Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-11 / 187. szám

tízeged, 1917. augusztus 11. DÉLM AGYARORSZÁG Á Romin politikus nyilatkozata az aktuális nemzetiségi kérdésekről, — A Délmagyarország kiküldölt munkatársaiul. — III. Arad. augusztus 10. A három utolsó kérdés, amelyre választ kértem tíoldis Lászlótól, a magyarországi nemzetiségi kérdéssel közvetett kapcsolatban van, mégis olyanok, Ihogy a reájuk nyert válasszal egészül ki csak teljessé az a kép, amelyet nyújtani akartam. A következő kérdésem a következő volt: — Mi a véleménye a népek önrendelkezési jogáról? — A népek önrendelkezési joga szintén az ember civilizációjának a követelménye és következménye, mint minden társadalomban az egyének önrendelkezési joga egyenes arányban áll a civilizáció, a műveltség és szabadság azon fokával, amelyet az illető társadalom elfoglal, ugy minden államalakulatban. amely több népet foglal magában. ezen népek önrendelkezési ,ioga szintén egyenes arányban áll a civilizáció azon fokával, amelyre az iliető államalakulat felemelkedett. Amely államalakulat a civilizáció ezen követelményének nem tud megfelelni a fokozatos fejlődés mértékében, a természeti szükségesség törvénye folytán stagnálni kénytelen és elpusztulhat. Mert minden államalakulat kénytelen a tudat felszínére került és a civilizációval ellentétben nem álló emberi érdeket fokozatosan a teljességig kielégítem, ami által differenciálódnak az érdekek és mélyítik a civilizáció tartalmát. Az egyén önrendelkezési joga sem jelenti valamely társadalomban azt, hogy az egyénnek joga volna ama társadalmai, melynek részét képezi, szétrobbantani, vagy másként elpusztítani, mert ez civilizáció ellenes volna. Sőt ellenkezőleg: minél tökéletesebb valamely társadalom, annál inkább beleavatkozik az egyénnek életébe, amivel szemben magának az egyénnek annál több joga és nagyobb szabadsága van ezen beavatkozás módját megállapítani és megv.iltoztatri.. (Ezt az igazságot szépen fejti ki egy magyar tudós, Somló: Az állam vagy az abszolút individualizmus cimü munkájában. Valamely poliglott államban is az egyes népek önrendelkezési joga nem azt jelenti, hogy ezen nélpeknek joguk lehetne magát az államalakulatot szétrobbantani, vagy elpusztítani, hanem önrendelkezési joguk csak arra terjed ki, hogv az illető államalakulat keretén belül maguk intézhessék saját sorsukat. Hogy velük szemben érvényesüljön a mély értelmű mondás: árudén ember a maga szerencséiének kovácsa. — Hogy milyen abszurdum lenne a követelés, hogy egyes népek maguk határozzák meg állami hóvátartozásukat. azt legjobban lehetne illusztrálni azon" céldáva1, hogy — teszem — az erdélyi szászok jogérvényeset: elhatároznák azt, hogv Német országhoz tartozhassanak, de eddigi lakóhelyükön megmaradhassanak. Még elgondolni is lehetetlen, miképen történjék ez esetben a szászciuiak a német államban való elhelyezkedése és további fejlődése. \z államok egyáltalán nem választás utján jönnek létre és nem szavazás utján pusztulnak el. Ök tenfiészeies szervezetek és életalákulatok, amint azt a hires svéd tudós Kiei'én „Az állam mint életalakulat" cimü müvében olyan gyönyörűen kifejti. A népek önrendelkezési tógának tehát nem lehet az a/, értelme, amelyet a most folyó világháborúban egyik részről és másik részről is feltesznek. Sőt maga Wilson. aki első békeüzenetében először dobta a világba ezt a szociológusok által régen inmert szólamot ft népek önrendelkezési jogáról, kifejezetieu hozzáteszi, hogy a népek önrendelkezési joga sernnvképen sem jöhet ellenkezésbe a történelmi fejlődéssel. E szólamnak tehát a társadalomfejlődés törvényének világú mi. csak az a je'entősége van, hogv minden népnek minél nagyobb szabadságot kell biz tosóaui, arra a célra, hogy ő maga az o fejlődési fokúhoz mérten részt vehessen annak a megállapításában, hogv miképen alakuljon viszonya az összességhez. — Mi a véleménye az orosz demokratikus átalakulásról ? — Az orosz demokráciával szemben különös helyzetben érzem magamat, mert őszintén megvallva az Oroszországban történteket nem tartom a természetes fejlődés eredményének, hanem valamelv külső kényszerűség által teremtett, egészségtelen, az orosz nép fejlődési fokának meg nem felelő alakulatnak. Nem hiszek Oroszország demokratizálásában, mert a demokratizálást nem lehet parancsszóra realizálni az századok és századok fejlődésének lehet folyománya csupán és az orosz nép a civilizáció létráján nem emelkedett arra a fokra, amely íeltaríózhatatiamti meg kellene hogy hozza az áüamélet igazi demokratizálását. Azért nehezen határoztam el magam, hogy bővebben nyilatkozzam erről a kérdésről. Nem szeretek próféta lenni és csak bizonyos fenntartással adok kifejezést azon meggyőződésemnek, hogy