Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-02 / 179. szám

.1 4 délmaü y arokszág. Szeged, 1917. augusztus 2. sem volt teljesen berendezkedni. Ezeknek a vidékeknek nagyrészt mohamedán lakossága ti mi hadseregünket örömmel, fogadta, ugy, hogy őket nem is meghódított nép, hanem szövetségesek gyanánt kezeljük. Ezéken a vidékeken albán csendőrség tartja fenn a rendet, sőt önkéntes jelentkezőkből két mohamedán albán zászlóalj is alakult, amelyek szervesen bekapcsolódnak hadseregünk kötelékébe. ,A szerbiai közigazgatásban, ezt örömmel kell megáll api tani, noha teljesen közös jellegű, a magyar elem erősen van, képv isel de. Ez különben a (földrajzi helyzetből kifolyólag természetes is és mintegy ellensúlyozza a. meghódított lengyel területek közigazgatásának inkább osztrák jellegét. Meg lehet állapítani egyúttal azt is, hogy amennyire ezt egy meghódított ország népe teheti, a mi katonai és közigazgatási tisztviselőinkkel szemben nem mutjat plléiiséges indulatot. Szerbia visszamaradt lakossága érthető okoknál fogva jobban belefáradt a háborúba, mint bárki más és örül n békés állapotoknak. Végezetül még azt említem meg, hogy a belgrádi főkor mán.vzóság kulturális szempontok iránt is érdeklődést mutat. A katdikjtág már höb\b tanulmányutat ffudezátt 7 meghóditbüt területeken, melyekre meghívta Magyarország és Ausztria kiváló historikusait,-régészeit, geológusait, közgazdáit síb. Ha ezek az utak nagyrészt praktikus célokat szolgálnak is, kétségtelen, hogy belőlük a tudománynak is lesz baszna. Hörniann, volt boszniai osztályfőnök, a délszláv történelemnek egyik legalaposabb ismerője, aki Szerbiában a különböző muzeális anyagok összegyűjtésével volt meghízva, közölte velem, hogy eldugott helyeken nem egy olyan emlékre bukkant, amely világa! vet a köéépkoiiü M ^y yóreij'&úg tíajlkdni Atis'mköitetőseinek is mám'jen fejezeteire. Ahol lehetett, a fők orm á n yzóság iskolákat is ál Htot t fel és Belgrádban már egy év óta működik a Sorfties kapitány vezetése alatt álló reálgimnázium is. A tanárok közlése szerint a szerb diákok, akiknek már négy óv óta nincs iskoláztatásban részük, valóságos éhséggel vetették rá magukat a tanulásra. A tanuló anyag nagyon intelligens s ezt nekünk sem árt megjegyezni a jövő szempontjából, a tanárok szerint sokkalta intelligensebb a horvát diákoknál. Politikai véleményünk a szerbekről lehet kedvezőtlen, de a szellemi tulajdonságokat tőlük megtagadni nem lehet. A belgrádi reálgimnáziumban a szerb és német mellett a magyar nyelv is kötelező tantárgy és Usefti főhadnagy, polgári foglalkozásban budapesti tanár, alig egy esztendő alatt saját, módszerével csodálatosan szép eredményeket tudott elérni: diákjai beszédnek magyarul. Módszerét nyugodtan ajánlhatom a mi tantér v-esiná 1 óink figyelmébe, akik még mindig nem tudtak egy olyan rendszert kitalálni, bogy a magyar diákok nyolc esztendő alatt egy nyelvet élő beszédre alkalmas módon megtanuljanak, Végül a sajtót illetőleg megemlítem, hogy Belgrádban a különböző hivatalos kiadványokon és rendeleti közlönyökön kiviil három újság jelenik meg, a szerb iBeográdske Novjne, a németi Belgráder Nachrichten és a magyar Belgrádi Hírek, Utóbbinak szerkesztője Szekula Jenő, budapesti újságíró, tartalékos hadnagy. A mult héten különben Belgrádban egy magyar novellás kötet is hagyta el a sajtót, alkalmasint, az első nyomatott magyar könyv, amelyet a Balkánon valaha kiadtak. