Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-18 / 216. szám

a Jfeege.d, 1917. szepr.ember 18. Wekerle és a földbirtokreform. Irta: Gál Miksa. A képviselőház szeptember 12-iiki Ülésén mondta el Wekerle uniniszterelnök programbeszédét "és fölerrílíteíite a birtokpoliííkát is. Erre nézve szószerint a következőket mondta:") „A birtokpolitikát föíemilitom kü-. lön azért, mert sokan egyedüli! panceááát látják abban gazdasági fejlődésünknek, a helyes szociális tagoltságnak, népességünk szaporodásának s nemzeti érőnk biztos fokozásának. Mii is azon a nézéten 1 vágyni A, hogy ez egyik leghatékonyabb eszköze a gaz dasági és szociális haladásnak s azért mindent elkövetünk, hogy a birtokpolD'kának rég vajúdó kérdését ímegolklásra juttassuk. Kiindulási pontunk az, ihogy építsünk és ne romboljunk. Három esznnét kiváltunk megvalósítani. Először, hogy a föld saját kezünkön maradjon, mert akié a föld, azé az ország, iMás'cdszor, hogy megfelelő színvonalra emeljük, k'adóbbá tegyük annak hozadékai, ment akkor, midőn. a mélyében rejlő kincseket >s felszínre kall (hozmunk, nem hagyhattuk a főid szánéra hieverőkett meddőn elkallódni. E szempontok ibhlícsiliito miel'totit keltend a hairtmadsk célt, a széttagoltabb birtokmegosztást megvalósítani. Nemesük egyes varosok és községek kezén levő nagyobb h'riokokat, haliam a fhüítlkfeséjg cím ón állami kézre -kerülő birtokokat, valamint ahol valóban szükséges, teljes kártérítés, mellett egyéb birtokok egy részét is, igénybe ke'ííleud e célra vennünk. Bizonyos kényszerítő intézkedések nélkül, sem az intenzivebb gazdálkodás, sem a birtahmegoszláis el nem érhetők és azért erre vonatkozó javaslatainkat közelebb már a /szakkörök elbírálás alá bocsátjuk, hogy azokat megfelelően előkészítve a törvényhozás elé terjeszthessük." A másnap a főrendiházban itartötit programbeszédében a miniszterelnök ur ismételte fenti kijelentéseit. Minket ezen kijelentések közelebbről érintenek. Már 19134>an felvetettük a város ingatlanainak eladását. A közelmúltban pedig a választójog szélső kiterjesztésével kapcsolatos nemizeti földbirtokr&formr& irtunk. E két időpont között pedig a többtermelés gyakorlati keresztülvitele érdekében több javaslatot tettünk, índiivánnyiali a köz elé léptünk. Szóval minket, szegedieket különösen érdekelnek a dolgok. A varosok földjeinek eladásánál — szerény véleményünk szerint — elsősorban is az a szempont fog érvényesülni, hogy kellő hozamot biztosit-e az Ingatlan -a tulajdonos\árosnak, főleg pedig, hogy az illető helyen agrárszooiá l'zmus, földéhség és föld Í n ség van-e? E tekintetben gyorsan végezhetünk a dologgal A város Ingatlanai kellően értékesítve alincsenek. Miután azonban itt egy oly jelenséggel, nemleges Jelenséggel állunk szemben, amely talián egyedülálló és amelynek egyedül köszönhetjük, hogy a földa-nség — és éhség ismeretlen fogalom és hogy az agrárszociá1 izmust nálunk csak a nap/lapokból ismerik, miután itt ugyanis oly egységes, évtizedek óta bevált bérletrendszerrel álltunk szemben, amély a népesség szaporodásának nem, de a kivándorlásnak igenis útját állta és állja: attól, hogy ezen okoknak fennforgás a esetén emiatt ingatlanainkhoz