Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-16 / 215. szám

Szeged, 1917. szeptember 12. i)«f íMÁÜ YARÖfefe éM Riport az uzsora városából. Tanulságos képek Szeged negyedik háborús évéből. (Saját tudósítónktól.) Kezdjük is ©1 mindjárt, az ekszpozicló 'mellőzésével, a szegedi UiZfijoíra íőfészkebon, a piacakon. Szombaton reggel hat érakor fogtam a bolyGiniglásíhoiz a vár<os különböző helyein tevő piacok irányaiba®. Hatalmás és nagy volt ia fongalam, szinte ;az egész város egy méhkasnak látszott,. amely körül a termelők és kofák raja zümmögött és dongott, amig a fogyasztók zsebeiből 11 an,g y a s zo rg a llomima 1 gyűjtötték össze a islauntos bankjegyekből! préselhető mézeit. Miniden piacon megfordultam 'és tapasztalataimról' azj alábbi a'kbain számolok be: A Kíáuzál-téri, Széillienyi-téri, Valériatéri ós Tisza Lajos-körúti piacokon reggel' 6 órától délelőtt Ízig összesein 2, zága kettő rendőrt láttam. Titkos rendőr (pediig látásból ,ugy, -ahevgy ezeket i,s ösmerérn) egyáltalán! nem Imiuitiátkozott. Délelőtt 10 órától kéziévé, mikor még szintén javában állott a piac, egyetlen rendőrt tehetett találni, ez "is a Valéria-téri piac kellős közepén, állott és amig figyeltem, vagy félóráig, nyugodtan beszélgetett egy menyecskével'; sőt néha enyelgett is. Ennyit a hatósági munkáról. Most jöjjenek a termelők és kofák, akik bizony sck/kal agiliisabbaik. A hatóság minden két hétben kiad egy „ér!tasités."-inék nevfe,zeltt jegyzéket, amelyben 'szigorúan, Imegállaiplitja a zölldség-, fő'zelék- és gyümölcsfélék maximális árát. A termelők és ikofák erre, minden ikét hétben és főleg minden piaoi napon fütyülnek, sőt valóságos imüfüty-koueerteket rendeznek. A maximális árakat .sjöhoil és senki nem tartja1 be, amiről mindenki tud, csak ia hatóság nem1, mert ha tuiclja is, akkor sem akar tudomást ivenni róla. Az „értesítés" végére egyszerűen oda'brgyesztik, hogy aki a 'fenti cikkeket imagiasabb áron árusítja, az két hónapig terjedhető elzárássál stb. büntettetik, de azutáni a puszta fenyegetéssel meg ils elégszenek. iA s'zoimlbati piacon a hatósági maximális árral szemlben a következő tényleges árak 'voltak érvényben, amit nyomatékosan ajánlunk ,a hatóság figyelmébe és kérjük, hogy végre imár hivatalosan is vegye tudomásul;. | j i kgként maximálva fillér Termény neve : káposzta —.80 kelkáposzta —.80 zöldbab 1.44 kalaráb 1.08 ugorka —.30 tengeri drb. —.20 zöldpaprika drb. —.05 alma 1.50 körte 2.00—1.65 szilva 66—1.14 dinnye, sárga faj —.84 görög, közönséges dinnye —.42 őszibarack 1.20—3.00 sárgarépa, petrezselyem 1.08 vöröshagyma 1.34 fokhagyma 2.40 Mint ia fentiekből Látható, inémely terménynél a maximális ár dupláját i(s élkirik és megadják nyilt piacon anélkül, hogy bármi is történnék komolyam ennék meggátlásána. Van azonban olyan termény is, mint például a fehér bab, amelynek miaxiimáfc ára 68 fillér és literjét 1.80 koronáért adják, vagyis maiid háromszoros áron. De az uzsora túltengését nem tehet felsorolni, mert annak árja végtelen Szegeden. Libát, kacsát, (tejfölt, hust, szalonnát és zsiitt nem Lehet -vásárolni máskép, mint két-háromszoros árért, de annyit vehet ember, /amennyire! icsak telik uzsora-áron. A vajjal Tényleges ár fillér 1.40—1.60 1.60—2.