Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-08 / 158. szám

DELMAÓYARORSZÁG. feszeged, 1Ü17. julius 8. Mozgalom a szabad paprikaforgalom visszaállításáért (Saját tudósítónktól) Szombaton délelőtt Szécsi Istvánná és Kovács Józsefné vezetésével negyvennyolc asszony tisztelgett dr. Kószó Istvánnál, akik részint paprikatermelők, részint paprikafeldolgozók voltak. Az asszonyok előadták a következőket: — A kormány az édespaprika árát tudvalevőleg 26 koronában makszimálta, a másodrendű paprika árát pedig 21 koronában állapította meg. Ezzel szemben a paprikabizományosok édespaiprikát nem akarnak átvenni. Azt mondják a termelőknek és a feldolgozóknak, hogy őröljék meg az édespaprikát másodrendű paprikává. Mivel igy őket nagy károsodás érné, mert az édespaprika is 21 koronában kelne el, természetesen ebbe nem akarnak belenyugodni. A miniszteri rendelet báróin tipust állapított meg. A bizományosok, bogy ez a szám megmaradjon, egy uj típust létesítettek, az úgynevezett merkantil-típust, amelynek kilóját 5—6 koronával veszik át. A kiküldöttek azt kérték dr. Kószó Istvántól, hogy vezesse őket dr. Somagyi Szilveszter polgármesterhez, majd dr. Kelemen Béla főispánhoz, akit felkérnének arra is, hogy a küldöttséget Mezőssy Béla földművelési miniszterhez vezesse, akitől azt kérnék, hogy az 1917 évi paprikatermést oldja fel a zár alól. A küldöttség tagjainak értesülése szerint a kalocsaiaknak illetékes helyről határozott Ígéretük van arra nézve, bogy az uj kormány a paprikarendeletet teljesen feloldja és a papriharírusitds terén visszadV.itja a szabad forgalmat. Dr. Kelemen Bélának főispánná való kinevezése a hivatalos lap vasárnapi számában jelenik meg. A jövő héten már megkezdi működését Szegeden és akkor dr. Kószó István ezt a küldöttséget ugy a főispán, mint a polgármester elé vezeti. Polgárháború Kínában. Peking, julius 7. A Reuter-ügynökség jeleiti: Sanghayban, a Pekingből Tiencinbe vivő vasúti vonal mentén a két város kö2ött levő területnek a közepén a harc megkezdődött. Sanghay, julius 7. A Peking—Tiencin vasúti vonalon Csang-Hszun csapatai Sangfangnál ma reggel fölszedték a síneket. Az összeköttetést külföldi tisztek segítségével állították helyre. Tuan-Csi-Jui most Masangban van, negyven mértföldnyire délre Tiencintől, ö a parancsnoka a nyolcadik hadosztálynak és előkészül a Peking ellen való felvonulásra. A köztársaság érzelmű tartományokban hir szerint csüggedt a hangulat. Csang-Hszun szinte teljesen izolálva vau, voi; szövetségesei is ellene forduljak. Beszélgessünk. A falton véd: Megtörtént a honvédnap is, Nagy közönség volt jelen az ünnepségen és nagy volt a. jövedelem. Én: Volt mindenből bőven közönségből éppen ugy, mint a. bevételből, senki sem panaszkodhat, mindenki megtalálta a maga számadását, A fahonvéd: Hogy rossz üzlet lett volna; még a kéményseprők sem mondhatják. Ugy mondják, hogy a szerencse szárnyon jár, akire rászáll, az jól jár. Én: Kéményseprővel találkozni .szerencse. így van ez megírva a régi álmoskönyvekben is. Miféle szerencse érheti azonban a kéményseprőkel? Én: Ha egymással, népünnepélyek alkalmával, találkozhatnak. El is adták a fekete, venyigés seprű-szálakat és senkinek semmi köze semmihez, mindenki söpörjön a saját portája előtt. A fahonvéd: No, no. Én is azt tartom, söpörj kurta, neked is lesz. Hanem ugy gondolom, hogy sokkal tanácsosabb ünnepélyek alkalmával söpörni, mint utána. Én: Mindig port csinál St tsópTCS; mar dig a port nemi tanácsos felkavarni. A fahonvéd: Tanácsosabb enni, mint fizetni. És ezt a tanácsot a honvédnapon sokan megfogadták. Én: De nem fogták meg a tanácskövötöket, azonban jól megfogták á halak fejét. A fahonvéd: Okosan, mert