Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

Szeged, 1917. julius 28, BÉLMAGYARORSZÁG. 7 Ilyen kerületi beosztás, ilyen szervezet mel- j lett történhetett meg, hogy pl. az 1910. évi általános választásoknál az akkori ellenzéki pártok jelöltjeire az egész országban együttvéve, számszerűleg több választó polgár szavazott, mint amennyi összes szavazat le adatott a munkapárti jelöltekre, mégis ezen kerületi beosztás mellett a munkapárti (képviselők lettek túlnyomó többséggel megválasztva. A hivatalos adatok igazolása szerint ugyanis az egész országban leszavazott összesen 807 ezer 636 választópolgár és ebből a nemzett munkapártiak csak 379,869 szavazatot kaptak, tehát kevesebbet, mint a többi politikai pártok együttvéve, mégis az egyes körületek választási eredménye alapján a képviselőházban túlnyomó többséget képeztek. (A Tisza-féle választójog.) Nemcsak a korszellemmel, hanem minden választójogi reform .természetes céljaival is ellentétben jutott az 1918. évi XIV. t.-c., mert annak alapmcgiba tarozásai ellentétben állanak a demokratikus haladás eszméjével és a kerületi beosztás is sok sérelmet tartalmaz a magyar nemzeti szempontok tekintetéiből. •Ennek a törvénynek visszáságaiból csak kettőt óhajtok felemlitoni. A 24 éven felüli magyar állampolgár férfinépesség összes száma (Magyarországon akkor 4,201.600 volt. Ez á törvény ebből 1.800.000-nek ad választójogot, 24 éves életkorban csak azoknak van szavazati joguk, akik a középiskolának legmagasabb osztályát sikeresen elvégezték. Az öszszes többi férfi népességre a választói jogosuk sár a 30 évhez, a 30 éves korhatárhoz van kötve 'ós igy ezen egyetlen rendelkezéssel a 24—29 év közötti férfi lakosság, mintegy 800 ezer polgár lett megfosztva politikai jogoktól; ezek között pedig írni és olvasni tud ,650.000. Annál nagyobb ez a visszásság, mert a 30 éves korhatár már a korai halandóság miatt is különös jogfosztás az ipari munkássággal szemben •ás igy célját nem érheti el az a reform, mely az ipari munkásságot nem ereszti be az alkotmány sáncaiba. A tekintetes törvényhatósági bizottságot bizonyára érdekelni fogja annak felemlítése, begy Szegeden a régi jog szerint a két kerületben a választók száma volt 8469, az uj választó törvény szerint 12.460. A 30 éven felüli férfilakosság száma 21.024, a, 24 éven felüli férfilakosság száma 26.742, tehát a 24 és 29év közötti férfilakosság 5718; ennyi azoknak 'a száma, kik nálunk a 30 éves korhatár megállapítása miatt' elestek a polgári jogoktól; leszámítani kell ebből a számból azokat, kik a középiskola legfelső osztályát eredményesen végezték." A körük-,& beosztás mikénti rendezésé-, ne'k illusztrálására pedig csak annyit kívánok inerérinteni, bogy az 1913. évi XIV. t.-c, 435 kerületet szervez; az országos aránysMm szerint tehát 4226' választó esik egy választóké.! ifiét re. A törvénynek ezen alapelve szerint a Duna-Tisza közét 111 kerület illetné és tényleg adtak 8,6 kerületet s igy ezen színtiszta magyar országrész vesztesége 25 kerületei tesz ki; ugyanezen arányszám szerint Erdélynek 39 képviselő küldésére lenne joga, mégis 65 erdélyrészi választókerületet alkottok. • Az ügy ibővébbi megvilágosít ása érdekéből nem kell messzire mennünk; itt van Csongrád-vármegye; ennek a vármegyének eddigelé négy választókerülete volt: Szentes, Csongrád, Szegvár, Tápé. A Tisza-féle törvény, dacára, hogy a törvény indokolása megmondja, hogy a vármegye népességének szám,a és lakosságának kulturális fejlettsége mer baladja a három kerülethez kívánt- mértéket, mégis csökkenti az eddigi számát a kerületeknek -és csak bárom