Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-11 / 187. szám

— ii'éíímag yarúrszáü. Hzftged, 1917. augusztus ll. Halálraitélték a gyilkos honvédtüzért. (Saját tudósítónktól.) Pénteki .számunkban ismertettük Zsóri Jánosnak, a hódmezővásárhelyi 20-ik honvéd tüzérezred közlegényének bűnügyét. Zsűri tudvalevőleg május 2-án tizenhat késszurással és négy karabélyJövéssel Sövényházán meggyilkolta Sörös Mihálynét, egy orosz fogságban levő katona feleségét, aki hosszú időn keresztül szeretője volt. A bűnügyet csütörtökön kezdte tágyalni a szegedi honvédhadosztálybiróság Erdélyi Sándor alezredes-hadbirő elnöklésével. A tárgyaláson Zsóri mindent beismet, esak a gyilkosság körülményeire nem akart visszaemlékezni. Azt állította, Sörösné őt megbabonázta, Nem tudta megmondani azt sem, miért követte el a gyilkosságot, Valószínű- azonban, hogy azért gypilkelta meg az asszonyt, mert — bár többször megkísérelte a szakítást — nem tudott tőle megszabadulni. A tárgyalásra egész sereg tannt. idézeti meg a hadbíróság, amely pénteken késő estig folytatta a tárgyalást. Összesen 21 tanút hallgattak ki. Légéi dekes tb ezek közül a vádlott szerelmesének, Kósi Marinak vallomása, aki miatt Zsóri szakítani akart Sörösnével. Kó s Mari elmondotta, hogy Zsóri többször elkeseredetten panaszkodott neki. hogy nem tud az asszonytól szabadulni, mert az niejjbaba.námki. Bari Pálné és ennek Irén nevű lánya a gyilkosság részleteit mondták el a hadbíróság fcédéscire, mig több tanú, igy Balázs Istvánné előadta, hogy a meggyilkolt Sörösné feslett életet, élt; többször kijelentette az! is, hogy féríi nélkül nem tud élni. A tanúkihallgatások befejezése után a>. orvosszakértőket hallgatták ki. Dr. Gyurllea Sándor ezredorvos és dr. Weinberger Ernő kisteleki községi orvos boncolták föl a meggyilkolt iSörösnét. .'Megállapították, hogy mind a négy golyó halálos sebet ejtett a szerencsétlen asszonyon, aki egyébként hat hónapja anyai örömöknek nézett elébe. Az orvosszakértői vélemények előterjesztésével a bizonyítási eljárás befejeződött és pénteken reggel a perbeszédekre került a sor. A tanúkihallgatások befejezése után dr. Bolla Emil ügyész főhadnagy. elmondotta vádbeszédét, amelyben közönséges gyilkosság bűntettéért halálbüntetést kért a vádlottra. Dr. B.iuex Imre védő a vádlott fiatalságára és beszámithaiatlanságára való tekintettel a katonai büntetőtörvény 3. paragrafusának alapján felmentést kért, miután Zsóri még alig lépte tul a husz éves kort és láthatólag ellenállhatatlan kényszer hatása alatt, hirtelen fölindulásban követte el tettét. A hadbíróság ezután visszavonult tanácskozásra. Egy óra hosszáig tartó tanácskozás után Erdélyi Sándor alezredes-hadbiró kihirdette az ítéletet, amely szerint Zsóri bűnös a közönséges gyilkosság bűntettében, amiért őt a hadoszt ál ybir óság a honvédség kötelékéből való kicsapatása mellett kötél általi halóim ítélte. Zsóri nyugodtan, szinte egykedvűen fogadta a halálas ítéletet, amely ellen semmiségi panasszal élt. A hadbíróság ezután kegyelmi tanácsosa alakult át. Albániából... Messzi idegenből, ahonnan talán legjobban kívánkoznak haza a magyar fiuk, kapjuk a következő érdekes sorokat: ... mikor ezt a szegedieknek szánt levelet irom, 69 fok Ceiziust mérnek odakint a fiuk. Alighanem ez lesz a maximuma az idei hőségnek. Rettenetes. Az ember csak éppen hogy é,. Mosí tessék elképzelni, hogy ebben a fullasztó forróságban miiven nagy élvezete lehet az albán népnek abban a vastag, durva öltözetben, amelyet hordoz. A férfi fején vagy turbánt visel, vagy török sapkát, pirosat, barnát, a szegénvebbje fehéret. A nadrágja vastag darócbó! van. Az ing fölött (ez sem batiszbó! való) szörmézetí mellényt ihord, a lábán Fedik szíjas bocskort. A jobbmóduaknál csak az a különbség a ruházatban, hogy valamivel finomabb és vékonyabb a szövet, amelyből a ruha készül. A beyek, hivatalnokok, orvosok és lateinerek (akik itt kis számban vannak) egyrésze szintén törökösen öltözködik. Európaias nadrágot visel, melyet reverendaszerü, élénk szinü, bő ruha takar a nyaktól a bokáig". Hasonlítanak a papokhoz, különben a saját papjaik is igy öltözködnek, nemkülönben a dervisek, fejükön szintén piros, kék vagy más rikító szinii turbán. Az intelligensebb beyek európaiasan öltözködnek, gallért, nyakkendőt hordanak és egyszerű, barna vagy piros sapkát. A hivatalnokok között akadnak miiveit, képzett emberek. Ezek leginkább Konstantinápolyban végeztek valamely felsőbb Iskolát .Az albán nyelven kiviil törökül, franciául és németül beszélnek. Ezek a katonai hatóságokkal ió és szoros viszonyban élnek. A kajmakáni