Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-08 / 158. szám

0 Szeged. 1917. jtiíius 8. DÉLMAGYAÍtöRSZÁö 3 Beszélgetés RadoszIa\?o\> bolgár miniszterelnökkel. — A Délmagyarország budapesti munkatársától. — Budapest, julius 6. Ruűoszlavov bolgár miniszterelnök a minap dr. Moncsilov-yal, a bolgár kamara elnökével átutazott Budapesten. A Délmagyarország budapesti tudósítója beszélt a ké: bolgár áliamférfiuval. Mind a ketten kijelentették, tiogy rendületlenül biznak a központi hatalmak végső győzelmében. A harctéri helyzetről nem óhajtottak részletesebben nyilatkozni, de a gazdasági természetű kérdésekről szívesen beszéltek. Kijelentették, hogy Bulgária minden törekvése odairányul, hogy a monarchiával, főként Magyarországgal minél szorosabb gazdaság, kapcsolatot teremtsen. — Sokai foglalkoztam ezzel a kérdéssel — mondta Radoszlavov — és nem ke'! önnek hangsúlyoznom, hogy sok szeretettel is. A mi gazdasági és kereskedelmi viszonyaink a monarchiával eddig is nagyon kedvezőek voltak. Buigária igen sok szükségletét onnan szerezte be, sőt például a mezőgazdasági eszközöket, szántó-vető gépeket, lokomobilokat, cséplőgépeket, szinte csakis Magyarországból importáltuk. — Hogy miképen fog alakulni jövőben a gazdasági viszony, ennek módozatairól ma még korai volna beszélni. Csupán azt hangoztathatom, és ez nemcsak az én felfogásom, de egész Bulgária vágya: a gazdasági viszonyunknak a monarchiával, illetve Magyarországgal minél barátságosabbnak és bensőségesebbnek kell lennie. A fejlődésre, illetve a fejlesztésre minden eszközlünk megvan. A bolgár és magyar szereti és megérti egymást. A bolgár és magyar nép számos faji rokontulajdonságot mutat fel.N A -magyar paraszt épen ugy rakaszkodik a röghöz,, mint a mi parasztunk, azonkívül számos lelki tulajdonsággal rokon. — A dunai ut már régóta teljesen szabad és nagy forgalom lebonyolítására képes. Mi okvetlenül fenn akarjuk tartani Magyarországgal a közvetlen érintkezést, hiszen a közös határ máris meg van. A többit a jövő hozza meg. Remélem, csak lót hozhat a jövő és örvendetesen fejlődő gazdasági összeköttetést Magyarország és Bulgária között. Monesiiov doktor, a kamara elnöke igjnyiiatkozott: — fin mindig barátja voltam a monarchiának és régen hangoztattam, hogy Bulgáriára nézve csak üdvös lelhet, ha szorosabb gazdasági kapcsolatot teremt a monarchiával. Most, hogy egy utón haladunk a közös ellenség ellen, újra csak azt hangoztatom: legbensőbb vágyam, hogy a monarchia. különösen Magyarország és Bulgária között szoros és bartáságos gazdasági kapcsolat létesüljön. A viszony eddig is ez volt és most örvendetes fejlődést mutat. Tengerit már eddig is sokat szállítottunk, de nagy rizs és gyapot feleslegünk is van és remélhetőleg ezek az áruk önöknél bő piacra találnak. V. M. r w«ca«»a»»»»sg«s*s»fte«s*HK,*****B«ii«a*«»i»e i>«B«B««««iiJiiw«i«8M«««««s»i««e««i»a««i»«»»«»it»aB»aaBaí>sis»Baa«BW Százezer ember tüntetett Péfervároif az offenzíva ellen STOCKHOLM, julius 7. Péterváron julius 1-én nagy zavargások voltak. Délután a Mars-mezőn 100.000 ember gyűlést tartott. A gyűlésen tiltakoztak az offenzíva. ellen. A tüntetőik ezután bevonultak a városba és a Newski Prospekteii át a tauriai palota elé és a Mária-palota elé akartak vonulni. A kirendelt mlllcla-csapatokat elöAz orosz munkásfanács stockholmi kiküldöttei a békéről. Stockholm, julius 7. Az Est stockholmi tudósítója beszélgetést folytatott Rosanov és Goldenberg orosz delegáltakkal. Az orosz munkástanács kiküldöttei a következőket mondották: — A mi fölfogásunk szerint a béke azon a napon fog megszületni, amelyen valamennyi ország szocialistái kényszeríteni tudják kormányaikat, hogy lemondjanak minden hódító célról és adják föl imperialista törekvéseiket. Arra a kérdésre, hogy a pétevári munkástanács miért tett le a kezdeményezett általános konferencia tervéről, ezeket mondták : — Ezt a francia, angol és belga elvtársak nyomatékos kérésére tettük. Ök szükségesnek tartották egy előzetes konferencián való megállapodást. Mi ettől az előzetes konferenciától nem vagyunk