Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-12 / 161. szám

Szerkesztősé gs SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K, negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Egyes szAni fira lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 161. szám. Csütörtök, julius 12. Gyors cselekvés. A háború során beletörődtünk már ab­ba, hogy a közszabadságok intézményes biztosítékait egyre szűkebb térre szorította az államhatalom. Kétségtelen, hogy a had­viselés érdekei a korlátozó intézkedések legtöbbjét szükségessé és indokolttá tették. Idevág a sajtócenzura alkalmazása is, a mely azonban az utóbbi időkben mind gyak­rabban talált ellenzésre a közvéleménynél, mert a cenzúra gyakorlásának módja sok­szor túllépte a hadviselés érdekei által meg­szabott határokat. A fehéren maradt hasá­bok és megritkított sorok hovatovább a sajtószabadság elvén kezdtek sebeket ütni. A hadviselésnek a sajtó részéről mindig tiszteletben tartott érdeke a cenzúra téves értelmezése miatt útját szegte közérdekű közlemények megjelenésének is. A cenzúra mankóján járó sajtó sok sérelmet szenve­dett az egyöntetű eljárás hiánya és a had­viselés érdekeinek túlságosan kiterjesztő ér­telmezése miatt. A szegedi sajtót nem egy­szer hozta kényes helyzetbe az indokolat­lanul alkalmazott cenzúra és előfordult, hogv az országos sajtó szegedi ügyben a cenzúra tiltó rendelkezése miatt megelőzte a helyi lapokat. Nemrégiben jogorvoslatért fordult a szegedi sajtó az előző kormány igazságügy­miniszteréhez és gróf Tisza István volt mi­niszterelnökhöz, de a szegedi sajtó intézke­dést kérő sürgönyét az igazságügyminiszter válasz nélkül hagyta. Az Esterházy-kormány a többek között programmjába vette a cenzúra ügyének ren­dezését is. A közvélemény várakozással­tekintett Vázsonyi Vilmos igazságügymi­niszter ez irányú működése elé. A sajtó­cenzurának liberálisabb alkalmazása azon­ban nem követte nyomban az uj kormány programmszerii kijelentéseit. Épen a napok­ban Szegeden is újból jogorvoslathoz kel­lett folyamodni a cenzúra miatt, noha az­óta Vázsonyi igazságügyminiszter rendelete is megjelent a cenzúra enyhítéséről. Ugy látszik, hogy a cenzorok pápábbak akarnak lenni a pápánál és a hadviselés ér­dekeinek szent köntösébe burkolózva tart­ják a kezüket a szabad véleménynyilvánítás vérkeringésén. Pedig a cenzúra helytelen gyakorlása lényegében könnyen árthat ma­gának a hadviselés érdekeinek is. amelyet a cenzúra — épen nem a legbölcsebben — védelmezni akar a kötelességét teljesítő sajtóval szemben. Épen egy ujabb szegedi eset kapcsán megnyugvással tapasztaljuk, hogy ezek a sajtóra és a közönségre egyaránt sérelmes állapotok meg fognak szünrj. Vázsonyi igaz­ságügyminiszter a szegedi újságírók ujabb sürgönyére azonnal válaszolt sürgönyileg és orvoslást igért. Reméljük, hogy a gyors választ nyomon követi a gyors intézkedés is. hogy a hadviselés érdekeinek szemmel­íartásával, ami önként értetődik és amit épen a magyar sajtó eddig is minden alka­lommal nem a cenzúra miatt, de hazafias belátásból figyelembe vett, szabadon telje­sítsük a köz érdekében kötelességünket. Az igazságiigyminiszter gyors válasza, amelyet orvoslást kérő sürgönyünkre adott, biztató perspektíváját tárja fel a gyakorlati élet követelményeivel számotvető kor­mányzati szellemnek. Az élet orvoslást és intézkedést sürgető ezernyi bajának nincs ideje várni hetekre, hónapokra, amig egy­egy kérelem a régi magyar közigazgatás átkos módszere szerint elintézést nyer. A magyar közigazgatásból