— 2.20-3.2.40—2.80 —.80 —.30—36 —.08—16 2.00—2.40 4.00—3.00 2.00 2.20 70—80 3.00—5.00 3.00 2.00 2.80 a legbolrányosabb mértékben folyik az üziékedés; három és féídekás darabkákatfadnak két koronáért ési ágy a vaj kiilőjá'ból ötven-haMvan koronái is kiárusítanak. Egy vékony szál gyertya 70 fillér és 1 korona a: piacon, ,mig egy nagyobb doboz gyufa 2 korona 40 fillér. iA piacok zsúfolva vannak a> legkülönbözőbb élelmiizetekké; gyümölcs, é!s aprójószág kocsiszámrá álldogál egyes termelők előtt, de ahogy bejön, ugy lylissza ,is megy, ha a legrettenetesebb uzsoraárakat meg nem adjuk érte. Ahatóság, (Ugy látszik, teljesen magáévá tette Henry Georgemk a'zt a tudományos igazságát, hogy „valaminek ára nem annyira attól függ, hogy a vevő mtennyit hajlandó érte legföljebb adni, másít inkább attól, hogy pz eladó mennyit kaphat érte egyebütt." Vagyis Szegeden van az „egyebütt"; itt mindenki lophat, csalhat, és rabolhat; itt az uzsorások és árdrágítók polgárjogot és szabad vadászterültetet találnak, csak ide fáradjanak. A hatóság nyilván: attól tart, hogy ha betartja a maximális! árakat, akkor máshol lesz „egyebütt" és Szegedre nem hoznak lelég élelmiszert. De ha ellenőrzést csinálna és statisztikát vezetne, könnyen meggyőződnék larrólj, Ihogy a behozott ántknak tmajdnem feléi. mivÉ fölöshógöt vissza is viszik, mivel részint a szegényebb, néposztály képtelen megfizetni az .uzsoraárakat, részint pedig, az összes környékbeli termelők Szegedre csődülnek, mint a íégy, méz'es madzagra, azzal a különbséggel, hogy Szegedről iszabadom repülhetnek tovább a termelők, legföljebb az epreseik súlyától valamivel nehezebben. • - , Tessék tehát a, hatóságnak erélyesen föllépni. Ha a mostani helyzetben' nemi 'tud a rendőrség kellő ellenőrzést gyakorolni, akkor koncentrálja a piacokat, ami keltemetlen ugyan, de olcsóbb és jobb a imái rendszernél. 'Követelje Továbbá • eréllyel és ne bsaik irott malaszttal, hogy minden árusító tegye ki nevét vagy 'számé és tot maxiniális Wakat. Így a' közönségnek módja lesz eljárni ia drágiittó (ellen akkor .is, ha a rendőrt s«ahaaatibaaabeab*aabaaabbaaaa csak két kilométerre tehet megtalálni és éppén rossz 'kedvében, vagy 'a drágaság miatti hihetetlen, elkeseredésében, Ési most száguldjnnk végig a szegedi uzsora*viááig rejteitteibb (mezőn yeiito. 'A kilencven koronás 'búzáról, a kétszáz koronás zabról, a négy koronás lisztről, a nyolc koronás cukorról 'ne is beszéljünk; csak ai rablás, fosztogatás jellemző fel burjánzásairól, a mely már szemérmetlenül; (rátok öltögéti a nyelvét mindenhol. |Bgy szegedi .vendéglőben, 'példáüii 10 fillért'számítanak egy duvAb íefu\te. kertyérm, amily álig van 'két deka. Igy a jeles tulajdonos 5—6 koronát szed be egy .kiló kenyérért, amely neki (50 fillérjében va;n. A városi bódékban s nyilt 'térségeken;, iaz állomási előlit és imág .fointos helyeken, ahol szabad árusítás vian. hárcm-mégv haíost, sőt egy koronát is elkérnek a .nagyobb őszi barack darabjáért. A kávéházban 76 fillérbe kerül egy cigaretta és a ifő'pincér vigyorogva' mondja: —S zenkesztő -ur. magának „olesőn" adom. A Kárász-utcában egy oükorkaüztellibart 2 korona egy szelet csokoládé, mely a h'á'bóru előtt 10 fillér »vote. A .viFl-aiiycs zseblámpába: fvalő etem minden héten drágább, tesz, de ezért ha két (kereskedőhöz rniegy be fez ember, egjy korom árdifferenciái tdták És nincs iaz az; éga; a köznapi éleit bármely (mozzanatának, ahol folytonos, hivalkodó, szemérmetlen és jogosulatlan drágitásba ne ütköznék az ember; mert az (indokolt drágaságot 'mindenki 'szó nélkül viseli. Igiy fest közelről tez a 'város:, (amelyben az erély te lenség -és. elhézés következményeit tízezrek ikénytelenek viselni. <Gsak ja só és a wz nem: lett drágább uzsora-arányban. Egész (biztos, hegy ha a rendőrség (éberségétől függtoe, akkor 10 .korona lenne 'Szegeden tégy (kiló só 'é§ a vízvezetéki csap tiz* szer ituScsapn,a a! maximális árion, mielőtt, kie'reszitem© egy -liter /vizet. Aki pusztám sóból és (vízből meg tud élni, az Szegedem ih olcsóm kijöhet 'tehát,. de viszont mteniieim Salt-—Dakei-Gitybe, a Nagy-Sóstó szonr iszédságába, ott ingyen 'kosztolh'at és .fölénnyel mosolyoghat .a különféle uizsorák káprázatos városán. H (rezeg István. PBHBHiaaaMBnaBHausBBssKB rAlsóváros népe a makszimális árak és a Haditermény ellen tiSaját tudósítónktól.) A kormányon levő magas urak figyelmébe ajánlom ezt az írást, nemcsak, mint a nép őszinte megnyilvánulását, de mint tükörképet ennek az országnak közélelmezéséről. Pedig a nép, amelyet három év óta annyiszor értek a királyi elismerések meleg szavai, megérdemelné, hogy egy kicsit nagyobb figyelemmel legyenek bajai és kívánságai iránt, megérdemelne egy kis szeretetet, gondosságot, legalább cserébe azért a sok és súlyos áldozatért, amiket a világpusztulás közepette hozott és hoz még ma is. Ha a tények, amik alább következnek, kissé lázitóan hatnak is, nem megtorlásra, hanem a helyzet, javítására kell gondolni, — ha hozzáértő emberek foglalják el a magas polcokat, hamarosan megtalálhatják a megoldást. És bizonyos, hogy azután többször nem kell fölháborodniuk, — megszűnnek a bajok önmaguktól. Ennyit kívántam bevezetőjéül elmondani annak a beszélgetésnek, amelyet pénteken délután a szegedi Alsóvároson folytattam, ezúttal nem úgynevezett tekintélyes polgárokkal, hanem azokkal, akik szorgalmas munkálkodásban, névtelenül élik le az életüket és névtelenül is távoznak el innen és nem veszi észre a távozásukat senki, inert nem marad utánuk még egy napihir sem. Akik csak öszszeségükben alkotnak hatalmat, de ennek s hatalomnak a neve: közvélemény. Igaz, nem is keresik a szereplést. És Nagy Mátyás papucsosmester a Kormányos-utcából. Kiss Andrásné a Hajnal-utcán és Nagy Albertné a körúton, meg fognak nekem bocsájtani, amiért most mégis kicibálom őket zajtalan, mindennapi életükből a nyilvánosság elé és hallatom a nyomdafestéken át az ő hangjukat is, — hátha meggondolja magát az. akit ez az irás illet és megpróbál helyesen cselekedni. A Kormányos-utca 24. szám alatt él Nagy Mátyás papucsosmester. Erre már kisebtek a házak 'és az aszfaltot téglajárda pótolja. Csatornázás sincs még, csak széles árkok húzódnak a járda mellett s abban folyik a szeny nyes viz, — Isten tudja, hova? Nagy Mátyás jóképű, értelmes magyar ember, jobbmódu iparososztályból való. Jól meggondolja, mielőtt valamit mond. de amit mond, abban aztán nincs hiba, semmi. Vas még egy nevezetessége, ebhez már a mai szomorú idők juttatták; az egész nagy Kormányos-utcán csak harmadmagával van férfiember. A többi badbavonult és aki itthon van, agg, vagy gyermek. — Maga sok emberrel érintkezik itt, Nagy ur, mondja el nekünk, panaszkodnak-e sokat az emberek és miről? — kérdezem a mestert.