Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-02 / 179. szám

Szeged, 1917. augusztus 2. ÜMiíáMa^ŐbMÍB Vilmos császár kiáltványa a hadsereghez. Berlin, augusztus 1. Vilmos császár a kö­vetkező kiáltványt intézte a német hadsereg­hez, haditengerészethez ós védőcsatra tokhoz: A harmadik háborús évnek vége. Ellen­ségeink száma megnövekedett, de nem nö­vekedett a végső győzelemre való kilátásuk. Romániát a mult évben levertétek. Az orosz birodalom ismét reszket ujabb csapá­saitoktól, Mind a két ország idegen érdékek­ért bocsátotta áruba önmagát és közel van az elvérzéshez. Macedóniában hatalmas erő­vel dacoltatok az .ellenség rohamaival, nyu­gaton pedig iszonyatos harcokban is a hely­zet urai maradtatok. Vonlaink szilárdan áll­nak és megvédik a drága hazát minden bor­zalmától és (pusztításától a háborúnak. Tengerészetem is nagy eredményeket ért el. Vitássá tette az ellenség tengeri ural­mát és veszélyezteti életének idegeit. A ha­zától ,távol a német gyarmat kis csapatait a Az angol külügyi államtitkár a békéről, a monarchia és Német­ország fövőjérői. Stockholm, augusztus 1. Az angol alsó­ház ülésén Annán Bruce és Noel Buxtoa tü­zetesebb felvilágosítást kért Angolország tüzetesebb bekebelezési politikájáról. Baifour külügyi államtitkár azt felelte, hogy a rész­letes nyilatkozást nem tartja helyénvalónak. Az általános alapelvek felől, amelyeket a miniszterek 1914 augusztus óta megállapí­tottak, aligha lehet valaki kétségben. Hogy hogyan alkalmazzuk ezeket az alapelveket, az több, összefüggő körülményektől függ, a szövetségesek országaiban történő esemé­nyektől, az ellenség intézkedéseitől, a hadi­szerencsétől és a világ katonai és tengeré­szeti viszonyainak változásaitól. Hogyan mondhatnánk tehát részleteket és vehetnénk el a jövendő békekonferencia munkáját? A felelős miniszternek minden nyilatkozata szinte kezesség egy részleteiben is megálla­pított irányért, amelyet a kormánynak kö­vetnie kell, mig a végleges megállapodás meg nem történik. Nagyon veszedelmes len­ne, ha ilyen nyilatkozatot lennénk. Nem le­het súlyos kérdéseket ilyen módon felfogni. Senki sem láthatja előre, milyen állapotban lesz a világ, amikor ezekben a kérdésekben dönteni kell. Baifour emlékeztette rá a há­zat, hogy a vita azzal kezdődött, hogyan kell bánni Ausztriával és Magyarországgal. Majd igy folytatta: b — Azt kívánjuk, hogy ama nemzetek, amelyekből ez az állam alakult, a maguk erejéből és a saját civilizációjuk szerint fej­lődhessenek és maguk állapítsák meg azt az utat, amelyen haladni akarnak. Ez az általá­nos elv. Az idő nem alkalmas arra. hogy egy külügyminiszter a békéről való fejtegetések­kel foglalkozzék, amikor a .háborúhoz csatla­koztunk, akkor egyáltalán nem gondoltunk azokra a nagy kérdésekre, amelyek a hábo­rú folyamán szemünk előtt felbukkantak. Csak az az egy volt bizonyos, hogy nem ön­ző céllal csatlakoztunk a háborúihoz. Mind­untalan halljuk azt a frázist, nem keli impe­rialista politika és nem kell hadikárpótlás. Mi bizonyára nem imepriaiista célokért. v;agy hadikárpótlásért csatlakoztunk a hábo­rúhoz. Mindnyájan egyet akarunk, mindnyá­jan azt akarjuk, hogy Európa ezekből a har­cokból kevesebb összeütközésre szitó anyag­gal kerüljön ki, hogy kiküszöböljük azokat az ingerlő okokat, amelyek az emberiséget elválasztják egymástól és a nemzeti büszke­ségre, hiúságra és becsvágyra hatnak. Azt óhajtjuk, hogy egy jövendő háború kilátásai sokszoros túlerőben levő ellenséggel szem­ben megvédelmezte. Harcaitokat és a hűsé­ges szövetségesek harcait az uj háborús, esztendőben is siker fogja jutalmazni és mi­enk lesz a végső győzelem. Megindult szívvel mondok nektek kö­szönetet a magam és a haza nevében mind­azért, amit a most elmúlt háborús évben tettetek. Tisztelettel gondolunk az elesett vi­tézekre, akik a hazáért haltak meg. A há­borút folytatjuk, mivel ránk kényszeritik a harcot. Létünkért és jövőnkért acélos szi­lárdsággal, sohasem ingadozó bátorsággal szállunk szembe egyre növekvő feladataink­kal, amelyekkel együtt erőnk is növekszik. Minket nem lehet legyőzni. Mi győzni aka­runk s az Úristen velünk lesz. A táborban, 1917. augusztus 1. Vilmos. csökkenjenek azáltal, hogy csökkentjük az okokat, amelyek a nemzeteket háborúba ker­getik. Valamennyien azon a véleményen va­gyunk, hogy jelentékenyen megközelítjük ennek a gondolatnak a megvalósulását, ha kielégítjük a jogos nemzeti törekvéseket. Flzász-Lotbaringiát erőszakkal ragadták el Franciaországtól. Az ezt követő év óta egy pillanatig sem szünetelt egyik részről sem az ismét való egyesülés vágya. Mi a háború után meg akarjuk változtatni Európa térké­pét, azt akarjuk, hogy ez a térkép állandóbb legyen, amilyenné valaha egv kongresszus tette. Kétségbevohliatja-e valaki, hogy a Franciaországtól negyven évvel ezelőtt el­rablott terület visszaadása szükséges terület­változtatás? De nem csupán Elzász-Lotharin giáért harcol Franciaország, hanem valóság­gal a létéért. Az a harc azonban, amelyet rája kényszeritettek, ezt a kérdést is magába foglalja. Azt mondom tehát, hogv ha elhatá­roztuk Franciaország szétzúzásának tneg­gátlását, ezt a feladatunkat az Elzász-Lo­tharingiára vonatkozó igény támogatásával kiegészítjük. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a ma tárgyalt kérdések Európának és Amerikának minden államférfiát foglalkoz­tatják. Ki kell fejeznem abbeli reményemet, hogy az az érdek, melylyel valamennyien hallatlan mértékben fűződünk e problémához, sohasem fog ugy alakulni, hogv a kormány köteleztessék a megkötendő egyezményekről egyenkint nyilatkozni, oly egyezményekről, melyek sem a mi kormányunktól, sem más egyes államok kormányától nem függnek, hanem melyeket az erők egyensúlya állapit meg amikor komoly- nyilatkozatokra kerül a sor a békéről. Éppen olyan komolyan óhajtjuk a békét, mint bármelyik más állam, de ennek a bé­kének a nemzeti erkölcs növelésének alap­ján Keli nyugodni és részben a nemzetközi vonatkozások jelentőségén, amelyek a világ­béke felesleges megtörését bűnnek fogják bélyegezni, amiért a bűnösnek lakolnia keli. Hogyan járjunk el olyan nagy és régi mo­narchiával. mint az osztrák-magyar monar­chia, hogyan oldja meg Ausztria és Német­ország belső problémáit, amelyeket csak ő maga és senki más nem oldhat meg? A há­ború jelenvaló állapotában ebben a házban senki sem felelhet erre. Csak egv szót Né­metország demokratizálásitról. Mindnyájan reméljük, hogy egy szabad kormány kerül a német autokrácia helyébe és hogv a parla­menti szervezet amilyennek mi ismerjük autokráciát. illetékes helyről azt mondták, hogy nehéz a tartós t a békéről beszélni, hogyha nem tárgyalnak magával a népen nyugvó közérzülettel, mely nincs megmételyezve egy világuralom sötét terveivel. De ez nem azt jelenti, hogy bárki is olyan botor elfogadni az alapelvet, hogy Németországot nem kell egyedül hagyni abban a munkában, hogy maga találja meg üdvét. Természetesen magának keli megal­kotnia a szabadságra vonatkozó terveit sa­ját eszméi, története, jelleme és reményei alapján, amelyre jövőjét akarja építeni. Az angolok részvétele a stockholmi konferencián. Stockholm, augusztus 1. A Socialde­mokraten jelenti: Az orosz küldöttség indít­ványára s a Labour Party választmányával egyetértve, valamennyi angol szocialista munkáscsoport elhatározta, hogy augusztus 10-én az antant szociálistáinak találkozását követő napon angol szocialista kongresszust hivnak össze, melyen elhatározzák, hogy résztvesznek a stockholmi konferencián, megválasztják képviselőiket, akik augusztus 15-én Stockholmba utaznak és ott javasolni fogják a konferenciának egy héttel, augusz­tus 22-ikére Való elhalasztását. Az angolok részvétele a stockholmi konferencián ily módon biztosítva van. Az amerikai szakszerveztek nevében Gomperz táviratilag érdeklődött a stockhol­mi konferencia iránt. LEGÚJABB. KARLSRUHE: A pétervári csapatokat a legrövidebb idő alatt a frontra küldik, .ha­sonlóképen a többi város helyőrségeit is. Katonai szakértők- szerint legalább 300.000 emberre \o;na szükség, hogy a központiak előnyomulását meg lehessen akadályozni. QENF: Kerenszki az augusztus 5-iki konferenciától diktátori teljhatalmat fog kö­vetelni. t ( KARLSRUHE; Az oroszok részleges of­ieuzivájuka*. abbahagyják. Csernovicz eleste után az orosz arcvonal háta az ellenség tüz­körletébe fog kerülni. STOCKHOLM: A holland-skandináv bi­zottság hozzájárult, hogv a konferenciát augusztus 22-re hívják össze. KOPPENHÁGA: Az orosz kormány megalakitása után a nemzetgyűlést azonnal egybe fogják hivni, amelynek ülésére vala­mennyi pártot, intézményt és testületet meg­hivnak, kivéve a bolsevikieket, akiket a nem­zetgyűlésből kizártak. BASEL: Angliában az összes pártok be­vonásával Lloyd George elnöklésével egy bi­zottság alakult, a hadicélok megvitatására. Augusztus 14-én nagygyűlés lesz Londonban, amelyen Lloyd George nyilatkozni fog a békecélokról. BASEL: ,A Daily Cronicle jelentése sze­rint a román hadvezetőség az orosz vissza­vonulásra való tekintettel az ujabb román of­fenzívát ellenezte, metr ezzel veszélyeztet­nék a román frontot. GENF: A Petit Parisienne szerint a né­nién tek a legutóbbi légitámadáskor, amelyet Páris ellen intéztek, annak ellenére, hogy 50 francia repülő "szállt fel a németek fogadásá­ra, négy német repülő mégis elérte Páris külvárosait és bombákat dobott le.

Next

/
Thumbnails
Contents