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305, Kiadóhivatal 81. Gróf Hadik János a Közélelmezési Hivatal feladatairól. Budapestről jelenti „tudósítónk : gróf Hadik János, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke szerdán délelőtt fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt kifejtette közélelmezési programmját. Gróf Hadik János fölkérte a lapok képviselőit, hogy programmját közöljék a nyilvánossággal, mert azt kívánja, hogy az ország megismerje a Közélelmezési Hivatal felfogását a Közélelmezési ügyekben. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének programmja főbb vonásaiban a következő : — A közélelmezés megoldásának első feltélele a termelés biztosítása. Az elsőrendű mezőgazdasági terményeken kiviil biztosítanunk kell az olajmagvak, hüvelyesek és zöldségféléknek fokozottabb termelését. Ebből a célból a nagyobb termelőkkel termelési szerződéseket kell köttetni. — A Közélelmezési Hivatal működésének egyik főcélja a készletek igazságos elosztása. A közhatalom feladata ezen a téren a gyengék védelme. A köz- és magántisztviselők és alkalmazottak élelmezését meg kell könnyíteni s az e végből alapított beszerzési csoportok, illetve szövetkezetek élelmiszerbeszerzéseiknél a legmesszebbmenő támogatásra számithatnak. A szegény néposztálynak fokozottabb védelmet kell nyújtanunk az egyre növekedő nehézségekkel szemben. Számitok a munkáltatók, különösen a nagyipari, kereskedelmi vállalatok, bányák vezetőségének megértő támogatására. — A hadbavonultak vagyontalan hozzátartozóinak helyzetét — az állam részéről hozandó áldozatok árán is — meg kell könnyíteni. Elrendelendönek tartom, hogy a hadbavonultak családjainak egész évi gabonailietménye élőre biztosittassék, esetleg akként, hogy a község gondoskodjék a gabona beszerzéséről. időnkénti kiosztásáról, s a vételárat a hadisegély kiosztásakor havi részletekben vonja le. — A városok élelmezésének biztosítása sokkal nehezebb, mint az őstermelőké. Figyelemmel az egyes városok különleges viszonyaira, kívánom városaink élelmezését biztosítani. — Semmit sem szabad elmulasztani a jövő nemzedéknek megvédése érdekében. Ugy a fővárosban, mint a vidéken szaporítani, illetve létesíteni kell a napközi gyermekotthonokat, gondoskodni kell arról is, hogy a csecsemők és a kis gyermekek részére a gyermektápszerek, tej, grir. stb. hozzáférhetővé tétessenek. — Az élelmiszerüzletek előtti ácsorgást remélhetőleg rövid időn belii! meg fogom szüntethetni. Az élelmiszerek könnyebb beszerzése és megfelelőbb elosztása érdekében a nagyobb ipartelepek, vállalatok, népes közhivatalok, foglalkozási csoportok kell hogy külön élelmezési egységekként szerepeljenek s maguk osszák ki tagjaik között az élelmiszereket, ami másfelől könnyebbé teszi a közönség többi részének az élelmiszercikkeknek beszerzését. Ebben a kérdésben jó eredményt várok a kereskedelem fokozottabb igénybevételétől is, természetesen az elosztás ellenőrzésének megfelelő rendszeresítése mellett. — A gabonanemtiek zár alá vételéről és forgalombahozataláról szóló rendeletek már előzőleg kiadattak. Az ország érdeke, hogy az átvétel, illetve a termelővel való elszámolás mielőbb pontosan keresztülvitessék, viszont ez a termelőt is mentesíteni fogja a többszörös rekvirálástól. — Igen nagy súlyt helyezek a hüvelyesekben rendelkezésre álló készletek összegyűjtésére, igazságos és arányos szétosztására. — Burgonyatermésünk eredményét kedvezőtlenül befolyásolja a nagy