ipartestület elöljárósága 'hétfőn délután tartott üléséiben érdekes indítvánnyal foglalkozott. Nagyszámú aláírással ugyanis •az az indítvány került az ülés napirendjére, hogy irjon föl az ipartestület a kereskedelmi és honvédelmi miniszterhez és kérje a hadseregnél segédszolgálatot teljesítő és műhelyekben dolgozó iparosoknak és [pari munkásoknak — kik 1915. év eleje óta vannak /hazulról távol — a sorozásoknál fegyveres szolgálatra alkalmatlannak minősített egyénekkel való kicserélését. / Az indítvány, indokainak felsorolásában felhozza, hogy a két év óta távollevők már alaposan /megszenvedtek a 'hazáért, műhelyeiket, családjaikat itt hagyták s: a szenvedett anyagi kárral is méltán rászolgáltak arra,'hogy őket az iftlhonlevőkkel kicseréljék. De maga a kishés nagyipar is joggal elvárhatja, hogy szakképzett munkásaikat haza eressze a hadvezetőség, mert az itthon; levő csekély és .résziben, silány munkaerő nem alkalmas és nem képes a /minimálisra redukált ipául! forgalmat sem lebonyolítani. Az ülés az indit'ványt elfogadta és meg hízta az elnökséget, ihogy az indítvány szelemében járjon el és támogatására az öszszes kereskedelmi és iparkamarákat kérje föl. Az [Indítványnak aliglha lesz eredménye, bár igaza van, mert a kisiparosoknak és munkásoknak nagy része katonai szolgáaltot teljesít s itthon nagy a munkáshiány emiatt. És igaza van azérti is, mert nagyon sok iparos és ipafii munkás, a hadseregnél olyan ipari munkát teljesít, a csapattestefenél szinte /fölösleges számban iíelállított! műhelyekben, amely nem kizárólag a hadsereg javára vanw hanem egyesek, sőt az egyesek családtagjainak a szükségletét elégíti ki minden ellenszolgáltatás nélkül s a mely szükségletet a polgári terheket viselő iparosoknál kellene fedeztetni. Az ülésen több, kevésbé fontos ügyet intéztek imég el, /majd tiszteletbeli taggá választották Szász- Ernőt é's W immár Fülöpöt. I K _ ; — Ví.niuS császár Dünamiindébcn. Berlinből jelentik: A császár szombaton Rigán át Dünamündébe utazott, ahol üdvözölte a csapatokat, amelyek résztvettek a város megszállásában, majd megszemlélte az orosz védelmi állásokat, valamint a kikötőt, mely erősen meg van rongálva, — Rtorganizaiják a V. H. 0. Sz,-t. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége vasárnap délelőtt 10 órakor SzáWav Gyula elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlésen az .elnök bejelentette, hogy az igazgatóság 300,000 koronáért a szövetség céljaira megvásárolta az egyik Rózsa-utcai bérpalotát. A palotában a szövetség nyerne elhelyezést, ezenkivül pár szobát berendeznének újságíró panziónak, amelyben az; átutazó vidéki újságírók /minimális díjazásért lakást és ellátást kapnának. A ház többi részét bérbeadnák és a szükséghez képest értékesítenék. A közgyűlés néhány hozzászólás után nagy többséggel hozzájárult a házvásárláshoz. A titkári jelentés é's néhány adminisztrációs ügy elintézése után Sulik Kálmán aradi újságíró indítványára került a sor. Sulik Kálmán az alapszabályoknak olyan módosítását indítványozta,, hogv az egyesület a további működés során alkalmas legyen az osztályharc alapján való szervezkedésbe és, az újságírók szociális helyzetének megja'vitására. A közgyűlés nagy lelkesedéssel hozzájárult az indítványhoz és az alapszabályoknak ilyen szellemben való módosítására, valamint a megoldásra váró nagy szociális munkák elökészi- * tésére bizottságot küldött k1. melynek tagjai a következők: Sulik