Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

8 BELMAGYAKÖKSZAG Szeged, 1917. iulius 29. Főispáni állásomból távozásom óta, sajnos az 1912. évi 35. törvénycikk Szeged város legrégibb jogos törekvését hiúsította még, nemzeti feladata betöltésének legfontosabb eszközét vonta meg tőle, amikor a két tudományegyetem felállításánál az . ügyhöz méltó módon felajánlott áldozathozatal dacára Szegedet mellőzte. Fájdalmasan érezzük mindnyájan hogy épen abban az időpontban, amikor .a belpolitikai viszonyok ugy alakultak, hogy a parlamenti többségi pártban, a kormányzó pártban, a nemzeti munkapártban gróf Tisza István — azt lehet mondani — diktátori súllyal és befolyássá 1 vitt vezető szerepet, épen ekkor érte Szegedet és az egész Délvidéket ez a mellőzés, mely annak a nagy nemzeti érdeknek a sérelmével jár, hogy ebből a nagy magyar metropolisból a felsőbb magyar kultúra hatásai a délvidéki nagy nemzetiségi területre nem terjedhetnek. Az én véleményem szerint Szegedi gróf Tisza Istvánra, ki a város rekonstrnktorának Tisza Lajosnak szegedi .grófi előnevét és földi javainak nagy részét örökölte, erkölcsi értelemben mint hagyatéki teher háramlót t, hogy a kilátásba helyezett nagyszabású intézmények létesítését elősegítse és nagybátyjának, a volt királyi biztosnak, a király képviselőjének 'ás a törvényhozás mandatariusának igéretét teljesítse. Nemcsak nem mozdította elő gróf Tisza Lajos nagybecsű alkotásainak betetőzését, de épen meghiúsította azt, hogy itt Szegedén egyetemi főiskola állíttassák fel, amely főiskola — Tisza Lajos szavait idézve — „gyupontja legyen a tudományos műveltségnek, a szellemi haladásnak, forrás, melyhez tódul az egész Alföld ifjúsága, hogy itudományszomját olthassa, hogy elsajátithassa magának a magasabb fokú magyar műveltséget s azután mint annak apostola széledjen különböző életpályákra az országban". Szeged polgárságának nyugodtságát ós józan észjárását bizonyítja, hogy az a sérelmes közömbösség, mellyel Tisza István mig hatalmon volt, Szeged érdekei és nemzeti hivatása iránt viseltetett, nem fogja sohasem csökkenteni azokat a kegyeletes érzéseket, melyekkel e város közönsége Tisza .Lajos emléke iránt viseltetik. Ezen személyi vonatkozáson kiviil még egy, teljesen tárgyilagos szempontot kívánok kiemelni. Az országgyűlési . képviselő választó kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló 1914. évi XV. t.-cikk indokolását Sándor János akkori belügyminiszter 1914. évi január hó 31-én terjesztette a képviselőházhoz és az indokolásnak Szegedre vonatkozó része ezeket mondja: „Szeged város eddigi két választó kerületének háromra emelését tervezem. Budapest után legnagyobb városunk s ezt a második helyet a reázudult nagy csapások után is nemcsak megtartja, hanem igen szépen fejlődik, úgyszólván a maga belső erejéből, mert ipara nem nagy és közintézményei sem állanak megfelelő arányban a város kiváló fontosságával." Ezt annak dokumentálására hozom fel, hogy a szegedi gráf Tisza István kormánya helyes tárgyismerettel birt Szeged fontosságáról, saját erejéből fejlődéséről, azonban megelégedett azzal, hogy megállapította, hogy a város közintézményei nem állanak megfelelő arányban a város kiváló fontosságával és nem létesítette azt a legfontosabb közintézményt, amelynek birtokában ez a legnagyobb színtiszta magyar város nemzeti misszióját betölthette volna és a magyarság előnyomulásának ezen a legfontosabb stratégiai pontján a magyar fajnak