szárazság. Haladéktalanul hozzá kell fognunk a burgonya zár alá vételének és forgalombahozatalának rendezéséhez, hogy a burgonya kiszedése után a tömegszállitások azonnal meginduljanak. — A zöldség és gyümölcs forgalmának szabályozásánál a leghathatósabban kívánok gondoskodni arról, hogy az áru a fogyasztó elől el ne vonassék. — Sürgős rendezésre szorul a tejkérdés. A közfogyasztásra termelő tehenészeteket az erőtakarmány elosztásánál elsőbbségben kell részesíteni. — A mai magas húsárakat indokolatlanoknak és jogosulatlanoknak tartom. — Egyik legnehezebb kérdés a zsirellátás biztosítása. Szükségesnek tartom az e tárgyban jelenleg hatályban levő rendeletek revízióját és az uj rendezést. A közfogyasztásra hizlalt sertéseket az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezésére kívánom biztosítani. A vadhús és a hal forgalombahozatalát is rendezni kell. — A központok tágyilagos, szigorú és rendszeres ellenőrzését biztosítani akarom. Nagy érdeke az országnak, hogy az egyes központok kizárólag azt a célt szolgálják, amelyre felállíttattak, továbbá hogy működésük a közérdeket fedje. — Sürgetni fogom a lánckereskedelem megakadályozására szolgáló rendelet sürgős kiadását és azzal együtt az árvizsgáló bizottságok felállítását. Nemcsak rendeletileg, de megfelelő szervezettel is fogok harcolni a háborús árdrágítás, áruuzsora, általában mindenféle visszaélés ellen. — Programmom szükségképeni folyamánya az Országos Közélelmezési Hivatal átszervezése. Gyakorlati szakférfiakat kívánok megnyerni a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar köréből. Azt tervezem, hogy a Közélelmezési Hivatal a munkássággal állandó kapcsolatot tartson fenn. Az ország egyes részein hivatali kirendeltségeket fogok felállítani. — Kötelességünk Ausztriát kisegíteni olyan téren, ahol saját keszletei a legszigorúbb takkarékosság mellett sem elegendők a lakosság megélhetésének biztosítására. — De Ausztriának is oe kell látnia, hogy saját jól felfogott érdekében is szükséges, hogy a magyarorszagi mezőgazdaságnak és a haburus iparüzemeknek zavartalan működéséhez szükséges iparcikkek maximált árak mellett rendelkezésre álljanak. — A közeleimezési ügyek intézését a nagy nyilvánosság ellenőrzése aia helyezem. Hivatali míiködesemből kizárom a partpolitikai s csak egyet isinerek: a nemzet nagy érdekeit szolgáio céltudatos közélelmezési pontikat! Az antant hazug hire a világháború okairól. Bqrlin, Julius 31. A Times és az ellenséges országok sajtóirodái azt a hint terjesztik, hogy 1914. julius 5-én Potsdamban Vilmos császár elnöklésével koronatanácsot tartottak a vezető politikai ós katonai személyk-V gek részvételével és megbeszélték a világháború megindításának tervét. Fölhatalmaztak bennünket annak kijelentésére, hogy a Times és az ellenséges sajtóirodák jelentése minden részletével együtt alaptalan kitalálás. Sem azon a napon, sem julius más napján nem volt ilyen közös tanácskozás, sem a császár részvételével, sem pedig a nélkül. A Times állításával szemben rámutatunk arra is, hogy a német kormány a monarchia ultimátumának megszövegezésére semmiféle befolyást nem gyakorolt és a Szerbiának küldött ultimátum szövegét a néinet > kor mány elikeNtsdn egyáltalán nem ismerte. A Times Chon képviselőnek a birodalmi gyűlés nagybizottságnak ülésén tett kijelentésével akarja a hazug állítását bizonyítani. Az emiitett képviselőnek a bizottságban tett kijelentéseit a kormány nyomban megcáfolta.,