hivatal főnök nemrégiben nagy ebédet adott, melyre hivatalosak voltak a helyőrség ama tisztjei, kik vele érintkezni szoktak. Beszélik, hogy az ebéd tiz fogásból állott, ezek közül egy sült és egy rizsétel volt csak albán módra elkészítve, a többit európaiasan készítette a szakács. Van T...ban egy bey, Fuát T ontani a neveNégy leánya van. Egyik szebb, mint a másik. Husz éven fölüliek és állandóan feketében járnak. Mögöttük egy albán megy (ez a szolgálatot teljesítő lakáj), ha sétálni mennek. Este 7-—8 óra között mindig látom őket a hegyek közé vezető országúton. Mikor a városból kiérnek, a fátyolt felhajtják, de ha albán jő velük szembe, rögtön leeresztik és ugy fogadják alázatos köszönését. Többször találkoztam már velük, persze nem mer az ember nekik köszönni, akármennyire „szöged!" legyen is, mert itt még divatban van a vérbosszú is. De azért igen barátságos a magyar baka felé irányuló bájos mosolyuk, látszik, hogy Bécsben és Németországban nevelődtek. A beyek itt igen jómódnak és tisztösmerőseikkel szemben udvariasak és előzékenyek. Előre köszönnek. Van itt egy fiatal albán gróf. Hívatlanok a kaímakámnái. Ez tökéletesen beszél németül, de olyan gyorsan, mintha albánul beszélne. Az albán mind gyorsan beszél, a kezét használja beszéd közben, élénk arc- és szemjátékkal. Kereskedő vér. olyanok sok tekintetben, mint a cigányok. Az asszonyaik visszataszítók s talán a legjobb hasonlat rájuk, ha azt mondom, ihogy olyanok, mint egy nagy, nagy denevér. Mezítláb járnak, nadrág van rajtuk, ing s a fejükön nagv lepedő, rendszerint fekete vagy esővert-szinü, zöldes-szürke. Ez a fejüktől a talpukig ér. Mint a kisértet, ugy vonulnak végig a poros utcákon. Az albán leányokat 12—13 éves korukban eljegyzik egy albán kölyökkel, leginkább a szülők akarata szerint. Ezt követőleg a leány arcát betakarják ama bizonyos lepedővel s a gyerekek, ha megnőnek, közös háztartásra lépnek. Mióta itt vagyok, azóta Ramazán ünnepük volt nekik. Ez abból áll, hogv napközben a világon semmit sem csinálnak. Este fél 9-kor elsiitögetik a mozsár-ágyukat s akkor az emberek egy-.egy lámpást lógatva a kezükben, bevonulnak a mecsetekbe imádkozni. Napközben nem esznek, csak a lövés eldördiiilése után. A templomokban azután ott maradnak sokan reggelig. Egyszer benéztem. Furcsa látvány. Egy közepes nagyságú, de alacsony szoba. Padlóval és vikszolva. A falon török alaptónusu szentképek, szőnyegek, festmények és más vacakok, néhány mécses, gyertya. Félhomály, este 10 óra. A szoba közepén áll a pap, mellette két öreg dervis. S mintha „künn a farkas, benn a bárányt" játszanának, körülöttük összefogódzkodva egy nagy csomó Hibán féríi, itt nő nincs. Mennek körbe, a pap morog, énekel, a többi utána, a szoba négy .sarkában négy gyerek ver egy dobot. Ez a hang-kolosszus, nem lárma, nem zaj, olyan furcsa, erős morgás, mint egy méhkas, ha munkában van. Ugy 5 percenkint változtatják és variálják a figurákat. Megtörtént, hogy egy dervis annyira tiizbe jött, hogy a kezében tartott hosszú tűvel átszúrta az arcát. Nem is vérzett. Akadt még egy másik fanatikus marha, akinek a dervis szintén átszúrta az arcát. Szén vallási szertartás!... Kíszédiiltem a szobából." Az utcán sétálnak a katonák és albánok vegyesen. Sötéten tarkáló kép. Három mecsetjük van. A mecset tornyában legalább 30—40, vagy több láng ég, A tororiy tetjében egy albán énekel nagyon különös, elnyújtott, kántáló hangon. Minden templomban s naponta ugyanazt, megszakításokkal hajnalig. Ez volt a Ramasánjuk. Most elmúlt ez'is, pedig érdekes volt. T... azt mondják a legérdekesebb, legeredetibb albán város. Ha jól tudom, 1200 lakost számol a kerületeivel együtt. Ilyen érdekessége pl. a sok temető. Sfcutari tele van kávéházzal. Tirane temetővel. A temető nem ihasonlit a mieinkhez. 5—600 négyszögöl terület fel van töltve és kővel szegélyezve. Lépcsőn kell felmenni. A sírhelyek mind egyformák. Domb, emelkedés nincs. Dc rengeteg kőoszlop, némelyik festve is van. Rajtuk török betűk. Ezek az oszlopok legföljebb egy méter magasak és minden rendszer nélkül vannak egymás mellé állítva. Gyakran belebotlik az ember csontokba is. Temető van első sorban minden mecset körül, azonkívül szanaszéjjel a városban. Mutattak neketn egy házat. A város közepén áll és 3 ablak van rajta. Rajtuk vaspánt és aihogy benéz az ember, néhány fából való koporsót lát belül. Ide csak előkelő albánok temetkezhetnek. * Még tízszer annyit tudnék irni és igazán mihelyt hozzájutok, küldök még hasonló tudósításokat. —gö. A koncentrált.féiv Osram wsmiá 1 fonyó Sománál Ml •"SSfe-SM 'Gázzal töltve 2000Wattig . -