vonzó erejót és asszimiálló képességét a délmagyarországi nemzetiségi vidékeken hatályos mádon érvényesíthette volna(Uj intézmények.) Tekintetes törvényhatósági Bizottság! A város fejlesztése terén a jövő idők feladatainak részletezésébe nem kívánok bocsátkozni, csak általánosságban említem meg, hogy bizonyára nincs közöttünk véleményeltérés a tekintetben, hogy a közegészségügy legfőbb feladatai között megoldást igényel a csatornázás, a vízvezeték létesítésé, a kórháznak felépítése; a gazdasági érdekek terén a tanyai vaskiépítése és a külterületi lakosság érdekében szükséges különleges intézkedések gondozása; a szegedi paprika termelésnek védelme, mert hiszen ez az árutermelés egy speciális világcikk jelentőségére emelkedhetik; a szi'keslföldek haszonképeesé tétele; a Fehértó hasznosítása; a belvizek levezetésének eszközlése. Az ipari és kereskedelmi érdekek felkarolása iránt mindig megvolt a helyes érzék; mindenki felismeri azt, hogy városunk jövő fejlődése és felvirágoztatása a gyáripar fejlődésétől s általában az ipari és kereskedelmi érdekek felkarolásától mily nagy mértékben függ. lEaen nagyfontosságú feladatok teljesítése mellett, bizonyára méltóztatnák majd belátni, hogy egy modern város politikája a városi üzemektől városi kezelésben levő vállalatoktól nem tekinthet el, mert uj jövedelmi forrásokat kell nyitni; ma már túlhaladott álláspont minden előre törő uj ós uj közszükségletet a földhaszonbér és a pót adó emelkedéseiből elégíteni ki. Bizonyára méltóztatnak majd keresni módozatokat, hogyan lehet gyarapítani a város anyagi erőit és hogyan lehet képessé tenni a várost, hogy a polgárság összes közegészségügyi, közgazdasági és közművelődési igényeit és szükségleteit kielégítse. Mindezek ntán azt a kérést merem mondani, jogosult kérést intézem a tekintetes törvényhatósági bizottsághoz, hogy mély hazafias érzéstől és a város lakosságának szeretetétől áthatott főispáni működésemet támogatni méltóztassanak. Feladatom megoldásában különösen és főképen a békességnek és a rendnek fentartásában, a háború megpróbáltatásai között a csüggedést és elégületlenséget nem ismerő .fegyelmezettségnek fentartásáiban kérem az Önök teljésen őszinte hazafias támogatását. És most hazánk jövőjébe vetett rendíthetetlen hitem erejével kérem Istent, hogy ez a rettenetes háború mielőbb kielégítő eredménnyel, tisztességes, méltányos, elfogadható békével befejezést nyerjen, ,s az ország megújhodott állami és társadalmi életében a szebb jövőt mielőbb megérjük. Isten áldja a Királyt, Isten áldja a hazát, Isten áldja Szeged város egész lakosságát! A törvényhatóság szónoka. Dr. Kelemen Béla után Homor István állott szólásra. A törvényhatósági bizottság, nevében üdvözölte a főispánt a következő beszéddel. Méltóságos főispán ur! Szeged törvényhatósági bizottsága nevében . szólalok föl, hogy méltóságodat e nevezetes napon, székfoglalója alkalmából üdvözöljem. Méltóságos uram! E teremben különböző politikai hitvallású férfiak ülnek, de abban egyek, hogy egytől egyik mindannyian a magyar hazának lelkes polgárai. A magyar embernek pedig őseitől öröklött tulajdonsága a hazaszeretet, a király iránti hűség és a törvénytisztelet. A hazaszeretet azt- ajánlja nekünk, hogy a különböző pártok jeleseiből kinevezett kormányférfiak működése elé ne gördítsünk akadályokat, sőt őket hazafias törekvésükben tehetségünkhöz mérten teljes erőnkkel támogassuk. Király iránti büiségünk azt sugalja, hogy a Szent