Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-17 / 191. szám

fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 LE6 UJABB. PÉTERVÁR (Hivatalos): Az ideiglenes kormány kijelenti, hogy a háibor.u és béke kérdésének megoldása kizárólag az orosz és szövetséges demokráciák kormányát illeti. A szocialistáik stockholmi összejöve­tele bizonyos politika pártok tanácskozása, amely semmi esetne sem hozhat az orosz kormányra nézve kőtelező erejű határoza­tot. A kormány azonban távol áll attól, hogy megtagadja az orosz szocialistáknak a Stockholmba szóló útlevelet. A kormány közölte a szövetségesekkel;, hogy nem tar­taná kívánatosnak a szocialista szakszerve­zeteknek megakadályozását a stodkhohni konferencián váló részvételben. A béke kérdésében azeniban a döntés kizárólag a szövetséges kormányok joga. BERN: Painlave hadügyminiszter .ki­jelentette, hogy a háború vége egyedül attól függ, hogy a imost folyamatban levő hadműveletek célhoz yezetnek-e. ö a szö­vetségesekre nézve kedvező döntésben bizik. JKOPENHÁGA: Megerősítik, hogy Kronstadtban ujabb zavargások törtek ki. A kormány által kiküldött közvetítő bizott­ság eredménytelenül tért vissza. Meg akar­ták ^jicselni tagjait. Korniiov tábornok a felkelők által megerősített vár ostromára kozákezredeknek adott parancsot. ROTTERDAM: A Times számol annak a lehetőségével, , hogy az orosz és a ro­mán hadsereget elvágták. A Tetnps kiemeli Mackensen bekerítő mozdulatának nagy horderejét. BECS: A Corriere della Sera jelenti, hogy az orosz kormány elhatározta, hogy a román hadseregnek orosz területen ven­dégjogot ad. LUGANO: A Corriere della Sera tu­dósítója szerint a román korjmány Dél­oroszországba szándékozik költözni. Az orosz-román front leggyengébb része ugy látszik a Diabrától északra levő vidék Eszak-Moldváhan, ahol a hátsó vonalak hiányzanak. 'GENF: A Nbwyork Herakl jelenítése szerint az .amerikai kongresszusban az el­nöknek 36 kongresszusi tag által aláirt kér­vényt adtak át, amely a pápa békejegyzé­kére vonatkozik. ^XBBBBCIflBBagBBBBSBaBBafiBSBBaaBBaBaBBBBBBBBBBSBBBBBr* I Valódi AUER-fény gáz I B B harisnyák, üvegek és égők kapha­tók kizárólagosan S i !KOPNY GYULA 1 • • auer-fény világítási vállalatánál Szeged, Kosuth Lajos sugárut 1. | A nagyárfézi kútnál. Telefon 468. ] II ulMglfí! líHapöan fapfdsa eluáliairafib. HÍREK ocoo Tóni bácsi. Időtlen-idők óta igy szólították a „ház­ban", nem az országos verekedések tisztelt házában, hanem abban a tisztelendő házban, amely neki családja, a szegedi piaristák ott­honában, a palota előtti régi társházban. Itt született a Német-utcában, ami Attila utcává vedlett víz után. Ott laktak a német muzsiká­sok, akikből oly sok jó magyar vált Szege­den. A Német-utcában Tóthnak született és tipikus szegedi magyar lett. Lakatosmester volt az apja. A régi zsidó templom oltárrácsa dicséri az öreg kezét. A gimnáziumba került, majd felcsapott piaristának. A fiatal papot vidékre küldöttek tanárkodul, de a 60-as évek vége felé hazáé rendelték. Akkor lett belőle Kds-Tóth. mert a régi rendház emeletén az egyetlen kétszobás lakásban rezideált a nagy Tóth, a tanya ál­dott lelkit apostola. Hosszú szikár ember volt a nagy Tóth, nem ért rá meghízni, mert foly­ton a tanyai iskolákat bújta. A tanyai lani­iást ő találta ki és jórészt a maga szegény papzsebének terhére meg is csinálta. Utódja re gyűjtött egyebet, csak egy kis nyugdíj­igényt. A Kis Tóth egypár évig Szegeden ta­nított. .Számtant, természettant adott elő, mégis szerettük mi is, a gimnazisták, de a, le­ányiskolái tanulók is, mert a „Zerkovitzba" is tanított, ami akkor a felső s a polgári le­ányt pótolta Szegeden. Utóbb elkerült tőlünk Kecskemétre, de mikor a nagy Tóthot temet­tük, ott praeseníe cadavere felmerült az a gondolat, hogy Jilv.ink haza helyébe a kis Tóthot. 'Felkapta a gondolatot a papus — de sokan nem tudják már, hogy Kovách Al­bert. isicolaszéki elnököt b itták igy! Mindig veit Szegeden papus, tata, nagy­tata. A nagytata tán most áhítozik nyug­díjba, pedig még erőteljes tatakorban van. Hazakerült a kis Tóih apostolnak, bele is nőtt a nagy Tóth szerepébe. Nem lelkesedtek érte a tanyai tanítók, mert sokat alkalmatlanko­dott ellenőrző látogatásaival. Mégis vissza­sírják ma már azt az időt, amikor ur voltba gazdájuk, mig most akadékoskodó gazda az uruk, aki többet kerül újságba, mint a ta­nyai iskolába. Harminc éve van itthon. Volt beteg is. Talán 15 éve. Nyugdíjba akart men­ni. Akkor találkoztam vele s elmondta, mit akar. Tóni bácsi, mondók, ne menjen: magát csak a munka gyógyítja meg, meg a hivatal­beli méreg. Ugy