kerületet Szentes, Csongrád, Mindszenti kerület-eket alkot. (A Tisza-féle törvénynél a kerületi beosztásoknál látva a magyarság ilyen irányú háttérbe szorítását, az a vélemény alakult ki, liogy ez a törvény politikai célokra szolgál s annak hátterében a párturalom fentart ás ára valló tendenciák léteznek; az a vélemény alakult ki, hogy ez a törvény a nemzeti akarat elhomályositásával, kijátszásával, sőt annak meghamisításával is hozhat létre választási eredményeket és igy a maga egészében nem alkalmas arra, hogy céltudatosan szolgálja a nemzeti szellemtől áthatott magyarságnak, a demokratikus polgárságnak és a munkásosztálynak az érdekeit. (A választójog és a nemzetiségi veszély.) Ami már most a nemzetiségi veszélyt illeti, n-em szabad szemeink elől téveszteni -azt azt alaptényt, bogy hazánkban ,a magyarság hegemóniája nem valami mester kéltségen nyugszik, lianem történelmi multunk igazságán, ezeréves alkotmányunkon, a honalapi•t ássál kezdődő fejlődésünk természetes folyamán, országunk földrajzi egységén, államalkotó és fe-ntartó képességünkön, kulturális és gazdasági fölényünkön alapszik. Nem szabad tehát kisbit-üeknek lennünk, hanem legyünk tudatával annak, hogy a magyarságnak nemcsak számbeli túlsúlya nyugszik -szilárd alapokon, de kulturális felsőbbség® is om ogdönthetetlen. Az Esterházy-ko-rmány által megalkotni szándékolt választói reform- nem eredményezheti a- magyarság közjogi fölényének letörését, számszerűleg nem m-sjorizá.1 hatnak bennünket a nemzetiségek és történelmi multunk hagyományain, államfentairtó képességünkön, kulturális és gazdasági fölényünkön kívül az aggodalmaskodók gondoljanak arra is, hogy az oláh vagy a szerb vagy a tót széthúzó külön faji törekvésekkel ékemben nemcsak az összes idegen ajkunkat majorizáló magyarság áll talpon, de itt szorosan velünk tartanak a bánáti svábok, a szepesi németek, az erdélyi szászok, egyszóval itt a 10 millió •magyarhoz csatlakozik a 2 millió német és az már a szorosan vett Magyar-ország lakosságának 65%-át teszi ki; az aggodalmaskodók .gondolják meg, hogy ha az annekszió és h-adiIdárpótlás nélküli világbéke) a maga teljes következetesség:'vei, liatárkiigazitások nélkül jönne is létre és Románia és Szerbia a háború előtti terű! t-határok között, állíttatnak . helyre, a terület határok hiába lesznek a régiek, nem a régi Románia és a letört Szerbia -lesznek a mi szomszédaink, hanem a letört Románia és a letört Szerbia, amely szomszédos államok nem fognak többé a baz-ai oláh és szerb anyanyelvű lakosságra oly vonzó erőt, gyakorolni, mint gyakoroltak -a háború -előtt; m-a már ők maguk is és a mi nemzetiségeink is teljes ismeretében vannak a tényleges erőviszonyoknak; az aggodalmaskodók gondolják meg, bogy a szomszédfos államokból való izgatás, a folytonos aknamunka, is megszűnik a béke létrejöttével, mert hiányozni fog a háttér, nem lesz az intéz-ő-kéz; a demokrata orosz köztársaság nem fogja folytatni a cári imperialista külpolitikát, már pedig" az orosz önkényuralom vo.lt az európai népek békéjének állandó fenyegetője. (Háború és béke.) lEz után háborús kötelességeinkről és feladatainkról szólott a főispán emelkedett hangon. Nem rajtunk áll, —•• mondta — hogy a bárom éve dnló világháború folytatását megszüntessük. Nem köthetünk olyan békét, hogy az ántánt feldarabolja országunkat. Hódító szándékunk nekünk nincs. A tartós béke .garanciája, bogy az egyik fél se diktálja a békét, a hadviselő felek azon az uton vannak, bogy ezt belássák. Ha pedig az egyik oldalon kiütöttük a fegyvert, ellenségeink kezéből azzal, hogy sikeresen megvédtük állami