Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

Szeged, 1917. julius 29. DÉÉMAGYAE0R8ZÁG i> T)r. Ideiemen Béla beiktatása. (Saját tudósítónktól.) Szombaton dél- | előtt tartott rendkívüli 'közgyűlésén beiktatta | hivatalába a törvényihatósági bizottság dr. j Kelemen Béla főispánt. Az ünnepélyes aktust megelőzően meleghangú és lelkes egyhangúsággal meghozott határozattal elbúcsúztatta a közgyűlés dr. Cicatricis Lajost. A beiktatás emelkedett hangulatban- folyt le. A közgyűlési terem zsúfolásig megtelt, a nagyon népes karzatokon nagyobbrészt úrhölgyek foglalták helyet. Féltízkor kezdődött a törvényhatósági bizottság tagjainak gyülekezése a városházán. A megállapított program szerint ugyanis háromnegyed tiz órakor testületileg vonultak föl a rókusi templomba, ahol ünnepi misével kezdődött a beiktatás. Az ünnepi misén megjelentek a katonaság képviselői, a városi tisztikar, az állami hivatalok kiküldöttei és vezetői, a városi és megyei notabilitások. Pontban tiz- órakor kezdődött az ünnepi szent mise, amelyet Várhelyi József prépostkanonok távollétében Breizach Béla rókusi plébános celebrált fényes papi segédlettel. Az orgonánál Zdmbó Károly ült. Szántóné Ladányi Mariska énekkel működött közre a misén, amely háromnegyed 11 óráig tartott. A templomból ugyancsak testületileg vonult föl a törvényhatósági bizottság és a megjelent közönség a városházára, amelynek közgyűlési terme 11 órára már zsúfolásig megtelt. Megteltek ekkorára a karzatok is, amelyekre csak jegyekkel lehetett följutni. A közgyűlési teremben az első padsorok előtt elhelyezett székeken foglalt helyet a többi között Perneczky Lajos altábornagy, kerületi parancsnok, Nagel és* Németh ezredesek kíséretében. A hátsó sorokban ott állt a város tisztikara s néhány előkelőbb szegedi polgár, akiknek'a karzatokon már nem jutott hely. Az installáló közgyűlést dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg. — A mai közgyűlés -első tárgya — mondotta — a távozott főispánnak, dr. Cicatricis Lajos urnák a város közönségélhez intézett búcsúlevele. Fölkérem a főjegyző urat, hogy ismertesse ezt a tárgyat. Taschler Endre főjegyző ismerteti ezután a Tisza-kormány lemondásával a szegedi föispánságban történt változást. — iDr. Cicatricis Lajos főispánt (éljenzés) — mondja — saját kérelmére nyugalomba helyezte a király és helyébe dr. Kelemen Béla volt országgyűlési képviselőt (éljenzés, taps) Csongrád-vármegye és Szeged főispánjává kinevezte. Az eltávozó főispán búcsúlevelet intézett a város közönségéhez. Bemutatja ezt a búcsúlevelet és ezzel kapcsolatosan a tanács javaslatát, amelyeket már részletesen ismertettünk. A közgyűlés a javaslathoz egyhangúlag hozzájárult. E szerint a volt főispántól érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítésével és azzal vesz buosut a város, hogy a közgyűlés mai határozatáról értesiti. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Most következik mai rendkívüli közgyűlésünk legfontosabb tárgya, a főispáni installáció. őfelsége a király a magyar kormány bizalmából dr. Kelemen Bélát (éljen, élten!) nevezte ki Szeged főispánjává. Kérem a főjegyző urat, ismertesse az erről szóló belügyminiszteri leiratot. Ennék megtörténte után javasolja, a közgyűlés küldjön egy bizottságot a főispánért. A bizottság elnökéül dr. Kószó Istvánt, tagjaiul dr. Becsey Károlyt, dr. Balassa Ármint, Bokor Adolfot. Korom Mihályt, Nyári Györgyöt, Papp Istvánt, Peták Józsefet, Scháffer Mártont és Weiner Miksát ajánlja. A közgyűlés ehhez hozzá is járul, mire a bizottság visszatértéig a polgármester a közgyűlést fölfüggeszti. Pár perc muiva visszatér a bizottság, most már. a főispánnal. Elől három díszruhás városi hajdú. Hatalmas tapsvihar fogadja a belépő főispánt. A taps és éljenzés • percekig tart. megszentelt földijéből. Mint egy ember tartozunk kitartani a végső győzelemig, kogy meg ne csaljuk a saját kényelmünk és esetleg életünk kedvéért liősi halált halt, megdicsőül teknek felettünk lebegő szellemét. A kiontott vér legyen drága ára a haza megcltalmazásának, akkor nem tekinthetők elveszetteknek azok a ragyogó életek, amelyeket a távoli harcterek pázsitja takar. Ebből folyik a mi legnagyobb háborús kötelességünk. Kitartanak a mi bős fiaink a ibaromezőkön zúgolódás nélkül, ha, tudják, hogy támasz, nélkül itthon maradt családjukon segit az országos kormányzat — dé jóval nagyobb, vagy. hatályosabb mértékben, mint most. Harcolunk, hiszen mindannyian a haza és utódaink jóvoltáért dolgozunk, csak lássuk, csak tudjuk és megérezzük, hogy a legszükségesebb életföntartási dolgokhoz igaz ságcsan, könnyen és megfelelő mennyirégben hozzájuthatunk. A népjóléti intézmények teljes