tudvalevő, hogy a fejétől büdösödik a- hal. Én: Istenkém, aki tudván tudod, hogy a pontyot légbe, pintyet vizbe miért nem helyezted, vajon tudod-e, hogy a sátrakban miért történtek az osztályozási elhelyezések? A fahonvéd: A jó Isten mindent tud és azok is tudják, hogy kik miért helyezkedtek el ugy, ahogy jónak látták véghezvinni az osztályozási müveletet, Én: Éljen az egyenlőség, testvériség és szabadság! A fahonvéd: Ezt a szentháromságot papíron már láttam, de jótékonysági sátrakban még sohasem. Én: Árnyékosak és dicsőek a te sátraid, oh Uram! A fahonvéd: És dicsőséges a mészárosok magatartása, mert hallani sem akarnak az árak leszállításáról. Én: Nem bennük, hanem a közönségben van a hiba, amely nem tud erra a magaslatra felemelkedni, amire derék taglósaink törekszenek. A fahonvéd: A karszallagos kofáknak rnár semmire sem kell törekedniük, mert ők elérték az óhajtásuk magaslatát. És erről a hivatalos magaslatról ugy néznek le a szegény, kiuzsorázott vevőkre, mint az óriások szoktak a törpékre. Én: Csak azt nem értem, hogy ezek a bájos, csodalények miért nem kapnak szallagot a térdükre is, még pedig ezzel a felírással: Becstelen, aki jóra gondol. A fahonvéd: Ha én rajtam állna, szallagot tennék a szájukra is, még pedig jó széleset, nieg erősei is. Én: Nekünk, vevőknek nincs arra jogunk, bogy mástól elvegyük a levegőt, amit tőlünk ugyancsak elvesznek a kofák, akik ka rszalagot viselnek. A fahonvéd: Holnap én is karszalagot viselek, de fekete posztóból valót, inert én is gyászolom a szép, a jó doktoráét, beteg katonák volt ápolóját, vigasztalóját. Én: Bizony korán elment az a bűbájos, szép asszony, akinek fehér volt a lelke, mint a liliom és akinek a jóságos keze nemcsak ápolásban merült ki, hanem költői szépségekben gazdag Írásművekben is. A fahonvéd: Láttam a gyerekdarabját: A his Iduska virágai cimüt. Olyan szép,volt ez, mint a szerelmesünk álma. Én: Az ő álma is szép lesz, mert mindig csak a kis árvái emberré válásáról fog álmodni. És szép volt az élete is, előkelő, nemesen egyszerű és finom, akár egy antik vitrin . . . A görög helyzet. — Konstantin király sorsa. — Bécs, julius 7. A lyoni Prcgrés-nek jelentik Londonból: Minden ellenkező hirre! szemben egészen bizonyos, hogy Konstantin király nem irta alá lemondását. Venizelosz ezért azt tervezi, hogy az uj parlament közreműködésével meg fogja fosztani Konstantint a görög tróntól. Betlitt, julius 7. A National Zeitung jelenti Genfhői: Konstantin görög király svájci tartózkodása alatt fogadta a Svájcban térő előkelő görögöket, akik tántorít hatatlan hűségükről hiztositottták. Ezekből a körökből kiszivárgott kirek szerint Konstantin meglepő bizakodással tekint a jövőbe és különösen nem aggasztja Görögország jövője. A világháborúról egy volt görög képviselőnek ugy nyilatkozott, liogy meggyőződése szerint négy-öt hónapnál tovább nem fog tartani. Szószé ríni ezt mondotta; — Nem vagyok próféta és természetesen tévedhetek, de azt hiszem, hogy Európa népei nem lesznek kénytelenek egy tijabh téli hadjárat borzalmait átélni. Az a hir, hogy Venizelosz rögtön kormányrajutása után megszakította a diplomáciai összeköttetést a központi hatalmakkal, egyáltalában nem lepte meg a királyt. Roosevelt izgat a németek ellen. Genf, julius 6. A Matin newyorki tudósítója táviratozza: Roosevelt beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy elérkezei?az a pillanat, melyben a német-amerikaiaknak ki kell jelenteniük, hogy németek-e, vagy amerikaiak? Roosevelt a „félamerikaiakatí" hazaérlitóknak bélyegezne és beszéde végén azt indítványozta, hogy az amerikai német lapok angol fordításban jelenjenek meg. A koncentrált.fán w/mm. ''ftf'wm