Kálmán. Lippay Károly (Arad). Pásztor József (Szeged), Katona Béla (Nagyvárad). Béká&y Jenő, Binedek Árpád, Göndör Ferenc (Budapest) és Mayor József (Újvidék). A módosított alapszabályokat, valamint az élkésziteü szociális terveket aztán külön konferencián fogják letárgyalni, majd hárem hónapért belül összehívandó rendkívüli közgyűlésen emelik jogerőre. A szociális tervek legsürgősebbje a létminimum megállapítása, az újságírók helyzetének végleges tisztázása és a Budapesti Újságírók Egyesületével valló szorosabb kapcsolat /megteremtése. — Félmillió korona kiadással működik a szegedi kórház. Szeged kórházbizottsága hétfőn délután 5 órakor dr. Somogy: Szilveszter polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésein a jövő évi költségvetési tervezetet mutatták be. amely néhány ez'er koronás emelkedést mutat az ideivel szemben. Az emelkedést az általános drágaság és a munkaerőnek megdrágulása-okozta. iDr. Boros József kórházi igazgatóifőorvos es GácSjép József gondnok terjesztették elő a költségvetést. E szerint a tiszti/ fizetések 34,275 koronáról 37,780 koronára, a cce!édbérek 20,688 koronáról 27,640, az élelmezés 283,460 koronáról 293,806 koronára emelkedtek. Gyógyszerekre 60.000 koronát irányoztak elő, fölszerelésekre 14.000 korona helyett 18,000. /fűtésre 50.000 korona helyett 52,000, mosásra 16,600 helyett 19,000, v'lágiíásra 8000, épületfentartásru 90í> helyett 10,000 korona a költségvetési előirányzat. Az összes kiadások végösszege 573,900 korona. Ezzel szemben a hévétel 5050 korona. Fedezetlen tehát 568.850 korona. Ha ezt elosztjuk 120,000 ápolási nappal, pontosan megkapjuk a személvenkinti és naponkinti 4 korona 74 filléres ápolási költséget. —- Bejelentette! ezután ScuMéty János főszámvevő, hogy a gázkályhákat leszereitette -s visszaállította a. farfiitést. mert a gázgyári válság következtében a további főzés gázzal biztosítva nincs. A világítást is. átvezetik lassan villanyvilágítássá. A bizottság ugy a költségelőirányzatot, mint a" bejelentéseket tudomásul vette. — A vasárnapi népünnepély. Sikerült népünnepélyt rendezett vasárnap délután a Felebaráti. Szeretet Szövetség a felsővárosi Gedó-féle kerthelydségben. A népünnepély az árkász-zenekar fölvonulásával délután 2 órakor kezdődött. A népünnepélyre összesen hat sátort állítottak föl, amelyek mindegyike nagy tevékenységet fejtett ki. összesen 5000 jegy kelt el és a népünnepély a hadiái vák otthona javára mintegy 3(M)0 koronír jövedelmezett. Az ünnepély védnöknője Nagel Manóné ezre-, desné, elnöke pedig fíeöck Ivánná volt. -- Alsót anyán vasárnap honvédnapot rendeztek, amely 80G0 koronát jövedelmezett. — Uj papriKaértwkezlet lesz a közélelmezési minisztériumban. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester pénteken Budapestre utazott a munkásság lisztellátása ügyében összehívott tanácskozásra. A polgármester budapesti tartózkodását fölhasználta arra, hogy a paprika föloldása iránt előterjesztést tegyen gróf Hadik János közélelmezési miniszternek. A polgármester informálta a minisztert a paprika-ügy mibenállásáról. Elmondta, hogy a makszimálási rendelet indokolatlanul sújtja Szeged népének egy nagyon tekintélyes részét, de ezenfelül inség&t is idéz elő a paprika forgalom ban. A közélelmezési miniszter nagy érdeklődéssel hallgatta meg a polgármester előterjesztéseit, majd bevonta a kifejlődött tanácskozásba Nagy Ferenc közélelmezési alelnököt is, akivel abban állapod