integritásunkat és területi épségünket, üssük ki a másik oldalon is azzal, hogy belpolitikai fejlődésünkbe való beavatkozás indokoltságának még az ürügyét, a látszatát is kiparírozzuk oly kép, hogy alkotmányos életünk terén magunk létesítjük a demokratikus irányú átalakulást, amely ad oculos demoairálja, nyilvánvalóin bizonyítja, hogy az eddig is létezett teljes jogegyenlőséget az osztályuralom kizárólagosságával jövőben nem engedhetjük elhomályosítani. Az én meggyőződésem — fejezte be beszédének ezt a részét a főispán — az, hogy nem a népjogok kiterjesztése a nemzeti veszedelem, hanem a népjogok kiterjesztése alól való merev, makacs, konok, elzárkózás. Az általa: képviselt kormányzati irányzat ismertetését ezzel -a jeligének beillő mondattal kezdte Kelemen: Én nyugodt politikus vagyok, nem akarok presszionálni senkit, de meggyőzni akarok mindenkit. Ismertette ezután a kormányzat külpolitikáját, belpolitikájának alapvető elveit,< amikor a földművelésügyi tárcáról -szólt, a többi között ezeket mondta: — A gazdag ne éljen bőségesen, a szegény ne nélkülözze a megélhetésére szükségeseket. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy az ellátatlan milliók kárára magának készleteket halmozzon össze; aki készleteit elrejti, eltagadja, az voltaképen akarva nem akarva 'az ellenség' érdekeit szolgálja, az ellenség céljait mozdítja elő; az ilyen -eljárás a le: szigorúbb megtorlást provokálja. — Ezzel kapcsolatban- érintem meg, épugy a legmélyebb elitélést provokálja annak felháborító szemlélete, hogy nagy bankok, részvénytársaságok és -egyesek a háborút, annyi sok millió -embert pusztulásának, romlásának; könnyeinek, gyászának, szenvedéseinek okát üzletnek, konjunktúrának nézik, rengeteg vagyonokat harácsolnak össze, a kisem-brr és a szegény néposztály -filléreiből halmozzák „össze nagy jövedelmeiket, mesés arányú osztalékaikat. A nagy tömeg: mindent vészit a háború miatt, az üzérkedők pedig' vagyont keresnek a háborún. A háborús túlhajtott keresetnek igazság' szerint visszaszáthiia kellene a háború áldozataira és teljes következetességgel érvényesülnie, megvalósulnia kellene az osztó igazság élvének, az. egyenlő áldozatok és egyiform •t SZCÍl V Gflssöiv elvének. (Szeged fejlődéseért.) -Ezeknek előadása után befejezésül még annyit óhajtók mondani, hogy a dolog természete szerint a végrehajtó hatalom képviseletében a helyhatósági önkormányzat felügyelete és -ellenőrzése lévén a legfő hivatali', kötelességem, ezen jogkörömet mindenkoron felelősségem tudatával egybekötött köteles-, ségérzettel, a legteljesebb jóindulattal, tárgyilagossággal, igazságdssággal, párlatkm•'sággal, bej< 1 yáAoltatástól és elfogultságtól mentesitetten fogom gyakorolni. (Méltóztassanak arról meggyőződve lenni, hogy Szeged városnak és egész lakó -súgónak fejlődését, előbaladását és boldogulását ,szülővárosom iránt tartozó hűséges érzéssel -szivemen viselem és a .város mindazon ügyeit melyek kormánybat-ósági jóváhagyást igényelnek, d® ezenkívül is minden, jogos és méltányos kérelmet és kívánságot, segítő kézzel, jó szívvel, ügyszeretettel -ás buzgalommal fogom- a. királyi kormány előtt-képviselni és mindenkor óvni fogom a város közönségét, hogy a közérdekű ügy einek intézd vében sérelmet szenvedjen. A- városi törvényhaté ár' bizotb ággal szemben magatartásom, a város fej le ejtésé re vonatkozó eszméim, irányelveim ma is tolj. sen ugyanazok, amelyeket bőségesen i-:.;< ;••tettem 1906. évi november ho 11-én. a . 'fin" önök. szabad ezt mondanom, ép ríyan l!z:>1 ómmal és rokonszenvvel iktattak be a !"•'.'•'páni méltóságba, mint a mai nap-on.