áthatva, mert fölfogásunk szerint elég, ha a konferenciára két alapiföltétel megvan, nevezetesen a pártok töredékeinek ideiglenes megegyezése egymás között és az a fogadalom, hogy a párt minden frakciója aláveti magát a konferencia határozatának. szőr szétverték, azután a tauriai palotát meg akarták ostromolni, de minthogy minden ablakban és a kapukban géppuska volt felálíitva, nem merték bántani a palotát. A Mária-palota előtt vad jelenetek játszódtak íe, a minisztereket szidalmazták és követelték azonnali lemondásaikat. A tudósító azt kérdezte, hogy milyen eredményt várnak a londoni konferenciától. Goldenberg ezt mondta: — Elvtársainkkal végre egységes tervet dolgoztunk ki, amelyet a központi hatalmak szocialistái, ha igazán szocialisták, elfogadhatnak. Ha ez meglesz, össze lehet hivni az általános konferenciát. Meg kell jegyezni, hogy mi tudjuk, hogy a békét nem a szocialisták konferenciája, hanem a diplomaták kötik meg, de követeljük, hogy ellenőrzésképpen a . béketárgyaláson a parlamentem delegáltjainak és a szocialistáknak is meg kell jeíenniök. Az orosz offenzíváról a következőket mondták: > — Senki sem gondolja, hogy az offenzíva az osztrák-magyar, vagy német front áttörésére irányul. De be kellett bizonyítanunk, hogy Oroszország nem rendült meg, mint hirdették róla, A román kérdésről azt mondták, hogy Oroszország tiem gondol Erdély"elszakitására és ezt jogtalannak tartaná, A románoknak ez a követelése alaptalan. A kozák-kongresszus Kerenszki ellen. Stockholm, julius 7. Az általános kozákkotigresszus befejezése előtt a kozákok képviselői azt a kívánságukat fejezték ki, hogy Kerenszki helyére Karaulov dumaképviselőt nevezzék ki hadügyminiszterré. Az ideiglenes kormány a kozákok kívánságát részben teljesíteni fogja, mert a hadügyminiszter hatáskörét megosztja és Kerenszki mellé Karaulovot is kinevezi. Az orosz oí/enziva célja nem területhódítás. Lugano, julius 7. A Corriere della Sera jelentése szerint az oroszok a galíciai harcokban súlyos és „az orosz tradícióknak megfelelő" nagy veszteségeket szenvedtek. A csata tovább folyik és még valószínűleg több hétig fog tartani, amig hatásai láthatóvá lesznek. A harcok lényeges célja nem területhódítás, hanem az, hogy valamennyi fronton csökkentsék a németek tartalékait. Az angol sajtó máris óva inti a közönséget a korai illúzióktól. <Ba«&B*i«aMSMHaMBMMBMaEBBSi.8iia.fla.iiascaii.aKaa LEGÚJABB. BERLIN: Erzberger birodalmi képviselő, a birodalmi gyűlés főbizottságának ülésén feltűnést keltő beszédét mondott. Felszólította Vilimos császárt, hogy kövesse Károly király példáját, lépjen személyesen érintkezésbe a parlamenttel és foglaljon ép oly erélyesen állást a béke érdekében, mint Károly király. Ugy látszik, hogy a centrumpárt most már a békemozgalom szolgálatába állott. BERLIN: A Novoja V rom ja beismeri, hogy az oroszok hihetetlen veszteségeket szenvedtek a Koniudhynál történt támadáskor. Nagyszámú katonatiszt, köztük 7 tábornok és 16 ezredes eleseit, vagy megsebesült. JASSY: A Pétenvárott tartózkodó antant katonai képviselői elutaztak a román frontra, ahol a közel jövőben nagy események várhatók. STOCKHOLM: Az ir kiküldöttek egy lapban erősen kikelnek a skandináv bizottság ellen, meg/vádolják, hogy a konferenciát az antant érdekében vezetik. Mig az antant kiküldötteit tárt karokkal várják, addig a németeket, magyarokat és osztrákokat kémekként kezelik. A konferencia béjte-akció ürügye alatt egyenesen az antant érdekeit szolgálja, KOPENHÁüA: Anglia Oroszországgal uj szerződést kötött, amely a katonai vállalkozásoknál visszaállítja a teljes összmüködést Oroszország és a szövetségesei között. BERLIN: A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága ma szigorúan bizalmas ülést tartott, amelyen a kancellár az összes államtitkárokkal és a szövetséges német államok megbizoíttaival vett részt. A kancellár tegnap este a pártok vezetőit fogadta. BERLIN: Hindenburg vezér tábornagy, a nagyvezérkar főnöke és Ludendorff első föszállásmesfcer Berlinbe érkezteik, hogy katonai ügyeikben a császárnak jelentést tegyenek.