hozzányúlnának, tartani nem kell. Van azonban Wekerle beszédében egy más passzus lis, amelv miatt ügenis lehetne tartani az állami beavatkozástól, hogyha idejekorán magunk annak eleiét nem vesszük, noha könnyen vehetjük vagy vehetnők. Wekerle ugyanis — és nagyon hélye*) Lásd „Országgyűlési Értesítő" a Budapesti Közlöny 1917 szeptember 14-iki számából. dmmajgyarürs^áö á sen — azt kívánja, hogy . . . megfelelő színvonalra emeljük, kiadóbbá tegyük annak (a földnek) a hozadékát ... és hozzáteszi, hogy ez . . . bizonyos kényszerítő intézkedések nélkül . . . menüi nem fog. Mi ezt nagyon jói tudjuk, de tehetünk róla. hogy a kényszerítő intézkedések nálunk idejét multakká váljanak! Itt van (mindenekelőtt Dettre János indítványa, a bérleti szerződéseknek olyatén való megváltoztatása iránt, hogy ne a bérlő, hunom a bérbeadó tetszésétől, hely sebben utasításától függjön az, hogyan, rn kor és rnCkép, milyen és elegendő eszközökke -e mü velje a lérlő a földjét. Ennék a rendszabálynak érvényt szerezni, 'azt kellő szankcióval sllátni kél- és akkor máris megtettük azokai a kényszerítő eszközöket, amelyről a kormány feje céloz. Megtenni ped'g feltétlenül ke;!, mert nem lehet a városnak mindegy, hogy vagyonával hogyan gazdálkodnak és a lakosságnak som mindegy az. Végtére elég baj, hogy nincs községesitett vidékünk', legalább az azt helyettesítő tanva .'helveitcsir.se is azt. Annásodik és harmadik intézkedés szintén 'tőlünk eredhet csak. A már régen vajúdó tanyai vasút megépítése égetővé kezd vállai. Meg kell az; építeni és ezzel földeinket még jobban hozzánk kapcsolni tulajdonosaival, illetve bérlőivel együtt. A harmadik a fcíbbtermatés gyakorlati keresztülviíe3ét legjobban ad oculos demonstrálható mezőgazdaság1 részvénytársaság él ©(behívása. A szükségességéről válóban kár beszélni, mindenki még a torony alatt is, — habár ez n'agv szó! — belátja azt. Teliáí fogjunk hozzá. .Nekünk Wekerle programja egyben figyelmeztetés arra, hogy az eddigi módszeren változtatnunk kell. Az ö figyelme és. éles látása megakadt a városok földein egyrészt, a városok túlterhelt háztartásán másrészt. És ha ő Kaiserschn.ittel akarja a kérdést meg oldani olyformán, hogy elveszi a város földeit, mart szociális haladás szempontjából és financiális okok miatt azt maradi és terhes állapotnak véli: mutassuk meg idejekorán, hogy a haladó szellem előttünk sem ismeretien, idejekorán fogtuk azt fel és rendezkedtünk annak szellemében be. Ha valóban idejekorán megtesszük Szeged város tulajdonát képező ingatlanok nem fognak az általános elbírálás alá esni. «aaanmbsm3beabhb3baabnaamssbeibsbsns>e<aa&»ss>>. Erzberger beszéde a békéről. — Németország válaszát átadták a pápa jegyzékére, — Berlin, szeptember 17. Erzberger ,német birodalmi gyűlési képviselő, a centrumpárt vezére, választókerületében beszédet mondott a politikai helyzetről és a birodalmi gyűlés békerezoluciójáröl. Erzberger elmondotta azután, hogy a pápai jegyzékre adott német választ tegnap Münchenben átadták a pápai nunciusnak, aki továbbítani fogja a jegyzéket Rómába, A v/i'aszjegyzéket külön futár viszi a Vatikánba, ahol a német kormánnyal egyidejűleg vasárnap teszik közzé. —- Nagy