Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-26 / 223. szám

Szeged, iyÍ7. szeptember 26. •st*-.-^.-- • -. .. - - .-.a •;•; * F.~L I ÍR* 0 IBCÍ ocoo Temettek . . . Ma délután temettek a kórodábtt!. Eltemet­ték a lenhaju, kis tanitónőt, akinek az éléte egy megható regény volt, a nemzet napszámo­sainak szomorú világábói. A boldogságot csak egyszer érezte igazán az életben, akkor, mikor a diplomáját hazavitte és büszke reménykedés­sel csókolta meg az édes anyja szenvedő arcát. A többi öröm, ami az életben megcsillant, csak olyan volt, mint a napsugár, ami lopva besur­ran valahová és megaranyoz valamit... Az aggódó, szürke lelket például, mely pillanatra fölüdül, ha egy szép ruha, vagy egy csomócska pénz birtokába jut. Állást kapott valahol a tanyán, az egy­szerű emberek között, akik nem iudnak örülni, ha apró gyermekük az irás-olvasás tudományát elsajátítják, akik legföljebb csak tiszteletet, de hálát soha nem éreznek a tanító iránt s ha ez bántotta is az ő szelíd, finom lelkét, rávillant vigasztaló sugárként a hivatás és az a tudat, hogy ha elsején haza jön, az anya reszkető kezébe újra leteheti fáradságának jutalmát — a pénzt. igy suhantak el az évek fölötte, az ifjúság virágai lassankint hervadni kezdtek s a vágy, amely az élettel jár, s amely jövőt fest a ki­nyílt sziv,elé, lassacskán eltompult a lemon­dásban. És a végleges lemondás egyszer csak elkövetkezett, a kis tanyai tanítónő szivében csak a munka sikere és az exisziencia kérdése kft úrrá. Év végén elégedetten jött haza, büsz­kélkedett a sikerrel és a megtakarított kis va­gyonkával. Az idén, a nyár elején, hervadtan jött haza a tanyák szépséges rideg birodalmából és pa­nasz nyilt fonnyadt ajkain. — Beteg vagyok —- mondta — megfáztam a hidegben, a tél nagyon kegyetlen volt. Sajnáituk a kis tanítónőt és elgondolkoz­tunk az élet kegyetlensége fölött, hogy itne, a hivatás jutalma: a sorvasztó betegség lett, s a fáradság eredményét ugy kell neki a gyógyitás fájdalmas kálváriáján felapróznia. Tizennyolc esztendei nehéz kulturmunkának ez lett az eredménye. Tűrés, szenvedés, lemondás, a sziv virágainak elhullajtása s végűi egy nehéz kór, mely viszi, üzi, hajtja s végül a kórház nehéz­szagu levegőjében áll meg vele. Ekkorra eltű­nik az utolsó korona is, melynek csillogása végighajszolta az apostolok neház utján . .. S mikor ide ért vele a sors, a halál angyala már kitárt karokkal állt az ágya végénél és virradat­kor, mikor a napsugár bemosolygott kozzá, le­fogta nevető kék szemeit. Ma temették a lenhaju kis tanitónőt tiszta lélekkel elcsöndesedett szívvel, szeplőtlen név­vei: Dékány Irmuska és azzal a 39 esztendő­vel, amelynek fele a tanulásra, fele pedig a tanításra esik. Valóban nem kell a lövészárokig menni, itthon is hősi halált halhat az ember a kuliuráért vivőit nehéz és hálátlan küzdelemben. —y* Barátom, a szőllőszakértő lelépett, a szobába rágyúj­tott. az utolsó cigarettámra, aztán közgazda­sági vitába bocsátkozott velem. Az hogy a vita egyoldalú volt, — tudniillik csak ő be­szélt, én nem válaszoltam — egyáltalán nem zavarta, sőt láthatólag tetszett neki, hogy egyszer kedvére jól kiszakértékelheti ma­gát, Három óra hosszat fejtegette a legbo­nyolultabb