Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

6 DÉUM AGYARORSZÁG. Szeged, 1917. julius 28. A főispán esküje és beszéde. Következett az eskütétel, ami után dr. Kelemen Béla elfoglalta az elnöki széket, majd elmondta nagy tetszéssel kisért, másfélórás beszédét, amelyet igen sokszor szakítottak félbe hangos és lelkes tetszésnyilvánításokkal. A beszéd a következő: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Csatazajban, öldöklő harcok közepette, a világháború borzalmainak és miegpróbáltaltásakiak három nap .múlva megkezdődő negyedik évében történik ,a mai beiktatásom és igy amikor ö császári ós Királyi felségének, IV. Károly apostoli magyar királynak legkegyelmesebb elhatározása és az Esterliázy-kormányinak (bizalmából mint Csongrád vármegye és Szeged szabad királyi város főispánja Szegeid szabad királyi város (főispáni székét- a mai napon újból elfoglalom, az első gondolat, mely agyamban megsfogamzik, az első ' szó, mely főispáni esküm letevése után ajkaimra jő, nem lehet más, mint a hála érzete és az elismerés szava, ugy a hős katonákkal mint á küzködő polgársággal szemben, akik egyformán büszke öntudattal tekinthetnek vissza arra, amit a harcmezőkön halál,tmegvető elszántságukkal véghez vittek, a gazdasági harc részesei pedig verejtékes mimikájukkal és áldozatkészségükkel teljesítettek. A páratlanul hős katonák erőfeszítése mint harci eredményt katonai fölényünket vivta ki, az itthonmiaradt lakosság tevékeny munkája és vagyoni áldozata pedig a katonai fölénynek megtartását tette lehetővé, azt támogatta és biztosította. Ausztria-Magyarország vitéz hadserege ezekben a válságos időkben, a világtörténetnek mai forduló pontján olyan dicsőséges nagyságról tett tanúbizonyságot, melyet alig lehet eléggé méltányolni; főképpen mi magyarok jogos büszkeséggel mutathatunk mindenkoron arra a tényre, hogy a mieink, magyar katonák az elsők között az elsők voltiak, kik a háború minden fázisában bámulatosan hősies magatartást, szívósságot ós kitartást tanúsítottak. Küzdöttek sziklákon köveken, hóban, sárban, fagyban, dermesztő hidegben, esőben, vihariban, szélvészben, épugy, mint küzdöttek a sikmezőn, lapályokon, mocsarakban, tikkasztó hőségben^ Szenved- j tek; nélkülöztek; nyomorogtak; a pergőtüz- f ben az ágyuharcban, a gépfegyver pusztitá- | saiban tömegesen áldozták fel életüket, de so- l •ha n eg nem tántorodtak; csüggedést nem is- j •mertek,1 kötelességtudók voltak; bámulatosak voltaik; mindenkor fényes haditettekkel bizonyították a sokszorosan nagyobb ellenséges katonai túlerővel szemben rendithetet len vitézségüket. (A hősök választójoga.) De amikor hálánk odaiszál] a fegyverben .lló magyar néphez, minden bizakodásunk, minden aggódásunk odaszáll hős katonáinkhoz akik megvédték állami önállóságunkat, nemzeti egységünket, az ezeréves raagyarország területének integritását, megvédtek bennünket, hozzátartozóinkat, megségté kanyagi javainkat, magánvagyonunkat, akik megmentették azt az országot, megmentettek bennünket a kiilellenség elözönlésénck. az ellensí res inváziónak szörnyűségeitől, .a. pusztulástól, a romlástól, a. megsemmisüléstől, .akkor nem lehet elegendő a szó szépsége, a kifejezéseik ékessége, azok választékossága, az elismerés koszorúja; a hálát ós az elismerést melyet mélységes bensőséggel és őszinteséggé] érezünk, tényekkel, cselekedetekkel, intézményekkel kell bizonyítanunk. A legkevesebb amit tennünk kell (az, hogy a polgári jogok teljességével és az elutasithatletn követelményként igényelt sociális alkotásokkal, a íbéke korszakában jólétüket biztosító berendezésekkel várjuk; ... ha miajd egyszer visszajönnnek. A legkevesebb, amit tennünk kell, hogy befolyást engedjünk nekik annak az országnak sorsa intézéséhen, amely országot a legválságosabb időben, amikor csak"ugyan a lét és nemlét kérdése forgott kockán, hazaszeretetük lángoló érzésével, a legteljesebb kötelességtudással, önfeláldozásukkal védtek meg és tartottak fenn. . Még gondolatnak is visszás az, hogy azoktól féltsük a hazát a íbéke idejében, akik a hazát megmentették és fentartották a háborúban, megvédték kültámadá.s idején a krülellenség túlnyomó száma és ereje ellen, még gondolatnak is visszás, hogy azok lesznek a nemzet bomlasztó erői, kik a hősök választó jogán kerülnek majd ,az alkotmány épületébe. Még gondolatnak j-s visszás, hogy a lövészárok hazatérő hőseitől féltsük a béke korszakában hazánk nemzeti irányú fejlődését. A politikai előzményekből' és a miniszterelnök urmak, gráf Esterházy Móric kormányprogrammj'ából méltóztatnak t u d'ni: hogy az uj kormány alakulásának, létjogosultságának alapja a választójog reformjának megalkotása. Ennek .a reformnak a létesítése a kormány létalapja és az időhöz kötött állami szükségletek kielégítése mellett