léptekkel közeledünk a taifös és igazságos béke felé, — mondotta Erzberger — oly világbéke felé, amelv a birodalmi gyűlés békerezolnciójának alapián épül fel. Erzberger azután állást foglalt Belgium függetlensége, Lengyelország önálló államisága mellett s hangsúlyozta, hogy Litvániának is meg kell adni a függetlenséget. A- beszédet nagy tetszéssel fogadták. Kik fizetik a legtöbb adót Csongrádmegyében. Szentesről jelentik: Most függesztették ki azoknak a névsorát, akik legtöbb adót fizetnek Csongrádmegyében a jövedelmük és vagyonuk után. A hadiadózők száma harminckettő. Adóalap-jövedelem a megyében hat .milliónál valamivel több, a jövedelmi adó összesein 226,601 korona. Az adóalap vagyonban közel 164 imilílió, a vagyoni adó 391,006 korona. A legtöbb hadi adózók a következők: Jövedelem. Adó. Vagyon. Adó őzv. Schváb Sándorné 296.10J 15.000 5.755.037 14,(0) Őrgróf Pallavichini Sándor 630.0 O 82.000 41.SOO.OCO 177.000 Faragó Antal 147.7:0 7.BX) 2.340.230 8,230 Brüll Fcrene 43.760 1.710 723,000 1.884 Mátéffy László 45.720 1.794 1,013.000 8.480 Dr. Szeder Ferenc János 71 820 3.130 951.962 2.370 Piti Imre 24,803 690 579.800 1.810 Dr. Labas Endre 45.912 1.705 829.726 1.370 Piti Péter 30.197 1.139 545.000 1.470 Ö7.v, Zsoldos Ferencné 38.483 1.420 812.115 2 960 Lengyel Sándor 88.170 8.970 1.095.170 U70 mbmarosbaaaabb*aab*s«abb«babbb(>baaam»»babbbaba*>k> Jön! Jön! A Möwe A világ legnagyobb szenzációja. ROTTERDAM: Augusztus 17., 18. és 19-lkén Liverpoolban súlyos zavargások voltak, amelyek csak most kerültek nyilvánosságra. A zavargások azért törtek ki, mert a hadhnuukásókat levonásokkal kényszeri• ették ha dlk öl esőn j egy zésr e. A zavargások másik oka a rossz táplálkozás volt. A különböző raktárakat 6000 főnyi munkástömeg összerónibodta. Miivel a rendőrség a tüntetőkkel szemben tehetetlennek bizonyult, nagyszámú gyalogság, lovasság és tüzérség vonult ki, meiy a rendelet isméit helyre állította. ROTTERDAM: A Daily News jelenti Pétervárról: Kornilov és Raledtn tábornokokat agyon fogják lőni. ROTTERDAM: A Morning Post jelentése szerint a munkások Va.lkovában. a hadi müveket a levegőbe röpítették. PÉTERVÁR: (Hivatalos.) A belügyminiszter közli, hogy szeptember 23-iMtól kezdve csak engedéllyel] lehet Pétervárra belépni. Ezt ,az intézkedésit a főváros tehermenitesitésére tették. A Ladcga-tófoan levő összes jármüveiket lefoglalták és Pétervárra vitték, hogy könnyebben intézhessék a főváros kiürítését. , PÉTERVÁR: (Hivatalos.) Vallujev. tábornok, a nyugati arcvonal főparancsnoka, napiparancsot adott ki, -amelyben! iközii, hogy az ellenség nem alszik, ellenkezőleg előkészíti a Dvinszlk és Biraszk között levő orosz front áttörését. A főparancsnok figyelmezteti a .katonákat, hogy ha ez sikerülne az ellenségnek, a haza és a forradalommal kivívott szabadság elvesz. ROTTERDAM: A PetropavovsZk hadihajó legénysége Hélsinigforsban agyon lőtt négy tisztet, akik nem akarták aláírni azt a nyilatkozatot, amelyben az ideiglenes kormánynak hűséget fogadnak. A forradalmi bizottság és a tengerészeti minisztérium felhívást intézteik a flottához, amelyben rossza!ő>!iag emlékeznek meg az lyen erőszakos csélekedetekrőJ, i