Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-17 / 191. szám

DÉLMAG Y AEORSZÁG. fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 A szegedi nőtisztviselők szervezkedése. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután gyűlést tartottak a szegedi nőtisztviselők a Korzó-mozi nyári helyiségében, A gyűlésen, amelyen Pilisi Lajos iró és Wilhelm Szidónia, a Nőtisztviselők Országos Egyesületének titkára tartottak előadást, több százan jelentek meg. A gyűlést a nőtisztviselők szervezkedése érdekében hívták össze. A létért való küzdelem, a nehéz életviszonyok és a legnagyobbrészt silány fizetések a nőtisztviselőket is arra kényszeritik, hogy az összetartásban megnyilvánuló erőt használják fel a nehéz helyzetükön való javításra. Dr. Turcsányi Imréné, a feminista egyesület elnöknője nyitotta meg a gyűlést. Erős színekkel ecsetelte a nők helyzetét a háborúban. Rávilágított sorvasztó küzdelmeikre, munkájuk értékére és ezzel szemben nyomorúságos javadalmazásukra. Elérkezett a pillanat — mondta — amikor a nőtisztviselőknek is Össze kell fogniok, hogy szervezett összetartásban kiküzdjék munkájuk méltányos honorálását. Üdvözölte Pilisi Lajost és Wilhelm Szidóniát, a tisztviselő-mozgalmak fáradhatatlan harcosait. A tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után Pilisi Lajos tartotta meg nagy érdeklődés mellett előadását. Rávilágított a nők bérharcának jelntőségére. Festette, hogyan használta ki a tőke, hogyan morzsolta a nők munkaerejét. Az a tőke, amely tárt zsebekkel üdvözölte a háborut. Érintette a tőke szerepét a háború kitörésében és fölemii tette a von%ííApi ágy itgy ár nyolc milliós magyar érdekességét. A tőke, amely a háborúban aranyat halászott minden csepp vérből, nemhogy javította volna a fizetéseket, a béreket, hanem még le akarta nyomni, sok estben le is nyomta az élet-standardot. A dolgozó nők készületle-nségükben teljésen védtelenek villák a töke rdhmiáml szemben. Súlyosbította a helyzetet, hogy a férfitársadalom szinte gúnyos közönnyel fordult el a nők bérmozgalmától. -Ma azonban már más a helyzet, megértették, hogy- a férfiak bérmdzgahn'ával párhúz mosanéa nőkhiek is haladniok kell, hogy a női munkás, a női alkalmazott le ne szorítsa a férfiak bérét. Amikor szervezkednek a nők, ne fitymálják egymást vallás, vagyon, foglalkozás, társadalmi elhelyezkedés szerint. A szervezkedés, amely nélkül soha meg nem szűnik >:re •alkalmazottiak kwzMMzdttsáqR, nem ismer, nem ti.tr ilyen különbségeket. Pilisi ÍLajoe nagyhatású beszéde után Wilhelm Szidónia tartotta meg előadását. Részletesen foglalkozott a nőtisztviselők helyzetével. Fölemiitette, hogy Budapesten sok esetben helyez el az egyesület nőtisztviselőket (Rt—lifitéftés kórojhi. havi 'fizetéssél. Szegeden és egyáltalán vidéki városokban ilyen fizetésről nem hallott. Tudomása szerint kétszáz korona körül mozognak a jobb fizetések. Pedig a megélhetés éppolyan nehéz, mint Budapesten. 'Az árak — a lakás és a lrns kivételével — semmivel sem olcsóbbak. A szer •tjezetlenség tíz oka, hdjgy vidékéin ilyén njfámoYirsáffw a nőtisztviselők helzyete. (Szervezkedésre hivta föl a nőtisztviselőket, a. feminista-egyesület keretében. Az előadó foglalkozott a T)élmagyarO\rszág egyik minapi vezércikkével, mely a nőtisztviselők szervezkedését tárgyalta. Az önök kitűnő lapja — mondta Wilhelm Szidónia — igazat mond azzal, hogy a nőtisztviselők még mindig a gyűlésezésnél tartanak. De ezeknek a gyülésezéseknek köszönhetjük azokat az eredményeket amiket elértünk. Ki kell küzdeni a nyolc ói\ai munkaidói, r vasárnapi teljes munkaszünetet, a végkidégités réndézését, a nyugdíj biztosítását és m iiiari örvény rmiiezéséi. Nem férj vadászatra kell nevel ni a lányokat, hanem arra, hogy az életben önállóan megállják a helyüket, hogy joggal illethessék meg őket azok a jogok és előnyök, amelyeket a férfiak élveznek, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr, Ehdélyi Jenöné, a feminista egyesület titkárnője a szervezkedésre vonatkozó határozati javaslatot terjesztette elő, melyet egyhangúlag elfogadtak. A gyűlés ezután véget ért. Az antant államaiban visszautasítjak a pápa békejavaslatát. Rotterdam, augusztus 15. A Reuterügynökség jelenti Washingtonból: A pápa békejavaslata tárgyában az amerikai kormány még természetesen nem foglalt állást, az azonban határozottsággal megállapítható, hogy a pápa szózata az antant államaiban siket fülekre fog találni. Így vélekednek kivétel nélkül a washingtoni diplomaták, akik nem zárkózhatnak el az elöl a feltevés elől, hogy a pápa jegyzékét Németország eszelte ki és a monarchiát használta a Vatikánnál közvetítőül. Bécs, augusztus 15. