Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-19 / 193. szám

i 4 oMMAiá r Áxmis&Ati. íázeged, 1M7. augusztus 19. A szegődi szállodások és a szénkérdés. — Levél a szerkesztőséghez. — A szálloda- és étterem-tulajdonosok az üzleteik részére szükséges fütő- és tüzelőanyagot nyár régéig rendszerint be szokták szerezni. Az idén ez nem sikerült nekik. 'Hiába kerestek vállalkozót, nem akadt az országban sehol, aki a máskor olyan versengve kinált fát és szenet leszállította volna részükre. A városi-közélelmezési hivatal sem képes őket kielégíteni. Megalakult tudvalevőleg a „Szénközpont" s most egyszerre nincs szén. Hogy lesz-e — az kérdés. Valószínűleg nem lesz, aminthogy semmi sínes, amit a központok oltalmuk alá vesznek. Ilyformán a szegedi éttermek és szállodák ki lesznek téve annak a kellemetlen zavarnak, hogy a tél folyamára, szén és tüzelőanyag hiányában, kénytelenek lesznek hoszszabb időre az üzemet beszüntetni. Ez pedig már most sokkal inkább megszívlelendő dolog, mint aminőnek látszik, különösen azok előtt, akik folyton azon lovagolnak, hogy az étlapok árai nincsenek arányban az élelmi. cikkek áraival és azzal gyanúsítják meg a vendéglősöket, hogy különösen az ételek áraival kiuzsorázzák a közönséget. Persze ez a föltevés mind onnan származik, hog-y az illetők, akik a maguk zsebére érzik a háborús árakat, nem tudnak vagy nem akarnak számolni. Nem akarják belátni azt, hogy egy étteremben, ahol nyolcvan-száz személyre főznek, minő horribilis üzemköltség van. amit — és ez csak természetes — a vendégeknek kell viselni. Nem tudják belátni azt, hogy a vendéglős igen sokszor kénytelen átlépni az élelmicikkek maximális árait és beszerezni ezeket a cikkeket annyiért, amennyiért kapják. Mert azt, ugy-e bár, elképzelni sem lehet, hogy az étekezés idején azzal mentse ki magát vendégei előtt az üzletember, hogy: nem birtam beszerezni. Ezt nevetségesnek találna az éhes gyomor és semmiképpen sem akceptálná. Azt sem tudják igeu eokau. hogy a vendéglősöket éppen azért, mert feltétlenül kíll — számosan kihasználják. Tul magas a,/kért szállítanak nekik, legtöbbnyire ügynökök utján, négyszem között. Nem akarunk a közönség rovására senkit sem pártfogásba venni, viszont kötelességünk nek tartjuk a valóságot-feltárni azok javára, akik a háborús konjunktúrák kihasználáséi a legekszponáltabb helyzetben vannak. Éppen ezért mondjuk, hogy a vendéglők és szállodák téli tüzelő- és fűtőanyaga körül fölmerült mizériák már most és t'on komolyan megszívlelendő azok részérői, akiknek hivatásuk és egyszersmind köteleségiik is bajokat és az akadályokat, tőlük telhetőleg, idejében elhárítani. És ezért nyomatékosan rámutatunk arra, hogy az üzlettulajdonosok panasza és tervbe vett. üzembeszüntetése nem frázis és nem üzleti fogás, arra, hogy áremeléshez folyamodhassanak. Tény az, hogy a szállodások nem tudnak szent szerezni télire s ezt hiába iparkodnának fával pótolni, ha ugyan ez is lehetséges lenne, mert az üzemberendezésük olyan, hogy a fával való fűtés mielőbb csődöt mondana e az egész berendezést használhatatlanná tenné, miután az ezénhasználatra készült. Ebből pedig előreláthatólag az fog következni, amit. ők már is megjósolnak, hogy kénytelen, kelletlen be kell zárniok a szállodát is, meg az éttermet is. Ezek az üzletek pedig most, a háború negyedik évében sokkal inkáb szolgálják a közt, mint a béke éveiben. •Sőt azt is el kell fogadnunk, amit ők mondanak, hogy nemcsak a köz, hanem a hadsereg szolgálatában is állanak. Amit bizonyít egyébként az is, hogy a naponkint átvonuló (szabadságos és hivatalos ügyben járó tisztek stb.) katonák a szállodai vendégszobák nagyobb részét állandóan lefoglalják. A szállodások és vendéglősök minap tartott közös értekezletükből kifolyólag felterjesztést intéztek a szén központhoz, melyben kijelenik, hogy a részükről felmerült szénhiánynak milyen súlyos következményei lesznek a télen. Kijelentik, hogy üzleteiket nem a teljesen nélkülözött haszonért tartják fenn immár, inert inkább ráfizetnek, mintsem hasznot látnának, hanem a magyar vendéglősipar régi tisztességéért Ys becsületéért fáradnak és hoznak meglevő vagyonukból anyagi áldozatot. Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy a szállodák és éttermek kénytelen beszüntetése milyen bénultságot okozna Szeged idegenforgalmában, kereskedelmében és iparóban, könnyen meg lehet érteni, hogy miért aggodalmaskodunk mi is az érdekelt szakiíparosokkal együtt és miért tartjuk már most halaszthatatlanul szükségesnek a város hatósága és a kereskedelmi és iparkamara részéről a sürgős és erélyes beavatkozást. Az igazság okáért meg kell említenünk, hogy a szállodások felterjesztését Somogyi Szilveszter polgármester s a közélelmezési hivatal vezetője pártolólag szintén aláírták s a kérés megszivlélését ajánlották. K. G. é, Miért nem lehet Szegeden maximális áron húst kapni, Csak talán a béke forog annyira közszájon, mint mostanában a mészárosok csökönyös törekvése a húsát ak felemelése Körül. Nincs az a háztartás, ahol ne beszélnének erről az emelkedettnek nem mondható szellemről, ami jó ideje, hogv áthatja mészáros polgártársainkat, akik egyre csak azt hangoztatják, hogy kin az életük, nem rúdnak megélni és a mostani árak mellett ivein találják meg számadásaikat. Nincs más nyomor, mondják, csak az ő nyomoruk; nincs más szenvedő alakja a mai véres időknek, csak ők és senkinek a szájából nem veszik ki oly kegyetlenséggel a falatot, mint az övékéből. A tapasztalat ugyan mást bizonyít, de ők kitartanak az állandó jajszó mellett. Kitartás a siker titka, hajtogatják magukban és a siker gazdagon jelentkezik. Buzát már lehet 200 koronán alul vásárolni, zab is kerül 180 koronáért, árpáihoz is juthatni 160 koronáért, sőt a tengeriért sem kell már 400 koronái fizetni, csak a húst nem lehet megvenni 10—12 koronán alul. Hogy 8 koronára van maximálva, az mit sem számit, arra a mészárosok éppen ugy fittyet hánynak, mint maga a vevőközönség, amely valósággal tápot ad a mészárosok árfelhajtó törekvéseinek. Ha azt kérdené valaki, aki hetek, sőt hónapok óta a húsnak még csak a sziliét sem látta, hogy lehet az, hogy amikor a bus kilogramja 8 koronára van maximálva, mégis 10—12 koronát kéli a közönségnek érte fizetnie, annak egyszerűen azt válaszoljuk, hogy a 8 koronás húsról a mészárosok hallani sem akarnak, ilyent nem adnak, nem árusítanak és aki 8 koronás hust akar vásárolni, annak a szemébe nevetnek legjobb esetben rá sem hederítetlek, vagy elküldik a sáhivatalhoz. Igy a mészárosok. És a közönség, amely, enni akar, soha olyan bőségesen, mint a mai időkben, azt fizet, amit a mészárosok kérnek, mert a hus. a drága, a csontnélküli csontos csak ugy kerül elő a jegesből, ha a maximált áron felül fizetik. Egy-két napja csak, hogy egyik fővárosi újság megírta, hogy a Máv. személyzete a fővárosban beszerzési vállalatot létesített, aminek a révén 6 koronába kerül a liusnak kilója. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor miért kell itt 10—12 koronát fizetni a hus kilójáért? Mert ki vagyunk szolgáltaivá a mészárosok önkényének. Mert tudni kell, hogy a város hatósága, a mely minden igyekezetével azon van, hogy hatósági mészárszékeket állítson üzembe, nem kap székálló mészárosokat. A kitartás mellett megnyilatkozik az összetartás nemes erénye is. És igy előáll a helvzet, hogy a közönségnek ugy kell táncolni, ahogy a mészárosok fütyülnek. Ők pedig ugyancsak fütyülnek, mindig csak fölfelé fütyülnek, közben fütyülnek a maximált árakra, amit nem ismernek, nem akarnak ismerni. Szomorúság mondatja velünk, hogy a mészárosok hatalma a közönség indolenciáján alakult ki. Mert ha a közönség nem •fizetne többet a maximáit áraknál, ha illetékes helyen feljelentené azokat a mészárosokat, akik maximált áron felül mérik a hust, mindjárt megváltozna a helyze.t képe és a mészárosok ezen a tájon nem lennének uralkodó planéták. A közönségnek nemcsak maga-magával szemben való kötelessége az árdrágító mészárosok feljelentése, hanem a hatósággal szemben is, amelyet támogatni köteles mindenki a közönség érdekeit érintő cselekedeteiben. Mert a hatóságnak nemcsak a pénzbüntetés tartozik a jogkörébe, hanem az iparjog bevonása is. Valódi AUER-fény gáz harisnyák, üvegek és égők kapha!•! tők kizárólagosan ;-: KOPNY GYULA auer-fény világítási vállalatánál Szeged, Kosuth Lajos sugárul 1. A nagyártézi kútnál. Telefon 463. B slliglffia Man fartáss eluállaüaflL 11 i ti ii i ü Belvárosi kávéházban Kellemes szórakozóhely. LEHOTAI hires cigányprímás :-: újjászervezett klasszikus zenekara naponta hangversenyez. i ii ii i Pontos kiszolgálás. i LEHOTAI hires cigányprímás :-: újjászervezett klasszikus zenekara naponta hangversenyez. i ii ii i