is volt. Ki is gyógyult, to­vá'b robotolt. Mikor a tanya az állam nyaká­ba szakadt, beérte a belterülettel. De az 50 esztendős robotot a magyar nevelés munkájá­ban megsinli a test és tavaly vagy másodéve megint nyugdíjba készült. Be is adta az írást, de a torony alatt nem vállalta senki, hogy lereferálja. Nem mondták neki, hogy marad­jon, csak éppen nem engedték el. Érezték, hogy nem lesz jó, ha áz ő helyébe más jön, valami törtető — van belőle készlet — és a hivatal itt is megeszi a hivatást. ;Csak húzza tovább Tóni bácsi az igát, amig az isten engedi. Az isten pedig engedje még soká. Még a házban is jó ő példának, tí­pusnak. Akaratlanul is hozzá igazodnak a fiatalabbak és lesznek ők is a mi szegedi pia­ristáink. Mikor Tóni bácsi csendes misében az ötvenéves pepi jubileumát megüli, volt ta­nítványainak szeretete ministrál neki. Zs. P. |Ma ünnepli Tóth Antal, népiskolai fel­ügyelő annak a szép napnak ötvenedik évfor­dulóját, amelyen pappá szentelték. Szegedi származású és középiskoláinak elvégzése után a piarista-rendbe lépett. A rend több intézeté­ben tanitott, majd a kecskeméti főgimnázium igazgatója lett és 1887 óta városunk elemi is­koláinak felügyelője. Uj állásában lankadat­lan buzgalommal, ritka odaadással és ered­ménnyel működött. A majd három évtizede­működését siker koronázta, mert az alsó-, a felső-tanyai, a városi elemi iskolák terén fon­tos reformokat létesített. Évről-évre apadt az írni-olvasni tudók száma, midőn a szép bala­dást megakasztotta a háború. Aggódva látta az iskolák mostoha állapotát, a háborúnak káros hatásait és mindent megtett, hogy a gyermekek erkölcsi romlását megakadá­lyozza. A hivatalos látogatások, a személyi ügyek, a segélyezések, a jelentések nagyon igénybe vették, mégis.tudott időts zakiani ne­mes kedvteléseinek. Különösen szerette a ter­mészettudományokat és több szakmüvet irt. összeállította a tanyai iskolákra vonatkozó •adatokat az államosítás évében, 1967-ben. 0 rendületlen hive volt a valláserkölcsi, a ke­resztény nevelésnek és nyíltan hirdette, hogy „a hazának nagyobb szüksége van becsületes, jó polgárokra, mint tudósokra." Figyelemmel kisérte a lrazai és a külföldi folyóiratok utján a nevelés ügyét s a Dugonics-Társaságban köztetszést keltett egyik tanulmányával, amely a nőnevelést tárgyalta. Jó szivét áld­ják a szegények, kiket szerény jövedelméhez mérten segített. Nem röstelte a munkát. Zá­rakat. villanyvezetékeket javított, otthoná­ban furt-fargott és gyalupadján dolgozgatott. Általában szűkszavú, hallgatag, csendes ter­mészetű egyéniség, aki életének legjavát egy nagy ügynek — a népnevelésnek szentelte. Ez az ő érdemei közt a legnagyobb és kivánjuk, hogy még .sokáig láthassa szeretett szülővá­rosának szellemi haladását. k. i). — A király születésnapja. Károly király trónralépése óta először ünnepli meg születés­napját. Augusztus 17-ikén lesz harmincadik évfordulója IV. 'Károly születésének és ezt a napot az egész monarchia bensőséges szeretet­tel és őszinte ragaszkodással ünnepli meg, A külsőségek pompája ezúttal legnagyobbrészt elmarad, mert a háborúban egyszerű, belső megemlékezést kivan a király, aki ebből az alkalomból elrendelte a hústalan nap felfüg­gesztését. Szegeden csütörtökön este zenés­takarodó vezette be az ünnepségeket. A hon­védzenekar este félkilenckor indult el a Hon­védtórrőL A menet .a Tisza Lajos-köruton, Batthyány-ntcán, Széchenyi-téren, Kárász­utcán, Dugonics-téren, Jókai-utcán, Gizellá­ié re n haladt keresztül. Pénteken reggel öt órakor zenés ébresztő lesz. Délelőtt tiz órakor le6z a hivatalos istentisztelet a róknsi tem­plomban. Az ünnepi misén a polgárság együtt vesz részt a katonasággal. Dr. Somo­gyi Szilveszter polgármester ezúton hívja meg az istentiszteletre a törvényhatósági bi­zottsági tagokat. A tiszti küldöttségek és az összes szolgálatmentes tisztek Pemecky Jenő altábornagy, kerületi parancsnok vezetésével jelennek meg. Áz alsóvárosi templomban reg­gel nyolc órakor tartanak misét, istentisztelet lesz azonkívül az összes felekezeti templo­mokban a különböző vallású tisztek és kato­nák részére. A zsidó templomban délelőtt nyolc órakor lesz istentisztelet a katonaság, este nyolckor a polgárság részére. A prédiká­ció reggel nyolckor és este félnyolckor kezdő­dik. Ezenkivül az összes kórházakban misét tartanak a tábori leikészek. A legénységet megvendégelik. Budapestről jelentik: A király harmin­cadik születésnapján kegyelmet fog adni. Az amnesztia katonai szolgálatot teljesítő oly egyének javára fog szolgálni, akiket polgári bíróságok ítéltek el.

Next

/
Thumbnails
Contents