gazdasági kérdéseket, majd a kö­vetkező határozott kérdéssel fordult hozzám: — Mit gondol, hány hektoliter bor terem az idén? Néni akartam udvariatlan lenni, hát vá­laszoltam. Tekintettel arra, hogy még éle­temben nem láttam egyben egy egész hekto­liter bort, csak ügy kapásbál laoudtá'm, egy számot. Szakértő barátom gúnyosan (felka­cagott- tapasztalatlanságom láttán. . Megva­gyok győzÖdVe, hogy akkor is kiröhögött volna, ha kétszer annyit mondok, mint amennyit mondtam, vagy ha megszoroztam volna az általa mondott összeget kettővel és felét a Tiszába dobtam volna. Látoni — mondta — hogy önnek nincs kiforrott véleménye a kiforrott új búrról, pe­dig minden intelligens embernek illik, leg­alább részben tájékozódni a bortermésről. Majd én felvilágosítom — mondta — és mi­előtt megakadályozhattam volna beszélni kezdett: — Ide hallgasson. A ibor ára mindig szü­retkor szokott kialakulni. Nálunk az idén annyi szellő -termett, hogy a bor ára literen­kint négy-öt fillérre leszállt volna, ha Né­metország bele nem üti az orrát. Rendkívül csodálkoztam azon. hogy az újságokban semmit sem olvastam arról, hogy Németország beleütötte az orrát a mi bo­runkba, de szakértő barátom nem hagyta ma­gát zavartatni és igy folytatta: — Németország, amikor kiváló termé­sünkről értesült, álruhás borügynökökkel összevásároltatta a hordókai és ezeket a bor­dókat a budapesti német nagykövetségen el­raktározta. Most, amikor a gazdák szüretelni akarnak — nincs hordó. iMi fog most tör­ténni? Németország visszaadja a hordókat, de csak azzal a feltétellel,, ha ő diktálhatja a bor árakat. A borközpont ez ellen semmit sem tehet, mert. Wekerle is beleegyezett a dologba — vajutajavitás céljából. Azt hitte ugyanis, hogy ha a külföldön látják, hogy nálunk mi­lyen rengeteg mennyiségű bor termett, egy csapással felszökik a valutánk. Pedig ez nem igy van, mert ha igy volna, akkor Afganisz­tánnak kellett volna a termést lekötni. Per­sze maga ezt nom érti mert azt sem tudja, hogy az afganisztáni sheriff itt járt és száz­negyvenezermillió négyszögméter bort akart lekötni literen kint- mégegyszer annyiért. Ha engem megbíztak volna ennek az ügynek az elintézésével, akkor én egyszerűen elintéztem, volna az egész ügyet. Az állam nak rekviráltatni kellett volna a szol löket, a szemeket niegkellett volna számláltatni és a Szeged-Csongrádiban folyószámlára elhe­lyezni. Már most. ha valaki inni akart volna egy liter bort, a főszámvevő kiszámította vol­na, hogy hány szőllőszembő] lesz egy liter és ezt a mennyiséget borutalványra kiadta vol­na a bank. Az egész termés egy helyen lett volna és a borközpont, diktálhatta volna az árakat, nem pedig Németország. Szakértő barátom mámoros lett » saját eszméitől, csillogó szemmel bámult rám még akkor is, amikor legutóbb a Lipótmezőn meglátogattam, — Időjárás. Túlnyomóan derült, száraz és enyhe 146 várható. SÜRGÖNY PROGNÓZIS: Száraz, eny­he. — Déli hőmérséklet: 17.8 fok Celsius. — A király válasza a katolikus oeke­gyülés táviratára. Budapestről jelentik: A vasárnap megtartott katolikus békegyülée a hercegprímás utján hódoló táviratot küldött Károly királyhoz. Erre a hódoló táviratra a király a következő választ küldte