Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-13 / 162. szám

izeged, 1917. juiius 18. MLMAGYÁBOKSZÁÖ 3 pereskedők és iparosok politikai szervezkedése Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Az ipartestület helyiségében csütörtökön folytatólagos ülése volt annak a szűkebb körű bizottságnak, a mely hétfőn kezdte meg működését az iparosoknak, kereskedőknek, magánhivatalnokoknak, az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak a választói jog érdekéhen való egyesítése érdekében. Az ülést most is Szakáll József vezette és részt vettek azon Wimmer Fülöp, Weiner Miksa. Bózsó János, Bokor Adolf, Valihora István. Schaffer Márton, Szabó Sándor, Tonelli Sándor. Schwarz Manó, Schatz Izsó, Viski György, Szegő Árpád és Paral Pál. A napirenden levő tárgy (ismertetése után Wimmer Fülöp szólalt föl elsőnek, kijelentvén, hogy az érdekcsoportok egyesítésére feltétlen szükség van, a tervezeti uj választási törvényt helyesli és országos szempontból ts szükségesnek tartja a választójognak legvégső határig való kiterjesztését. A blokkba való belépést azonban most még korainak tartja és ugy 'véli, akkor jár cl helyesen a vezetőség, ha minden egyes csoport tagjait megkérdezi, hogy óhajtják-e a blokkhoz való csatlakozást s ha igenlő választ kap, akkor jelenti be a testületileg való belépést, A bizottság elfogadta Wimmer álláspontját s egyben kimondotta a teljes szervezkedést közgazdaságilag, hogy az uj törvény szerint való legközelebbi képviselőválasztásnál már teljes erővel vehessenek részt és odatörekedhessenek együttesen, hogy olyan demokrata képviselőjelölt jusson mandátumhoz, aki az ipari és kereskedelmi érdekek javára dolgozik legelsősorban. És célja: a magyar közgazdaság minden téren való fellendítése. A nagybizottság elnökéül Wimmer Fülöpöt választották meg. Az ülésről a következő jelentést adták ki: — A szegedi ipartestület kebelébén már körülbelül két hét óta tanácskozások voltak folyamatban azon célból, hogy az iparosságnak egyöntetű állásfoglalását biztosítsuk az uj politikai alakulással szemben. Csütörtökön ez íigyben az ipartestület vezetősége ülést hívott-egybe, amelyen megjelentek a kereskedelmi- és iparkamara, Llovd társulat, Kiskereskedők egyesülete, valamint a többi rokon érdekképviseletek kiküldöttei. A célokat, amelyek a vezetőséget az ülés egybehívására indították, Szakáll József elnök vázolta, kifejtvén, hogy a várható nagy átalakulás során az iparosoknak és kereskedőknek is kell szavukat hallatni és nyomatékosan kell azt a kívánalmukat kifejezésre juttatni, hogy a jövő magyar politikája demokratikus, liberális és egyúttal gazdasági tartalommal töltessék meg. A napirenden levő kérdéshez elsőnek Wimmer Fülöp szólt ihozzá. Szerinte az iparosok és kereskedők gondolkozásából folyik, hogy rokonszenveznek a liberális eszmékkel. A választói jognak kiterjesztését épen azért, mert a velük együtt dolgozó munkástársaiknak a szavazatai jogot megadja, régi álláspontjukhoz képest szívesen látják egészen addig a határig, melyet a magyar állameszmének megóvása megenged. Mig azonban az ország demokratizálása igy formailag biztositva van, szükségesnek látja, hogy az tartalmilag is biztosittassék azáltal, (hogy a városok olyan képviselőket küldjenek a parlamentbe, akik a kereskedőknek, iparosoknak és a velük rokon elemeknek a felfogását képviselik. Azt ajánlja, hogy az értekezlet mondja ki egv kereskedői és iparos szervezetnek a megalakulását, a mely ennek a célnak megvalósítását tiizi ki magy. elé. Schüffer Márton. Valihora István, Weiner Miksa, Schwartz Manó. Schatz Izsó és irtások hozzászólása után az iilés a Wimmer Fülöp által javasolt politikai szervezet megalakítását elhatározta. Kimondotta az ülés, hogy a választójogi blokk tekintetében tagjainak szabad elhatározását nem korlátozza, azzal addig, mig céljai közösek, parallel kíván működni, ezen tulmenőleg azonban legelsősorban a városokban döntő szerepe: játszó kereskedő és iparos elem politikai súlyának növelését akarja elérni. Minthogy a szervezet a blokkon túlmenő célokat tiiz ki maga elé, a testületi belépést szükségesnek nem tartja. A széleskörű agitációt a szervezet még az őszi hónapok előtt kívánja megkezdeni. A megjelellek ezután.az ideiglenes elnökséget és végrehajtó bizottságot alakították meg. Elnökül Wimmer Fülöpöt választották meg, mellette társelnökök lettek Bokor Adolf, Pálfy Dániel, Valihora István és Weiner Miksa. Annak dokumentálására, hogy a szervezet az alkalmazottakkal karöltve kíván működni és hogy a közös célok érdekében az ő közreműködésükre is súlyt helyez, kimondotta az iilés, hogv két elnöki állást az ő számukra tart fenn. A szervezetnél szükséges irodai és adminisztratív munkálatok elvállalására az ülés dr. Tonelli Sándort és Bozsó Jánost kérte fel. Megszavazta a Ház a minisztériumok szaporítását. — Tisza nagy beszédet mondott. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülését délután négy óra előtt nyitotta meg Szász Károly elnök. Napirend előtt Morvay Zsigmond a házszabályok 15. szakasza alapján felszólalt és báró Udvarhelyi Henrik olálhfalusi megválasztását kifogásolja. Miután nem volt a választói névjegyzékben, nem is Választiható meg képviselőnek. A Ház kiadta az ügyet megvizsgálás végett az illetékes bizottságnak. Ezután áttértek a napirendre, a minisztériumok szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Okolicsányi László kifogásolja, hogy a javaslat nem jelöli meg a miniszterek ügykörét, ami ellenkezik a törvényekkel. Szerinte az átmenet a háborúból a békébe nem indokolja meg a minisztériumok szaporítását, mert nehezebb volt a békéből a háborúba való átmenet és eíhhez nem kellettek uj minisztériumok. Mindazonáltal a pártközi megállapodás miatt a javaslatot elfogadja. Juriga Nándor bizalommal viseltetik a kormány iránt. Reméli, hogy lesz idő, amikor a kormányok a szláv népek bizalmát fogják keresni. Egységes állásfoglalást kell a nemzetnek a jelen időben tanúsítani, a javaslatot elfogadta. (Tisza beszéde.) Gróf Tisza István szólal" fel ezután. Helyteleníti a (járcanélküii minisztériumok létesítését. A minisztériumok hatáskörébe tartozó, egymással szoros összefüggésben levő iigyek különválasztását nem tartja helyesnek, a javaslatot azonban ennek ellenére elfogadja. Szóvá teszi a legutóbbi tüntetéseket. Az utóbbi időben a főváros lakosságának egy részével tendenciózusan el akarták hitetni, hogy ő milyen vérszomjas ember és mennyire ellensége a népnek. Lehet, -mondotta, — hogy akad félrevezetett ember, aki velem szemben tettlegességre fog vetemedni, de ez sem fog meggátolni abban, hogy kötelességemet teljesítsem. Képtelenségnek mondja egy olyan rendelet kiadását, hogy a rendőrségnek erőszakos eszközhöz nem szabad hozzányúlni, mint ez legutóbb történt. A belügyminiszternek módjában lett volna előzetesen értesülni arról, hogy mi van készülőben, mert a Népszava napokkal ezelőtt jelentette a munkások tüntetését. Képtelenségnek tartja, hogy a belügyminiszter saját hibái miatt Boda főkapitányt dobta oda áldozatul. Nem Boda, hanem a belügyminiszter és államtitkára^ voltak hibásak a kiadott rendeletükkel. i Polemizál ezután Vázsonyival a választójog érdekében. Rámutat arra, hogy az altalános választójog Ausztriában az intelligens német elemeket kizárta a képviselőházból. Majd emlékeztet rá, ihogy Károlyi 1910ben kétségbe vonta azoknak a hazafiasságát, akik az általános választójog mellett voltak, Andrássy pedig táviratilag tiltakozott ellene- . ,.. . (Válasz Andrássynak és Esterházynak.) Majd reflektál Andrássynak múltkori beszédére, amikor azt állította róla, hogy ő á saját bankját is tönkre tette. Adatokkal bizonyítja, hogy ez nem áll. Andrássy ő; veszedelmes embernek nevezte, holott egész pályája alatt azok ellen a veszedelmek ellen kuzdöttj amelyet Andrássy rövj_dlátása okozott. Ha kettőjük között volt valaki, aki belekapott a másik alkotó kezébe, az nem ő volt' •.. , ^ i^^^i&ijjgáíi Esterházy miniszterelnök legutóbbi beszédére azt feleli, hogy mindabban, amit az ország érdekében tesz, számithat a munkapárt támogatására. Egyetért a minisztereljiök kijelentésével abban, hogy a háborút ránk kényszeritették és hogy nérnet szövetségesünkkel mindvégig kitartunk. De nem helyesli a miniszterelnök álláspontját;, amely szerint ha valaki ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz, azt a saját felelősségére cselekszi. Az ilyeneket a kormánynak egész hatalmával kellene üldözni, mert ezek a leggonoszabb ellenségeink közé tartoznak. Gyengítik a magyar nemzet erősségét és erősitik a külföldön ellenségeink táborát. A javaslatot elfogadja. (Taps a munkapárton.) (Ugrón válasza Tiszának.) Az elnök ezjután szünetet rendeljt el, Sziinet után az elnök a vitát berekeszti. — Ugrón Gábor belügyminiszter visszautasítja Tisza vádjait, hogy a legutóbbi tüntetéskor neki és az államtitkárnak a rendelete lett volna hibás. Konstatálja, hogy Boda elmulasztotta kötelességét, sőt már délután a miniszter intenci ellenére kiadta rendeletét, hogyha ködobás történik is, nem szabad "r*