István koronáját hordozó királyt minden cselekedetében édes hazánk boldogítása vezérli s törvénytiszteletünk pa,< rancsszavát követjük, midőn a kinevezett kormánynak intézkedéseit tisztelettel fogadjuk. Méltóságos uram! Minthogy méltóságod, mint Szeged városának immár kinevezett főispánja, a jelenlegi kormánynak exponense, azért hazaszeretetünkről, király iránti hűségünkről és törvénytiszteletünkről óhajtunk tanúságot tenni akkor, amidőn méltóságodat, 'főispáni székéhen hódoló tisztelettel üdvözöljük és egyszersmind biztosítjuk Méltóságodat arról, hogy hazafias működéséiben méltóságod', bennünk, pártkülömbség nélkül, mindenkor hathatós támogatót fog találni, (Méltóságos főispán nr! Minthogy a főispán működési köre nemcsak országos, politikai, hanem, specialiter városi természetű is, azért, nem lehet a fölött csodálkoznunk, ha ia város polgárai a főispáni szcmélyváltozásnál arra is gondolnak, hogy a város érdekeit illetőleg eredmény várható a főispán működéséből. Méltóságos uram! Minket a kérdés éppen nem ejt zavarba, mert méltóságodban nemcsak a város főispánját, de Szeged város szülöttjét is tisztelhetjük. Mi méltóságodnak eddigi működéséből már példákat sorolhatnánk föl, amelyek méltóságodnak szülővárosa iránt viseltető izzó szeretetéről tanúskodik. S ámbár jól tudjuk, hogy méltóságod Csongrád vármegyének főispáni székét is betölti, mégis ól bennünk az a meggyőződés, hogy méltóságod elsősorban szegedi és csak másodsoriban leend csongrá'dmegyei főispán. Méltóságod jól ismeri szeretett városunk szellemi és anyagi szükségleteit. Méltóságod jól ismeri e színtiszta magyar városnak a múltban vivott küzdelmeit ós csalódásait és igy bizonyára meg fogja találni aiz eszközöket és módokat, amelyek városunk jólétét munkálják. Méltóságos főispán ur! Ezen fölsorolt tények mindi kedvező anspieiumok és igen alkalmasak arra, hogy e törvényhatóság tagjait méltóságod működése iránt kedvezően hangolják; igen alkalmasak arra, hogy minket arra indítsanak, hogy méltóságodat a főispáni székben kedvesen fogadjuk, hogy méltóságod részére a Gondviseléstől erőt ós kitartást kérjünk, hogy magas hivatását •eredményesen betölthesse, hogy a magyarok Istene méltóságodat édes hazánk ós szeretett városunk ja,vára sokáig éltesse. (Hosszantartó éljenzés.) Homor beszéde után Taschler Endre főjegyző javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy az elhangzott beszédeket szószerinti szövegükben jegyzőkönyvbe iktatja. Ezután újból dr. Kelemen Béla szólt: — Régi hagyományokban gyökerező kedves kötelességnek teszek eleget, amikor beiktatásom napján tiszteletbeli kinevezéseket foganatosítok. Törvényadta jogomnál fogva kinevezem Rack Lipót városi jegyzőt tb. tanácsossá és dr. Hollós Józsefet tb. városi főorvossá. A beiktató közgyűlés ezzel az aktussal lelkes hangulatban véget ért. A közgyűlés befejezése után a küldöttségeket fogadta a főispán. Elsőnek dr. So-» mogyi Szilveszter vezette a főispán elé a város tisztikarát, amelynek ragaszkodó szeretedről és lelkes, ügybuzgó támogatásáról biztosította a főispánt, aki meleg szavakkal köszönte meg a tanúsított figyelmet. Másodiknak a szegedi r. kath. papság tisztelgett a főispánnál Breisach Béla rókusi plébános vezetésével, majd a felekezeti papság került sorra Thomay Józseffel az élén. A szegedi katonai parancsnokságok kiküldöttjeit Perneczky Jenő altábornagy vezette. Meleg szavaklkai üdvözölte a főispánSzeged helyőrségének képviseletében. Utalt