Reiche­nauból. „ÖsziHte örömmel vettem, a Budapes­ten összegyűlt magyar katolikus hiVek hü alattvalói érzelmei nyilvánítását. Teljes együttérzésben a béke eszméjében kérem eminenciádat, adja át a katolikus híveknek szives köszönetemet meleghangú táviratuk­ért. Károly s. k. — Kitüntetések. Horvát Henrik népfölkelő szakaszvezetőt, címzetes őrmestert és Kovács István népfölkelőt az 5. honvéd gyalogezred­be® az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásuk elismeréséül a bronz vitézségi érem­mel tüntették ki. — A Tömörkény-matiné. A Szegedi Ujság­irók Egyesülete lázasa® készüdik a vasár­napi Tömörkény-matinéra, mellyel a kiváló iró és legnagyobb szegedi újságíró emléké­nek kivannak áldozni. Mint megírtuk, lejön Szegedre a matinéra Ady Endre, a legna­gyobb magyar lírikus és kiváló iró. valamint Kabos Ede, az ismertnevü, kitűnő iró. Ki­vid ük még Móra Ferenc és Újlaki Ariiul sze­gedi ujságirók fognak fölolvasást tartani az elhunyt nagy íróról, a matinéra beléptidijak aiaesennek. Az újságíró-egyesület pártoló tagjai részére péntek estig jegyeket tart fönn és az érte jelentkezők a Korzó mozi igazgató­sági irodájában megkaphatják jegyeiket. A V'árcshan ugyanis óriási érdeklődés nyilvánul meg a matiné iránt, melynek jegyeit előre­láthatólag pár nap alatt szétkapkodják. — Tisztek is megkaphatják az arany és nagyezüst vitézségi érmeket. Bécsből jelen­tik: A király legfelsőbb parancsot adott ki, amely szerint az arany és első osztályú ezüst vitézségi érmeket különösen kiváló személyi vitézségért tisztek is megszerezhetik. E kitünte­tések adományozását a király fentartja ma­gának. — Uj rendelet készül a sertéshizlalásról, Budapestről jelentik: Az Országos Közélel­mezési Hivatalban Mezőssy Béla foldanivelés­iigyi miniszter elnöklésével értekezlet volt, amelyen dr. Ihigy Ferenc, a Közélelmezési Hivatal alelnöke a sertéshizlalás uj rendjé­ről tett előterjesztést. Az uj rendelet a hiva­talos lap egyik közelebbi számában jelenik meg. A sertéshizlalásról készülő rendelet sze­rint háztartási szükségletének fedezésére két disznót bárki minden engedély nélkül hizlal­hat. Aki többet akar hizlalni, akár háztartá­si, akár gazdasági szükségletre, az a községi elöljáróságtól .kér engedélyt. Minden termelő, aki saját takarmányával közfogyasztásra akar MA tini, az 50 darabig az alispántóll kap engedélyt, ötvenen felül csak a toldmivelés­tigyi miniszter adhat engedélyt. Hasonlókép csakis minkszf eri engedéllyel hizlalhatnak ser­tést az ipari hizlalók ugy, mint a városok, szövetkezetek és beszerzési csoportok. A hiz­lalási engedély kiadása után a sertés felett kizárólag az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezik, A sertéshizlalás ez uj rendjének eredménye már decemberben mutatkozni (fog­ós az ország zsirs/.iikséglétének fedezése kielé­gítő módon fog- megtörténhetni. Néhány hét múlva ujabb rendelettel intézkedik majd a Közélelmezési Hivatal a zsirefosztás módoza­tairól, valamint a fejkvótáról is. m 81888 88 \n­8 f mesések, meri a szakműhelyében javított Író­gépek tényleg mesések. Írógépszalag szénpapfr stb. uj és hazsnál' irógépek állandóan raktáron tartatnak SZEGED, Széchenyi-tér ». Telefon, 363. sz

Next

/
Thumbnails
Contents