Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-02 / 179. szám

Szeged, 1917. augusztus 2. ÜMiíáMa^ŐbMÍB Vilmos császár kiáltványa a hadsereghez. Berlin, augusztus 1. Vilmos császár a következő kiáltványt intézte a német hadsereghez, haditengerészethez ós védőcsatra tokhoz: A harmadik háborús évnek vége. Ellenségeink száma megnövekedett, de nem növekedett a végső győzelemre való kilátásuk. Romániát a mult évben levertétek. Az orosz birodalom ismét reszket ujabb csapásaitoktól, Mind a két ország idegen érdékekért bocsátotta áruba önmagát és közel van az elvérzéshez. Macedóniában hatalmas erővel dacoltatok az .ellenség rohamaival, nyugaton pedig iszonyatos harcokban is a helyzet urai maradtatok. Vonlaink szilárdan állnak és megvédik a drága hazát minden borzalmától és (pusztításától a háborúnak. Tengerészetem is nagy eredményeket ért el. Vitássá tette az ellenség tengeri uralmát és veszélyezteti életének idegeit. A hazától ,távol a német gyarmat kis csapatait a Az angol külügyi államtitkár a békéről, a monarchia és Németország fövőjérői. Stockholm, augusztus 1. Az angol alsóház ülésén Annán Bruce és Noel Buxtoa tüzetesebb felvilágosítást kért Angolország tüzetesebb bekebelezési politikájáról. Baifour külügyi államtitkár azt felelte, hogy a részletes nyilatkozást nem tartja helyénvalónak. Az általános alapelvek felől, amelyeket a miniszterek 1914 augusztus óta megállapítottak, aligha lehet valaki kétségben. Hogy hogyan alkalmazzuk ezeket az alapelveket, az több, összefüggő körülményektől függ, a szövetségesek országaiban történő eseményektől, az ellenség intézkedéseitől, a hadiszerencsétől és a világ katonai és tengerészeti viszonyainak változásaitól. Hogyan mondhatnánk tehát részleteket és vehetnénk el a jövendő békekonferencia munkáját? A felelős miniszternek minden nyilatkozata szinte kezesség egy részleteiben is megállapított irányért, amelyet a kormánynak követnie kell, mig a végleges megállapodás meg nem történik. Nagyon veszedelmes lenne, ha ilyen nyilatkozatot lennénk. Nem lehet súlyos kérdéseket ilyen módon felfogni. Senki sem láthatja előre, milyen állapotban lesz a világ, amikor ezekben a kérdésekben dönteni kell. Baifour emlékeztette rá a házat, hogy a vita azzal kezdődött, hogyan kell bánni Ausztriával és Magyarországgal. Majd igy folytatta: b — Azt kívánjuk, hogy ama nemzetek, amelyekből ez az állam alakult, a maguk erejéből és a saját civilizációjuk szerint fejlődhessenek és maguk állapítsák meg azt az utat, amelyen haladni akarnak. Ez az általános elv. Az idő nem alkalmas arra. hogy egy külügyminiszter a békéről való fejtegetésekkel foglalkozzék, amikor a .háborúhoz csatlakoztunk, akkor egyáltalán nem gondoltunk azokra a nagy kérdésekre, amelyek a háború folyamán szemünk előtt felbukkantak. Csak az az egy volt bizonyos, hogy nem önző céllal csatlakoztunk a háborúihoz. Minduntalan halljuk azt a frázist, nem keli imperialista politika és nem kell hadikárpótlás. Mi bizonyára nem imepriaiista célokért. v;agy hadikárpótlásért csatlakoztunk a háborúhoz. Mindnyájan egyet akarunk, mindnyájan azt akarjuk, hogy Európa ezekből a harcokból kevesebb összeütközésre szitó anyaggal kerüljön ki, hogy kiküszöböljük azokat az ingerlő okokat, amelyek az emberiséget elválasztják egymástól és a nemzeti büszkeségre, hiúságra és becsvágyra hatnak. Azt óhajtjuk, hogy egy jövendő háború kilátásai sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben megvédelmezte. Harcaitokat és a hűséges szövetségesek harcait az uj háborús, esztendőben is siker fogja jutalmazni és mienk lesz a végső győzelem. Megindult szívvel mondok nektek köszönetet a magam és a haza nevében mindazért, amit a most elmúlt háborús évben tettetek. Tisztelettel gondolunk az elesett vitézekre, akik a hazáért haltak meg. A háborút folytatjuk, mivel ránk kényszeritik a harcot. Létünkért és jövőnkért acélos szilárdsággal, sohasem ingadozó bátorsággal szállunk szembe egyre növekvő feladatainkkal, amelyekkel együtt erőnk is növekszik. Minket nem lehet legyőzni. Mi győzni akarunk s az Úristen velünk lesz. A táborban, 1917. augusztus 1. Vilmos. csökkenjenek azáltal, hogy csökkentjük az okokat, amelyek a nemzeteket háborúba kergetik. Valamennyien azon a véleményen vagyunk, hogy jelentékenyen megközelítjük ennek a gondolatnak a megvalósulását, ha kielégítjük a jogos nemzeti törekvéseket. Flzász-Lotbaringiát erőszakkal ragadták el Franciaországtól. Az ezt követő év óta egy pillanatig sem szünetelt egyik részről sem az ismét való egyesülés vágya. Mi a háború után meg akarjuk változtatni Európa térképét, azt akarjuk, hogy ez a térkép állandóbb legyen, amilyenné valaha egv kongresszus tette. Kétségbevohliatja-e valaki, hogy a Franciaországtól negyven évvel ezelőtt elrablott terület visszaadása szükséges területváltoztatás? De nem csupán Elzász-Lotharin giáért harcol Franciaország, hanem valósággal a létéért. Az a harc azonban, amelyet rája kényszeritettek, ezt a kérdést is magába foglalja. Azt mondom tehát, hogv ha elhatároztuk Franciaország szétzúzásának tneggátlását, ezt a feladatunkat az Elzász-Lotharingiára vonatkozó igény támogatásával kiegészítjük. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a ma tárgyalt kérdések Európának és Amerikának minden államférfiát foglalkoztatják. Ki kell fejeznem abbeli reményemet, hogy az az érdek, melylyel valamennyien hallatlan mértékben fűződünk e problémához, sohasem fog ugy alakulni, hogv a kormány köteleztessék a megkötendő egyezményekről egyenkint nyilatkozni, oly egyezményekről, melyek sem a mi kormányunktól, sem más egyes államok kormányától nem függnek, hanem melyeket az erők egyensúlya állapit meg amikor komoly- nyilatkozatokra kerül a sor a békéről. Éppen olyan komolyan óhajtjuk a békét, mint bármelyik más állam, de ennek a békének a nemzeti erkölcs növelésének alapján Keli nyugodni és részben a nemzetközi vonatkozások jelentőségén, amelyek a világbéke felesleges megtörését bűnnek fogják bélyegezni, amiért a bűnösnek lakolnia keli. Hogyan járjunk el olyan nagy és régi monarchiával. mint az osztrák-magyar monarchia, hogyan oldja meg Ausztria és Németország belső problémáit, amelyeket csak ő maga és senki más nem oldhat meg? A háború jelenvaló állapotában ebben a házban senki sem felelhet erre. Csak egv szót Németország demokratizálásitról. Mindnyájan reméljük, hogy egy szabad kormány kerül a német autokrácia helyébe és hogv a parlamenti szervezet amilyennek mi ismerjük autokráciát. illetékes helyről azt mondták, hogy nehéz a tartós t a békéről beszélni, hogyha nem tárgyalnak magával a népen nyugvó közérzülettel, mely nincs megmételyezve egy világuralom sötét terveivel. De ez nem azt jelenti, hogy bárki is olyan botor elfogadni az alapelvet, hogy Németországot nem kell egyedül hagyni abban a munkában, hogy maga találja meg üdvét. Természetesen magának keli megalkotnia a szabadságra vonatkozó terveit saját eszméi, története, jelleme és reményei alapján, amelyre jövőjét akarja építeni. Az angolok részvétele a stockholmi konferencián. Stockholm, augusztus 1. A Socialdemokraten jelenti: Az orosz küldöttség indítványára s a Labour Party választmányával egyetértve, valamennyi angol szocialista munkáscsoport elhatározta, hogy augusztus 10-én az antant szociálistáinak találkozását követő napon angol szocialista kongresszust hivnak össze, melyen elhatározzák, hogy résztvesznek a stockholmi konferencián, megválasztják képviselőiket, akik augusztus 15-én Stockholmba utaznak és ott javasolni fogják a konferenciának egy héttel, augusztus 22-ikére Való elhalasztását. Az angolok részvétele a stockholmi konferencián ily módon biztosítva van. Az amerikai szakszerveztek nevében Gomperz táviratilag érdeklődött a stockholmi konferencia iránt. LEGÚJABB. KARLSRUHE: A pétervári csapatokat a legrövidebb idő alatt a frontra küldik, .hasonlóképen a többi város helyőrségeit is. Katonai szakértők- szerint legalább 300.000 emberre \o;na szükség, hogy a központiak előnyomulását meg lehessen akadályozni. QENF: Kerenszki az augusztus 5-iki konferenciától diktátori teljhatalmat fog követelni. t ( KARLSRUHE; Az oroszok részleges ofieuzivájuka*. abbahagyják. Csernovicz eleste után az orosz arcvonal háta az ellenség tüzkörletébe fog kerülni. STOCKHOLM: A holland-skandináv bizottság hozzájárult, hogv a konferenciát augusztus 22-re hívják össze. KOPPENHÁGA: Az orosz kormány megalakitása után a nemzetgyűlést azonnal egybe fogják hivni, amelynek ülésére valamennyi pártot, intézményt és testületet meghivnak, kivéve a bolsevikieket, akiket a nemzetgyűlésből kizártak. BASEL: Angliában az összes pártok bevonásával Lloyd George elnöklésével egy bizottság alakult, a hadicélok megvitatására. Augusztus 14-én nagygyűlés lesz Londonban, amelyen Lloyd George nyilatkozni fog a békecélokról. BASEL: ,A Daily Cronicle jelentése szerint a román hadvezetőség az orosz visszavonulásra való tekintettel az ujabb román offenzívát ellenezte, metr ezzel veszélyeztetnék a román frontot. GENF: A Petit Parisienne szerint a nénién tek a legutóbbi légitámadáskor, amelyet Páris ellen intéztek, annak ellenére, hogy 50 francia repülő "szállt fel a németek fogadására, négy német repülő mégis elérte Páris külvárosait és bombákat dobott le.