Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-08 / 209. szám

DÉLMAGYAEOESZAG. 'Szeged, 1917. szeptember 8. fl szegedi fiatalkorúak foglalkoztató műhelyében. (Sajót tudchitónktól.) Felsővárbson, a Vás á r h'el! y i-siugáru ti 31. száan alatt, c inbs félemeletes háziban van a fiataBikoruak fog­lalkoztató 'műhelye, *?.íhöl a nem teljesen romlott bűnöző gyermekek nyernek e'ihe­lyezé'st. A ház e'őtt-.pliciny tvirágos kertecs­ke, a virágok dlőtt apró táblácskák, mélye­ken jelmondatok a virágok szeretetét igye­keznek megrögzíteni a szemlélőben. A 'ha­talmas lölgyfakapu <mclv száraz kaipuatjra nyílik és atmely rendesen zárva szokott lenni, most éppen .nyitva van. Az .udvart), 'melynek két oldalán rend­ben sorakoznak a'melillékéipií'ménvek, a vén­asszonyok nyarának lágy melege aranyoz­za. Néhány gyerek a háttériben levő nagy kert .előtt éppen szorgos munkában van: takarítanak. A kapu .alatt keretbe foglalt kartonlapon nyomtatott irás: ISTEN HOZOTT! EZ A HÁZ SZERETETBŐL ÉPÜLT, SZERESD TE IS I Az egjjjk, erősen szakadozott ruhája 10—12 éves fiu szclgá'aíkészen siet elénk. — A konyhában van a Nagysága. Jön Fitínkl Károly né. 'aki házvezetőnő a .foglalkoztatóban. Lekötelező szívéivés­séggel ,fogad és sajnálkozik, hogy a gond­nok: Gáftyi Oszkár épp en nincs odahaza. Kérésünkre rendkívül ér zékenységgel vál­lalkozik rá, hogy 'bexnuta •-. a az egész rend­szert. f lő'bb az iroidáb: megyünk. Ilimen jobbra és balra ajtók nyílnak. Blöbb jobb felé megyünk; ez oz asztalos műhely. Há­ta ima,s, tágas, kényelmes helyiség, gyalu­padokkal és minden szükséges föíszerelés­selk, Éppen bútorokat késziterek egy öreg 'mester felügyelete alatt. A jobboldali sa­rokban hatalmas tömegben szépen nendte­r.akott fatalpak állanak. Ezt a gyerekek ké­szítették, akik n ..tavasszal már rtagy 'tömegű rendelést teljesítettek. Kisérőnőnk elmond­ja, hogy egész lakásberendezéseket készí­tenek. előirt tervek szerint. Legutóbb a vi­dékre szállítottak egy rendkívül elegáns lakásberendezést, hálószobát, ebédlőt, kony­hát. Több ezer koronás rendelés volt. Az .ilyen nagyobb munkákat a gyere­keik segítségével maga Qáuvi csinálja, a festést ishnaga ivégzi és a rajzolást is. A munkateremből, aihoíi serénven; fo­lyik a munka, átmegyünk — az irodán ke­resztül — a festőbe. Éppen egy szóiba bú­tor áll festés alatt. Itt most-nincs senkii; a fiatalkorúak ne'm dolgozhatnak felügyelő nélkül. Az elkészített bútordarabok finom Miéülitásuak, ízlésesek. Megyünk 'tovább. Az iroda mellett van az ebédlő. Benne két könyvszekrény; egyik a foglalkoztató .saját könyvtára, másik a Muzeumok és Könyvtárak Országos Fel­ügyelőségétől Való. A könyvtárban erköics­remesitő könyvek. Még néhány asztal áll a szobában, padokkal és a falakon képeik éls je tótondatok képkeretben, amiket jó meg­tanulni, különösen ezeknek a gvermeíkek­nek. akiket eddig alig tanítottak rosszon kiviil egyébre. Éne néhány a ieiánondatok közül: EVÉS ELŐTT MOSD MEG A KEZED; PISZKOS KÉZZEL FERTŐZŐ ANYAGOT VISZÜNK A SZÁJUNKBA. Egy másik: A harmadik már az erkölcsökhöz, -a lélekhez .szól: SOHASE VAGY EGYEDÜL, ISTEN MINDENÜTT LÁT. Ilyen tábla önkiden szobáiban van ki­függesztve. Az. ebédlő mellett van a kouviha. Kend és tibztaság mindenütt. Az ebéd vígan ro­tyog ,a hátatóias tűzhelyeken: tökfőzelék, ízes és tápláló. A hálóban takarít az egyik gyerek. Ez a terem is nagy ./és szellő^. Az .