erővel- való fejlesztése az a sarokpont, amelytől a jövendő sorsa függ. És ezen a téren hiábavaló a helyi hatóságnak minden odaadó, becsületes munkája, ha az, országos 'kormányzat nem megfelelően intézkedik; mert, hiszen a legfőbb hatalom az ő kezeiben van, mi azt csak végrehajtjuk és ha nem megfelelő az országos intézkedés, csak az emberek zokogó jaj-át haljuk anélkül, hogy alaposan sagiteni módunkban állana. Hogy e jóléti intézkedésekből bennünket megillető részhez hozzájussunk — nem itöbbhöz, mint amihez igazság szerint jogunk van. de nem is kevesebbhez, mint amit az ország állapota megenged, — hogy bennünket semmiféle pártfogás a jogunktól el ne üssön, ehhez kérjük mi méltóságod jóakaratú pártfogását. És ka majd a -béke sóvárgott pillanata elérkezik és mi illően leróttuk adónkat, a becsület adóját örökre elköltözött hőseink özvegyei és árvái javára, amikor már a népjóléti intézmények által is gondoskodtunk becsületesen rokkantjainkról s hazatért fiainknak megadtuk a lehetőséget a boldogulásra, — újra fölébrednek e törekvő, ambiciózus városnak most nyugvó, régi tervei a város fejlesztéséről, uépesitéséről, a külterületnek a városhoz a legjobb közlekedéssel való kapcsolásáról, egészségi és kulturális intézményekről, — akkor kérni fogjuk méltóságodat, bogy legyen szószólónk a kormánynál aspirációink megvalósításában. •Nem kell nekünk méltóságodat arra kérni, hogy lelke forrjon össze a város lelkével, hiszen ,az már régen megtörtént, — mi a jó Istent kérjük arra, hogy adjon méltóságodnak erőt a várso érdekeivel egybevágó nemes céljai elérésére és én ebben a reményben, ebben* a tudatban üdvözlöm szeretettel méltóságodat a legnagyobb magytar város közönsége nevében. A beszédet az egész törvényhatósági bizottság osztatlan lelkesedéssel és tapssal fogadta és siirün szakitotta félbe tetszésnyilvánításaival. A Dr. NEK1CH RICHÁRD tartalékos főhadnagy a szegedi kerületi munkdsbiztositó pénztár igazgatója eljegyezte néhai KRA TOCHW1LL Péter volt föreáliskolai tanár leányát ILONKÁT, Oarabosról. igisi beszerzési forrás 1 Iskolahegedükben, valamint az öszszes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor ftW Iskola-utca 8. — Szolid árak. A polgármester Szeged mellőzéséről, aspirációiról és jővendő terveirőlVégre Tecsillapul a zaj s a polgármester újból megnyitja a közgyűlést, majd a főispánhoz fordulva elmondja nagy tetszéssel kisért következő beszédét: 'Méltóságos főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság! A főispáni beiktatások pazar fénye és rideg szertartásossága hiányzik e mai iinnepélyünkről, — távol van a szivekből a feszélyezettség érzése is, — családias, meleg érzelem járja át e teremben a leikeiket, mert méltóságod, mint e város szülötte ós kipróbált liii fia, vezérlő állásban ismét idejött közénk. A törvény az ellenőrzés céljából állítja a főispánt a törvényhatóság élére; mi méltóságodban nemcsak a hideg ellenőrt, de a megértő és segitő legfőbb munkatársat reméljük megtalálni. íMert sok és: nehéz, munkát igényel e várás országos fontosságú hivatásának érvényre juttatása, És bennünket céljaink elérésében nem támogat országos, nagy ne vü és nagy befolyású pártfogó, hlnem csak a mi igazságunk,— de ezt ia hivatása magaslatán álló mindenkori magyar kormánynak el kell ismernie, — és ez a mi kiáltó nagy igazságunk abban áll, hogy az ország fővárosát kivéve nincsen e hazában másik város, amelynek falai között annyi színtiszta magyar ember élne együtt, mint a mi városunkban, amelynek lakossága az utánunk következő legnagyobb várost egy egész nagy város lakosságával múlja fölül. És ennek a városnak a lakossága száz százalékban magyar. Itt a lakosság vagyonosodása tiszta magyar erőt növel, a kulturának itt minden szikrája1 magyar elmét müvei és magyar szívbe száll. Magyarországot és a színtiszta magyarságot emeli, aki e várost pártolja és támogatja. Ezt kell megtudnia valahára a magyar kormánynak, amelynek legfőbb kötelessége az annyi véráldozatot hozott magyarságot, emelni. És ezt a leghatásosabban a legnagyobb magyar városban teheti. Ehhez kívánjuk mi elsősorban méltóságod tetterős támogatását. Elértünk a mai napon e veres hadviselés harmadik évfordulójához. Kimondhatatlan vér áldozatot hozott e város a köz érdekében és megimérhetetlenül sokat szenvedett itthon maradit hazafias lakossága. Szívből óhajtjuk, hogy legyen vége a vérzivatarnak és ismét ragyogjon ránk a béke s szeretet csillagának szelíd fénye. Mi is becsületesen akarjuk a békét. He nem a minden áron valót! Meggyaláznánk őseinknek szent emlékét és örökre megvetettek lennénk maradélkaink előtt, ha ennyi dicsőséges véráldozat után csak egy talpalattnyit is átengednénk a haza