mindent megelőző f ladata. A miiniszterelnölk ur azóta is ismételten kijelentette, hogy a kormánynak ezt a • létalapját ós feladatát nem engedi elhomályositéni hagyni semmiféle mellékkörülmény által és a kormány tagjai ép ugy, mint a kormányt támogató politikai pántok mindén más szempontot aláren•deikiek annak a nagy szempontnak, hogy az országgal szemben vállalt ennek a kötelezettségének eleget tegyenek. (Milyen legyen az uj választójog.) Tekintetes .Törvényi)atósági Bizottság. Méltóztatnak tudni, a parlamenti reform, problémája már régi idő óta áll belpolitikai életünk előterében. Azt hiszem, igazat méltóztatnak nekem adni, hogy minden választójogi reformnak természetes célját elsősorban és főképen az képezi, hogy a választások (tisztasága biztosítva legyen,. a jogikiterj osztás utján g. demokrácia érvényesüljön, a kulturális fölény honorálva, a faji szupremiacia biztosítva legyen. Ami különösen engem, illet, móíítóz tatnak emlékezni, 13 évVel ezelőtt, mint Csongrád-várníe-gyének egyik népképviselője, a tápéi kerület országgyűlési képviselője, a partamiemti reform, megvalósítása érdekéből önálló indítványt nyújtottam he a magyar országgyűlés képviselőházához és akkor is az volt az alapeszmém, évek hosszú sora óta azóta is folyton azt hirdettem, mia is azt hirdetem, hogy nálunk ez .a reform csak olyan lehet, amely Magyarország sajátos nemzeti viszonyainak tekintetbe vételével alkottatik meg, csak olyan lehet, mely az ország történeti fejlődésének folyamatát meg nem akasztja, sőt biztosit ja. iNem változott meg az a felfogásom, hogy ezen probléma megoldásának két sarkpontja van. Az együk sarkpont' az, hogy az alkotmány sáncaiból kizárt nagy néptömeget politikai jogokkal: kell felruházni, a korrupciót, a választási visszaéléseket emberi lehetőség szerint ki kell irtani ós ily módon kell elérni azt a. célt, hogy a politikai .választásoknál a valódi, az igazi népakarat nyilvánuljon meg a maga tisztaságában és ne képezhesse vita tárgyát az, hogy a parlamenti többség akarata fedi-e a nemzeti akaratot. A mlásik sarkpont ,az, elérni kell azt a célt, hogy a népképviselet ugy legyen szervezve, hogy öntudatosan szolgálhassa a magyar faj fejlesztésének mindenek fölött álló legfőbb állami feladatát; mért egy percre sem szabad felednünk azt, hogy állami fmállásunkat kizárólag nemzeti egyéniségünkhöz való ragaszkodásunknak köszönhetjük. Az első szempontból kiindulva, már azért is demokratikus módon, széles alapokra kell fektetni a nópképviseletet, hogy kifogástalanul tiszta választások utján csakugyan a magyar népnek az akarata érvényesüljön, nem pedig a pártkassza intézményiének erkölcstelen befolyása. A választási aktusból a, korrupció minden fegyverét kiküszöbölni kell. De ettől eltekintve, demokratikus alapokra kell fektetni a népképviseletet, mert meg kell szüntetni a külömiböző társadalmi osztályok között szinte mesterségesen szított ellentéteket, meg kell szüntetni minden osztály-gyűlöletet, meg kell szüntetni a külömiböző társadalmi osztályok széttagoltságát, mert a széttagoltság csat hátrányos nemzeti életünk fejlődésére. Megvalósiíammk kell azt, hogy Magyarországon egyetlen társadalmi osztály, egyetlen dolgozó osztály, munkásosztály sem érezze magát elnyomottnak, egyetlen dolgozó munkásosztály sem. legyen a politikai jogokhál kizárva; megvalósítarnunk kell azt, hogy a népképviselet, igazi népképviselet legyen, a törvényhozás termében minden társadalmi és gazdasági érdek képviselve legyen, Az Esterházy-kormány a választói jogosultság alapgondolatául az értelmi cenzust, az irni-olvasni tudást és a 24 éves korhatárt fogadja el; külön kategóriaként felveszi a Károly-kereszteseknek, a hősöknek választójogát, de semmi kétség sem lehet a tekin ben, hogy a választói jogosultság ismérveinek meghatározásával egyenrangúan fontos kérdésnek ismeri fel a választókerületek miként történő beosztásának kérdését. Évtizedek óta örökös bariéra, örökös viszályra, örökös keserűségr e ós. elégedetlenségre szolgáltatott okot az az anomália, hogy a szinitiíszta magyar választó-kerületekben aránytalan űl kok volt a választók száma; a színtiszta . magyar választó-kerületekben aránytalanul több választóra esett egy képviselő, mint a kormányzó 67-es politikai pártnak biztos kerületeiben, hogy közisizóláfisail fejezzem ld magamat, úgynevezett kormánypárti leltári kerületekben; ezeknek a kerületeknek a nagy réséében a választók száma egyezren . alul volt; a színtiszta magyar kerületekben 8—4—5000 választó választott egy képviselőt. Lí nnn ^ _ A Belvárosi kávéháziban ása ^ iS^ .síi ./iá Kellemes szórakozóhely. LEHOTAl hires eigánypr-iesiás • :-: újjászervezett klasszikus zenekara :-: Pontos kiszolgáláseiepoBifa ganaj'nj^i i i' y*11 5'W/TJWTÍTT 1 • ; 1 Ml iri ____ __ 1 •