ágyak ren­desen le vannak teijitive éu somba állítva, mánt a kaszárnyákban. Talán ötven darab van .így fölállítva'. Két ágynak még vendége Van. felöltözne feküsznek rajta. Az egyik olVas, de a másik csak fekszik: ez beteg. Egy dók tor fia, vidékről; a szülei .adták ide. Teljesen romlott erkölásü. oedig csa­ládjának 'minden tagja. és Mllene testvére előkelő álllásu emberek. Az idegrendszere van . erősen megtámadva. A pincében hatalmas vasai tóval van el­zárva a magánzárka. Ide csuklók büntetés bő!, akik megszöktek, vagy ezt .megkijérlel­ték, loptak, csaltak, stb. ,Szóv,al ezi a hely az erősebb bűnösöké, de ten.k t sem 'tar a­nak ott soká; egy-két rap'g tűrt a fogság •legfeljebb. S vannak olyanok is. akik még innen is megszöknek. Társuk szerszámot •ad bei az ablakon s kfjfesziíiiik az ablak erős vasrácsát, de volt olyan ,'is néhány hete, aki a fála-t .kibontotta é!s igy szökött meg. A pincében balra 'van a .ciipéssmütely. Itt jelenleg h'árom gyerek van. de csak ak­kor ugranak munkáihoz, aníikor .belépünk. Panaszkodnak. hegy nincs anyag s ami vsi, rossz. Pedig vau un in de n. asak kUf cg. i­sokat keresnek. A baj az, hogy éppen nincs ott a mester. Mert egyébként egészen jól müktdi'k ez a műhely; -a.szegény .gyerekek á télen innen kaptak cipőket. > A pince mős'lk .részében ágyakat feste­nek, amiket a gyermekmenhelyre szállíta­nak. Már v'an készen vagy tíz kedves kis gyermekágy. Jelenleg '31-en -vannak a foglalkozta­tóban, amely kitűnően tölti be 'hivatását, bár sóinién Iküzködik a háiboruls bajokkal. Most' nincs .,családfőjük". (Ez rendesen va­lami tanitöj elölt; de aki eddig itt volt, el­ment állásba, hogy elvégezte iskoláit. És Wnég nincs helyette, uj.) A „családfő" fel­ügyel a rendre a gyerekek között a hátó­ban fs és. a leihetőság szerint 'megakadá­lyozza, hogy a rclmlottabbak megrontsák 'azokat, aklik még nem züllöttek. A .foglal­koztatót egyébként minden másodnap meg­látogatja 'dr. QrMoayi Ede kúriai bíró, a fiatalkorúak felügyelője, aki a szükséghez .iópeist rendelkezik; büntetést oszt, \»asy jutalmaz érriem-iszerirít. A .gyerekek, akik egy részének ^szabad kí.iferál? a is van, a bál­tványozásl'g .szeretik 'S alig várják látogatá­sait. Gányi Oszkár, 'a gondnok szintén me­leg megértéssel bánik a gyedmekekkell, a kik közül igen sok derék és becsületes em­berré, dolgozó munkásává lesz n társada­lomnak a helyesen alkalmazott nevelési módszer következtében. SOHASE KÖPJ A FÖLDRE, EZ CSÚNYA SZOKÁS. Raktárnok kerestetik na­gyobb vidéki vállalathoz. Gabona-szakmabeli előny­ben részesül. Ajánlatok postafiók48. alá. A Délmagyaiorseág telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. A vakok és a zene. Irta: Koncz Jőzsef. Schopenhauer a zenét kiveszi a képzőmű­vészetek köréből és külön egy világba állítja, mely önmagától, mindentől függetlenül te­remtődött. Ebbe az elkülönített világba, a hangok birodalmába, zarándokolnak el azok, kiktől a sors megtagadta, hogy a színek pom­pájában, a természet örök szépségeiben gyö­nyörködhessenek. És a vakok, kiknek világa egy csendes világ ebben a