Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-13 / 162. szám

izeged, 1917. juiius 18. MLMAGYÁBOKSZÁÖ 3 pereskedők és iparosok politikai szervezkedése Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Az ipartestület helyiségében csütörtökön folytatólagos ülése volt annak a szűkebb körű bizottságnak, a mely hétfőn kezdte meg működését az ipa­rosoknak, kereskedőknek, magánhivatalno­koknak, az ipari és kereskedelmi alkalma­zottaknak a választói jog érdekéhen való egyesítése érdekében. Az ülést most is Sza­káll József vezette és részt vettek azon Wimmer Fülöp, Weiner Miksa. Bózsó János, Bokor Adolf, Valihora István. Schaffer Már­ton, Szabó Sándor, Tonelli Sándor. Schwarz Manó, Schatz Izsó, Viski György, Szegő Árpád és Paral Pál. A napirenden levő tárgy (ismertetése után Wimmer Fülöp szólalt föl elsőnek, kijelentvén, hogy az érdekcsoportok egyesítésére feltétlen szükség van, a terve­zeti uj választási törvényt helyesli és orszá­gos szempontból ts szükségesnek tartja a választójognak legvégső határig való kiter­jesztését. A blokkba való belépést azonban most még korainak tartja és ugy 'véli, akkor jár cl helyesen a vezetőség, ha minden egyes csoport tagjait megkérdezi, hogy óhajtják-e a blokkhoz való csatlakozást s ha igenlő választ kap, akkor jelenti be a testületileg való belépést, A bizottság elfogadta Wimmer álláspontját s egyben kimondotta a teljes szervezkedést közgazdaságilag, hogy az uj törvény szerint való legközelebbi képviselő­választásnál már teljes erővel vehessenek részt és odatörekedhessenek együttesen, hogy olyan demokrata képviselőjelölt jusson mandátumhoz, aki az ipari és kereskedelmi érdekek javára dolgozik legelsősorban. És célja: a magyar közgazdaság minden téren való fellendítése. A nagybizottság elnökéül Wimmer Fülöpöt választották meg. Az ülés­ről a következő jelentést adták ki: — A szegedi ipartestület kebelébén már körülbelül két hét óta tanácskozások voltak folyamatban azon célból, hogy az iparosság­nak egyöntetű állásfoglalását biztosítsuk az uj politikai alakulással szemben. Csütörtö­kön ez íigyben az ipartestület vezetősége ülést hívott-egybe, amelyen megjelentek a kereskedelmi- és iparkamara, Llovd társu­lat, Kiskereskedők egyesülete, valamint a többi rokon érdekképviseletek kiküldöttei. A célokat, amelyek a vezetőséget az ülés egy­behívására indították, Szakáll József elnök vázolta, kifejtvén, hogy a várható nagy át­alakulás során az iparosoknak és kereske­dőknek is kell szavukat hallatni és nyomaté­kosan kell azt a kívánalmukat kifejezésre juttatni, hogy a jövő magyar politikája de­mokratikus, liberális és egyúttal gazdasági tartalommal töltessék meg. A napirenden levő kérdéshez elsőnek Wimmer Fülöp szólt ihozzá. Szerinte az iparosok és kereskedők gondolkozásából fo­lyik, hogy rokonszenveznek a liberális esz­mékkel. A választói jognak kiterjesztését épen azért, mert a velük együtt dolgozó munkástársaiknak a szavazatai jogot meg­adja, régi álláspontjukhoz képest szívesen látják egészen addig a határig, melyet a ma­gyar állameszmének megóvása megenged. Mig azonban az ország demokratizálása igy formailag biztositva van, szükségesnek lát­ja, hogy az tartalmilag is biztosittassék az­által, (hogy a városok olyan képviselőket küldjenek a parlamentbe, akik a kereskedők­nek, iparosoknak és a velük rokon elemek­nek a felfogását képviselik. Azt ajánlja, hogy az értekezlet mondja ki egv kereskedői és iparos szervezetnek a megalakulását, a mely ennek a célnak megvalósítását tiizi ki magy. elé. Schüffer Márton. Valihora István, Wei­ner Miksa, Schwartz Manó. Schatz Izsó és irtások hozzászólása után az iilés a Wimmer Fülöp által javasolt politikai szervezet meg­alakítását elhatározta. Kimondotta az ülés, hogy a választójogi blokk tekintetében tag­jainak szabad elhatározását nem korlátozza, azzal addig, mig céljai közösek, parallel kí­ván működni, ezen tulmenőleg azonban leg­elsősorban a városokban döntő szerepe: ját­szó kereskedő és iparos elem politikai sú­lyának növelését akarja elérni. Minthogy a szervezet a blokkon túlmenő célokat tiiz ki maga elé, a testületi belépést szükségesnek nem tartja. A széleskörű agitációt a szer­vezet még az őszi hónapok előtt kívánja megkezdeni. A megjelellek ezután.az ideiglenes el­nökséget és végrehajtó bizottságot alakítot­ták meg. Elnökül Wimmer Fülöpöt válasz­tották meg, mellette társelnökök lettek Bo­kor Adolf, Pálfy Dániel, Valihora István és Weiner Miksa. Annak dokumentálására, hogy a szervezet az alkalmazottakkal kar­öltve kíván működni és hogy a közös célok érdekében az ő közreműködésükre is súlyt helyez, kimondotta az iilés, hogv két elnöki állást az ő számukra tart fenn. A szervezet­nél szükséges irodai és adminisztratív mun­kálatok elvállalására az ülés dr. Tonelli Sán­dort és Bozsó Jánost kérte fel. Megszavazta a Ház a minisztériumok szaporítását. — Tisza nagy beszédet mondott. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülését délután négy óra előtt nyitotta meg Szász Károly elnök. Napirend előtt Morvay Zsigmond a ház­szabályok 15. szakasza alapján felszólalt és báró Udvarhelyi Henrik olálhfalusi megvá­lasztását kifogásolja. Miután nem volt a vá­lasztói névjegyzékben, nem is Választiható meg képviselőnek. A Ház kiadta az ügyet megvizsgálás végett az illetékes bizottság­nak. Ezután áttértek a napirendre, a minisz­tériumok szaporításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Okolicsányi László kifogá­solja, hogy a javaslat nem jelöli meg a mi­niszterek ügykörét, ami ellenkezik a törvé­nyekkel. Szerinte az átmenet a háborúból a békébe nem indokolja meg a minisztériumok szaporítását, mert nehezebb volt a békéből a háborúba való átmenet és eíhhez nem kel­lettek uj minisztériumok. Mindazonáltal a pártközi megállapodás miatt a javaslatot el­fogadja. Juriga Nándor bizalommal viseltetik a kormány iránt. Reméli, hogy lesz idő, ami­kor a kormányok a szláv népek bizalmát fog­ják keresni. Egységes állásfoglalást kell a nemzetnek a jelen időben tanúsítani, a ja­vaslatot elfogadta. (Tisza beszéde.) Gróf Tisza István szólal" fel ezután. Helyteleníti a (járcanélküii minisztériumok létesítését. A minisztériumok hatáskörébe tartozó, egymással szoros összefüggésben levő iigyek különválasztását nem tartja he­lyesnek, a javaslatot azonban ennek ellenére elfogadja. Szóvá teszi a legutóbbi tünteté­seket. Az utóbbi időben a főváros lakossá­gának egy részével tendenciózusan el akar­ták hitetni, hogy ő milyen vérszomjas ember és mennyire ellensége a népnek. Lehet, -­mondotta, — hogy akad félrevezetett ember, aki velem szemben tettlegességre fog vete­medni, de ez sem fog meggátolni abban, hogy kötelességemet teljesítsem. Képtelenségnek mondja egy olyan ren­delet kiadását, hogy a rendőrségnek erő­szakos eszközhöz nem szabad hozzányúlni, mint ez legutóbb történt. A belügyminiszter­nek módjában lett volna előzetesen értesül­ni arról, hogy mi van készülőben, mert a Népszava napokkal ezelőtt jelentette a mun­kások tüntetését. Képtelenségnek tartja, hogy a belügyminiszter saját hibái miatt Boda főkapitányt dobta oda áldozatul. Nem Boda, hanem a belügyminiszter és állam­titkára^ voltak hibásak a kiadott rendeletük­kel. i Polemizál ezután Vázsonyival a válasz­tójog érdekében. Rámutat arra, hogy az altalános választójog Ausztriában az intelli­gens német elemeket kizárta a képviselőház­ból. Majd emlékeztet rá, ihogy Károlyi 1910­ben kétségbe vonta azoknak a hazafiassá­gát, akik az általános választójog mellett voltak, Andrássy pedig táviratilag tiltako­zott ellene- . ,.. . (Válasz Andrássynak és Esterházynak.) Majd reflektál Andrássynak múltkori beszédére, amikor azt állította róla, hogy ő á saját bankját is tönkre tette. Adatokkal bizonyítja, hogy ez nem áll. Andrássy ő; veszedelmes embernek nevezte, holott egész pályája alatt azok ellen a veszedelmek ellen kuzdöttj amelyet Andrássy rövj_dlátása oko­zott. Ha kettőjük között volt valaki, aki be­lekapott a másik alkotó kezébe, az nem ő volt' •.. , ^ i^^^i&ijjgáíi Esterházy miniszterelnök legutóbbi be­szédére azt feleli, hogy mindabban, amit az ország érdekében tesz, számithat a munka­párt támogatására. Egyetért a miniszterel­jiök kijelentésével abban, hogy a háborút ránk kényszeritették és hogy nérnet szövet­ségesünkkel mindvégig kitartunk. De nem helyesli a miniszterelnök álláspontját;, amely szerint ha valaki ezzel ellentétes nyilatko­zatot tesz, azt a saját felelősségére cselekszi. Az ilyeneket a kormánynak egész hatalmá­val kellene üldözni, mert ezek a leggono­szabb ellenségeink közé tartoznak. Gyengí­tik a magyar nemzet erősségét és erősitik a külföldön ellenségeink táborát. A javaslatot elfogadja. (Taps a munkapárton.) (Ugrón válasza Tiszának.) Az elnök ezjután szünetet rendeljt el, Sziinet után az elnök a vitát berekeszti. — Ugrón Gábor belügyminiszter visszautasítja Tisza vádjait, hogy a legutóbbi tüntetéskor neki és az államtitkárnak a rendelete lett volna hibás. Konstatálja, hogy Boda elmu­lasztotta kötelességét, sőt már délután a miniszter intenci ellenére kiadta rendele­tét, hogyha ködobás történik is, nem szabad "r*

Next

/
Thumbnails
Contents