Oroszország vagy téliesen szét fog bomlani alkotó részeire, vagy ismét a cárizrnus Ktrmai alá kerül. — Mi a véleménye az ausztriai nem zetiségi kérdésről? — Az ausztriai nemzetiségi kérdésről az a véleményem, hogv az meglehetősen halad a természetes megoldás felé. A felszínen tartózkodó elmék előtt természetesen az ott látható vajúdások bizonyos összeomlás gondolatát kelthetik fel. A mélyebben látók azonban teljesen bizonyosra veszik, hogy Ausztriában a nemzetiségi kérdés megoldása sokkal ciőbbrehaiadott stádiumban van, mint Magyarországon. Ott a nemzetiségi érdekek elismerésén tulvan az állam és most folyik a kísérletezés az érdekek teljes kielégítésének módozatai felett. Az iráipv a nemzeti autonómia felé halad, mindenféle területi tekintetek telies kizárásával, Már nem is olyan idegen fogalom és az ausztriai népek körében mindinkább lábra kapott az a meggyőződés, hogy menekülni kell a területi autonómiák ideológiájától és mind nagyobb propaganda folyik azon elv érdekében, hegy az államnak minden nemzetisége nemzeti autonómia alapján intézhesse el a maga különleges érdeked, íenmaradván a jog és kötelesség, hogy az után ezen nemzeti autonómiák kebeléből alakult közös képviselet intézhesse az államnak közös érdekeit. Et az elv különben közeledik a választójog nagy kérdésének olyan princípiuma felé, amely az egyes érdekkörök képviseletével tartja egyedül megoldhatónak a társadalmi együttélés megkönnyebbítését. .Ez az eszme Magvarországon sem (ismeretien, sőt tudományos képviselői is vannak, Magyarországon a nemzetiségek autonómiája szintén- el fog következni idővel, amit bizonyosnak tartok. Az idő hosszúsága, vagy rövidsége mindenféle körülménytől függ, ugy, hogy azt megközelítőleg sem lehetne előre bárkinek is megmondani. Amely nemzeti autonóm in seimniféikeépen sem fogja megbontani az ország politikai egységét, mivel egyszerűen olyan különleges érdekeknek szolgálatába lesz állítva, amelyeknek ellátása nem tartozhatik valamennyi nép közös képviseletére, sőt E lenkezöleg ezen közös képviselet csak teiicés gyengeség forrása volna. Közelebbi megvilágositásul szolgáljon az egységes felekezeti autonómia szüksége és tényleges létezése. Eddig tan dr. (iyidis László nyilatkozata. Elmondta röviden élettörténetét is. Magyar iskolákba járt és tizenhat éven áx érezte a magyar sovinizmus erős lüktetésé-. Ennek reakciójaképen megtermett lelkében a román sovinizmus és tanári vizsgáinak letétele után vad erővel kezdett dolgozni és tanulni a népéért. Soviniszta volt ekkor cs erős temperamentumához a tudomány vévtezetét kereste. A népek történetéből akarta ellesni a boldogulás titkát, de itt nem tudott román sovinizmusához, elég fegyvert találni. Később a szocializmushoz .és most — talán még nem az utolsó állomásnál — a szociologiáná! állapodott meg. Mire idáig jutóit, három -évEzed telt cl, megtalálta a kellő fegyvereket, de a sovo.ni2-.must — amint ő mondja — a tudományok labirintusában lehányta magáról. 'Hatalmas felkészültséggel, nagy elszántsággal küzd. életér bármikor hajlandó feláldozni elveiért, gyűlölség azonban • már nincs benne, csak érv és ellenérv. Hsrczeg István. LEö UJABB. ROTTERDAM: Az -angol munkáspárt végrehajtóbizottsága augusztus 9-én három szótöbbséggel megerősítette julius 26-iki határozatát, amely kimondja, hogy a párt elküldi megbízottait a stockholmi konferenciára. IJUGANO: Sonninio állása megrendült. A szövetségesek elfordulását Olaszországtól neki tulajdonítják. KOPENHÁGA: A svéd kormány julius 11-én kelt köriratával a semleges államokat .miniszteri konferenciára hivta meg Stockholmba. Több semleges állani kormánya már bejelentette, hogy résztvesz a konferencián,. ÜLNE :* A Petit Párisién szerint a románok fenyegetett helyzetben vannak. Különösen veszedelmes Mackensen tevékenysége Folksaninál. A Tornps azt tanácsolja a románoknak, sürgősen vonuljanak vissza Bacauba, hogy a bekerítést elkerülhessék. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: A buvárhaijók ujabb 21.000 tonnát süly esztettek el a'z Atianti-oceánon és az Északitengeren. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 10-én este: Az angoloknak ma reggel Flandriában az Ypern és Holtebeke között előre törő erős támadásai meghiúsultak. A Casinu- és Ojtoz-völgyben, Moldva nyugati részében csapataink sikeresen törtek előre. Besszarábfa főhsdszintér lesz. Stockholm, augusztus 10. A Times-nek jeientik Odesszából, hogy ott erélyes intézkedéseket készítenek elő a németek légitámadásai ellen, mert az a vélemény, hogy Odessza a német felvonulás főcélja. Az orosz vetés most .áll aratás előtt és az ellenség igyekezni fog még betakarítás előtt elzsákmányolni a termést, fíesszaráhia rövidesen az egyik főharctér lesz.