forgatagos világ­l.an, ide járulnak szent áhítattal, mert e he­lyen találják meg mindazon magasabb, gyö­nyöröket, melyeket még tartogathat az élet számukra. Ez természetes; azoknak, akik min den tudásukat, ismeretüket tapintóérzéküL, de különösen hallásuk nyomán szerzik és fő­leg ennek utján értesülnek az ő szűk világú-, kat környékező nagy világról, mely a látó ember előtt nincsen elzárva, határok közé szorítva, a hallás utján kell megszerezniük mindazon érzelmi gyönyöröket, melyek, mig egyrészt feledtetik velük a sors legsúlyosabb­nak hitt csapását, addig erőt adnak a terhek könnyebbé tételére, könnyebben való elvise­lésére. Már a vakok rendes és szakszerű kikép­zésének kezdete előtt említést tesznek egy­kori feljegyzések kiváló vak zenészekről, kik rendkívül nagy tudással kezeltek egyes hang­szereket. Külföld nem egy nagyobb városá­ban népzenekarokban egyesültek a zenész vakok és így keresték meg mindennapi ke-, nyerőket. Egy ilyen népzenekarnak a látása ar ra indította a nagy emberbarátot. Hang Bá­lintot, hogy megalapítsa a vakok párisi "nté­zetét, mely főleg eleinte a vakok zenei képes­ségének a kiképzését kultiválta. A vakok in­tézeteiben egyébként is mindenütt első sorban a zenének a tanítását szorgalmazták. A nagynevű József nádor által alapított első magyarországi intézetben is a szellemi tárgyak mellett a fősúlyt a zenére helyezték. És a zenét ebben az intézetben mind a mai napig a legnagyobb gonddal tanítják. Bizo­nyos hullámzását látjuk azoban a zeneoktatás nak ezen intézetben is, mely hullámzást a mindenkori igazgatók zenekedvelésének vagy nem kedvelésének kel betudnunk. A legmaga­sabb színvonalon állott a kir. országos inté­zetben a zene dr. Mikajik Szidor igazgató alatt, kinek növendékei közül kerültek ki Horváth Attila, a magyar Schumann jelző­vel megtisztelt zeneköltő, Braun Rezső gor­donkaművész, Mörocz József, ki 13 éves korá­ban már magyar fugákat irt és mások. A kö­vetkező igazgató papi ember lévén, már « zenének nem tulajdonított oly nagy fontossá­got, sőt bizonyos tekintetben azt erkölcsrontó­nak tartotta, minek kövekeztében a zene alatta az intézetben már hanyatlásnak indult. A je­lenlegi igazgató, Herodck Károly érdeme, hogy a zeneoktatás ismét visszakerült a régi mederbe és a kántorképzéssel bővült. Napjainkban három kitűnő zenei tehet­séggel megáldott világtalan halla-atója van a zeneakadémiának, kik mind a kir. országos intézetben nyerték kiképzésüket. A szegedi intézet az egyedüli az összes vidéki intézetek között, mely Szeged várcs nemes közönségének hathatós anyagi és a köz ponti egyesület széles látókörű gondnokának, Vitár Rezsőnek támogatása melleit! megho­nosította a népszerű zenét és ezzel kapcsolat­ban mint uj kenyérkereseti forrást: a zon­gorahangolást. A múlt, tanévben vezették be ebbe az intézetbe a zongoraoktatsát. melyet egy világtalan zeneakadémiai hallgató taní­tott minden várokzást felülmúló eredmény­nyel. A növendékek között nem egy a legszebb reményekre jogosító talentum akadt, kikben kár lett volna a szunnyadó tehetséget parla­gon hevertet ni. És itt örömmel konstatálhat, juk, hogy nem volt igazuk azoknak, akik az ipart féltették a zenétől Ugyanis, midőn az

Next

/
Thumbnails
Contents