eddig hiányzott a gyorssegély intézménye, a városi és állami élet járvánnyá elfajult betegségeiben a ha­logatás és késlekedés miatt a közigazgatási hatóságok legtöbbször már csak a beállott halált konstatálhatták. A cenzúra béklyói­ban is hiába vergődött a magyar sajtó a háború kezdete óta. Az uj igazságügyminisz­ter gyors intézkedése ezért különösen be­cses előttünk, mert biztató ígéretét látjuk —- ha még elszigetelten is — a megértőbb, életrevalóbb kormányzati szellem ébredésé­nek, amely gyors cselekvéssel siet a pol­gárság érdekeinek védelmére és a szociális bajok orvoslására. *GsssaaasGaaas)is9it£BBa>aaGBaaGss**a3Ba9>aaBaaasBaGaBai. saaaaaBaseeaaaaaaaaBBBa Küszöbön áll a döntés a német politikai válság ügyében. - A kancellár felajánlotta lemondását. ­BÉCS, julius 11. Berlinből érkezett hí­rek szerint a döntés küszöbön1 van. A kan­cellár tegnap délután a császárnak felaján­lotta lemondását. Spahnuak, a centrumpárt vezérének iga>zságügym>iniszterré való ki­nevezése elhatározott dolog. BERLIN, julius 11. Este 8 óráig semmi sem jutott nyilvánosságra a kaneellárválság megoldásáról. Azzal a hivatalos közléssel szemben, hogy a trónörökös azért jött Berlinbe, mert a döntés a jövendőre, vagyis a trónörökös uralkodására vonatkozik, nagy nyomatékkal hangsúlyozzák, hogy a trónörökös a konzervativek kívánságára jött Berlinbe. Haertling bajor miniszterelnök, & külügyi bizottság elnöke félbeszakította sza­badságát és szintén Berlinbe érkezett. Meg. előzően a bajor királynál volt kihallgatá­son. Egy verzió szerint utazása azzal van összefüggésbem hogy a kancellár utódjává fogják kinevezni. Ny''t kérdés azonban, foögy a kancellár távozására egyáltalán sor kerül-e. BERLIN, julius 11. A birocL'lml gyű­lés palotájában délelőtt megtartott koro­natanácson, amelyen a trónörökös is részt vett, valószínűleg megtörtént a döntés. A költségvetési bizottság ülésén Erz­berg képviselő kijelentette, hogy még egy Ilyen háborús esztendő, eltekintve az emberáldozatok tói és a mérhetetlen szen­vedésektől, körülbelül 50 milliárdba fog kerülni. Császári rendelet az általános választójogról. BERLIN, julius 11. A császár az ál­lam miniszterelnökéhez a következő ren­deletet intézte: Államminiszteriumomnak ez év ápri­lis 7-ikén kibocsájtott rendeletem végre­hajtása céljából vett előterjesztése alap­ján rendeletem kiegészltéseképen elren­delem, hogy a királyság országgyűlésen határozathozatal végett a képviselőházi választójog megváltoztatását célzó, be­nyújtandó törvényjavaslat az álalános vá­Berlinbe rendelte a császár a trónörököst. Berlin, julius 11. A tegnapi koronutcc nácscsal kapcsolatban a császár ma több óra hosszat tanácskozott a birodalmi kancellár­ral függő kérdések megoldásáról. A császár parancsára holnap ideérkezik a trónörökös az őfelsége által tervbe vett döntések meg­beszélése végett. (M. 7". I.) lasztójog alapján készítendő el. A javaslat minden esetre olyan megfelelő időben nyújtandó be, hogy a legközelebbi vá­lasztások az uj választójog alapján men­jenek végbe. Megbízom önt, hogy ezek szerint megtegye a szükséges intézkedéseket. Nagyföhadiszállás, 1917 julius 11. VILMOS I. R. Bethmann-Holfweg s. k. Az angolok békét remélnek a német politikai rendszer­változástól. Stockholm, julius 11. Londonból jelentik: A Westminster Gazette a németországi ese­ményekről igy ir: Az első mértföldkő a béké­hez vezető uton az, hogy a németek meg­szabaduljanak a nagyzási hóborttól és egész­séges bírálatot gyakoroljanak önmaguk és

Next

/
Thumbnails
Contents