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből: A pápa jegyzéke szerdán reggel érkezett Berlinbe. Tartalmáról hivatalosan semmit sem mondanak s a berlini lapok nagyon tartózkodóan foglalkoznak az ügygyei. Csak a Lokalanzeiger közöl hoszszabb cikket a pápa lépéséről és Összefüggést lát Erzberger centrumpárti képviselőnek a birodalmi gyűlésen tanúsított szereplése és a Vatikán békeakcióia között. Általában német politikai körökben kedvezően fogadták a békeakció hírét és az a felfogás az uralkodó, hogy a jegyzék igen fontos lépés a béke felé. A pápai jegyzék békefeltételei. Bécs, augusztus 15. A Neue Erein Presse jelenti: A pápa jegyzékéről a következőket közlik Luganélél: 'Az általános 'bevezetés után, amely a béke áldásairól szól, a jegyzék foglalkozik az igazságos és tartós béke cdjtatánoh biztosítékaival. E biztosítékok legfontosabb része az állandó hadseregek megszüntetése, nemzetközi választott bíróságok szervezése és a A Wolff-ügyinökség cáfolja a hajóelsülgeszíés hiréi. Berlin, augusztus 16. A Wolff-ügynökség jelenti: Londonból érkezett jelentés szerint áz ottiani japán tengerészeti attasé közölte, hogy julius 22-én egy japán hadihajó, amely a Földközi-tengeren szállítmányt kisért, egy német tengeralattjáróra rálőtt és kétségtelenül elpusztította. Mint illetékes helyről értesülünk, a Földközitengeren operáó német, magyiar és osztrák tengeralattjáró naszádok valamennyien jó állapotban vannak és eredményesen folytatják munkásságukat. Az orosz kormány állami konferenciát hiv össze. Sifpckholm, augusztus 16. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: A legutóbb bekövetkezett rendkivüli események miaitt, valószínűleg azért, hogy a kormány és az ország valamennyi hatalmi szervezte között az egyetértés létrejöjjön, az ideiglenes orosz kormány elhatározta, hogy Moszkvába aug. 15. és 27. között egybehívja az állami konferenciát. A nagygyűlésre meghivót kapnak a te/igp'ek, szab. „dságápak helyreállítása. A papa szerint az igazságos béke egyik feltétele, hogy egy hfidviseb se követeljen hgdikdrpótlást, nini anuál inkább lehetséges lenne, mért az általános leszerelés következtében mindegyik ország abba a helyzetbe jutna, hogy pénzügyeit rendbehozza. Belgium viszszaájlitása és a megszállóit fifanch tör Motele kiürítése. .Ellenérték gyanánt éNémdWfizág visszakftpná gyarmatait. A jegyzék érinti Trient és Trieszt kérdését is s annak a reményének ad kifejezést, hogy érdekelt államok ebben a kérdésben mindenkit kielégítő megegyezésre juthálnak. Ugyanez áll LenyyeUxrszjígról és Örményországról, Rotterdam, augusztus 15. A Daily News, hasonlóan az angol sajtó nagy részéhez, igy ir a pápa békejavaslatáról: Ha a pápa rá tudná venni Németországot, hogy kötelezze magát Belgium, Szerbia és Románia függetlenségének helyreállítására, ha arra tudná bírni Németországot, hogy viszszarendeije csapatait Franciaország és az orosz birodalom megszállott földjéről, akkor kitárulna az ajtó a béke számára. Majdnem elképzelhetetlen, hogy a szövetségesek ridegen és durván visszautasítsák, ha a német kormány ezen az alapon hajlandó a békéről tárgyalni. A pápa béke.iegyzékér kétségtelenül a monarchia sugalmazta. Sajnálatos körülmény, hogy a jegyzék hallgatással mellőzi a szerbek és a románok igényeit, mert a Balkánon nem maradhat ugy a helyzet, ahogy ma áll. Lehetetlen a háborút ugy bevégezni, hogy még csak kísérlet se történjék egy olyan kérdésnek tartós rendezésére, amely különben örökre kockáztatná Európa békéjét. nyilvános demokrata, nemzeti, gazdasági, kereskedelmi és ipari szerveztek képviselői; a forradalmi demokrácia vezető lapjai; a hadsereg nagy rangú kiküldöttei; a tudományos intézetek és egyetemek megbízottai, valamint a duma tagjai. Kiilön meghívást kapott L hadsereg főparancsnoka és a volt miniszterelnök, Lvov herceg. A tanácskozást Kerenszki miniszterelnök beszéde nyitja meg, aki előa'lja az uj kormány programját és tájékoztatni fogja a konferneia résztvevőit Oroszország helyzetéről. Utána az egyes miniszterek fogják informálni a gyűlés tagjait, majd a különböző minisztériumok képviselői világítják tneg beszédeikhtn az állami kormányzat különböző ágait és a gazdasági helyzetet.. i élmagya ors tág irófizetérí áF®Sz@g$ám; egy évre . . . 28.— kor. félévre ... 14.— negyedévre . . 7.— » egyhónspra . . 2,40 „ aHBS8S3HeSRiaHH!lilHnBMHaBBai