Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

2 BÉLMAGYARORSZÁG. Steged, 1917. julius 28. ni. Át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy az antantnak sohasem fog sikerülni minket legyőzni és minthogy .nekünk védekezőknek nem szándékunk az ellenséget letiporni, ennek a háborúnak előbb vagy utóbb a megegyezésen alapuló békével kell vé^j^'ie. A további áldozatok és az emberiségre rá nehezedő szenvedések teljesen hiába valók. Az egész emberiség érdekében szükséges a megértésen alapuló békének mielőbb való elérse. Ismétlem azonban, avval legyen tisztáiban mindenki, hogy ennek a békevágynak szorosan megvont határai vannak és csakis a tisztesség keretén belül valósítható meg. M'iképen együtt harcoltunk hűséges szövetségesünkkel, azonképen velük közösen fogjuk a békéi is megkötni most, vagy később valamikor és velük együtt folytatjuk a harcot a végletekig, ha az ellenség nem akarja, vagy nem tudja megérteni ezt az álláspontot. Nincsen olyan hatalom a világon, mely rákényszerithetne bennünket, hogy lemondjunk az élethez való jogunkról. Hogy kir terhel a háborúért a felelősség, ezt a kérdést nem akarom most felvetni. Bár sikerülne a világnak olyan utat és módot találni a békekötés után, amelyek mindenkorra elhárítják ilyen borzalmas háború megismétlődését. Minden erkölcsös gondolkodású embernek kötelessége, hogy dolgozzék ezen a gigászi munkán, hogy közös munkával megszerezze azokat a biztosítékokat, amelyek az olyan borzalmas szerencsétlenséget, mint ez a világháború, a jövőre nézve tehetetlenné tegyék. Az erkölcs és az ész követelik, hogy keressük ezt a módot, amelyet nehezen lehet megtalálni, de nem lehetetlen. Azok az alapelvek, amelyeken véleményem szerint megegyezésen alapuló békekötés létre jöhet, a következők: Először erőszakosságok nélkül. Másodszor a háború megismétlődésének elhárítása. Ezután áttért a külügyminiszter a belső helyzet ismertetésére. Rámutat arra, hogy Ausztriában épugy, mint Magyarországon a két kormány megkezdte a demokratikus átalakítást. Majd kijelentette, hogy mi nem avatkozunk bele idegen államok dolgába és ebben teljes viszonosságot követelünk. Szavait igy végezte: — Nekünk az olyan nehéz órákban, a melyeket gyakran átéltünk a múltban, ép oly kevéssé szabad elcsüggednünk, mint nem szabad nagy győzelmek napjaiban, a minőket a szövetséges hadseregek jóvoltából most élünk át, elbizakodnunk. A célunk mindig ugyanaz: ki akarjuk és ki fogjuk küzdeni a tisztességes békét és akarunk és fogunk is hozzájárulni annak az uj világnak a megteremtéséhez, amely biztosítékokat foglal magában arra nézve, hogy egy világháború borzalmas szerencsétlensége nem •fog többé megismétlődni. Ezekért a célokért 'harcolunk, ezekért élünk, vagy bukunk. tCereosiki halálán van, . STOCKHOLM, julius 28. Hir szerint Kerenszki súlyosan rnegbeíegedeít és halála küszöbön van. Hir Lenin elfogatásiról. Lugano, julius 28. Pétervárról jelentik a luganoi lapoknak: Lenint kedden Ozeriben, Finnországban elfogták. Qorkij Maximot is dennunciálták mint Lenin hivét. A Pravda cimii betiltott újság helyett Novoje Pravda cirnrnel uj lap indult meg, amely követeli a békekötést. Kerenszki segítséget vár Franciaországtól. Genf, julius 28. Kerenszki táviratot intézett Thomas francia miniszterihez, amelyben utalással Oroszország hadviselésének nehézségeire, azt a reményét fejezi ki. hogy a" 'francia demokrácia meg fogja hallgatni az orosz forradalom hangját. Finnország kormányzója lemondott. Stockholm, julius 28. Haparandából jelentik: Stachovicz, Finnország kormányzója, aki jelenleg Pétervárott tartózkodik, lemondó kérvényét átadta az ideiglenes kormánynak. A menekülő oroszok pusztítása Keletgalíciában. Bécs, julius 28. A Neue Ereié Presse értesülése szerint Hallosból és Stanislauból jött utasok beszélik, hogy az oroszok feldúlták ezeket a városokat. A házak nagy része leégeít, a temetőkben a sírköveket {eldöntötték és összezúzták. A halicsi temetőben még a sírokat is. felbontották és a porladó holttesteket szétszórták. A zsidók házai mind fel vannak égetve. A hajléktalan családok szabad ég alatt tanyáznak, oda hordták ki legszükségesebb holmijukat és konyhaeszközeiket. A menekültek beszélik, hogy közvetlenül a visszavonulás előtt az orosz szoldatesztea irgalmatlanul rabolt és pusztított, különösen a cserkeszek, akik házról-házra jártak és minden embertől elvették készpénzét. Az üzletekből kivitték az árut a szekerekre, azután petróleummal locsolták le a háztetőt és felgyújtották. Mindenütt szuronyos katonák maradtak hátra, hogy megakadályozzák a lakosságot az oltásban. Az orosz csapatok reménytelen helyzete. Berlin, julius 28. A National Zeitung orosz határon levő haditudósítója jelenti: A pétervári lapok-a fronthelyzetet a legpesszimisztikusabban itélik meg. A Birsevija Vjedoinoszti szerint a 6., 7. és 11. hadsereg maradványa, néhány kis résztől eltekintve, reménytelen futásban keres menedéket kelet felé. A csapatkötelékek mind .felbomlottak, a csapatok teljes szervezetlenségben igyekeznek biztonságba jutni és jelszavuk: Meneküljön, aki tud! A Szereth átlépésénél Tannopol közvetlen közelében rettenetes jelenetek játszódtak le. A hidakon rengeteg tömeg katona és mindenféle fajta hadianyag keveredett vad gomolyaggá. Két ponton-hid nem birta el a rettenetes megterhelietést és leszakadt. Igen sok katona és számos ágyú veszett el a megáradt Szereth (hullámaiban. A pánik tetőpontját akkor érte el, amikor az ellenséges tüzérség erősen a menekülőkbe tüzelt. A futók javarésze ekkor megadta magát. A menekülő katonák legelőször tisztjeiket ölik le. Zorbe'i faluban a 148. gyalogezred katonái az ott talált borból és pálinkából holtrészegre itták magukat. A katonák eszméletlenül hevertek az utak árkaiban, mozdulni sem birtak, pedig az ellenség már csak négy versztnyire volt a falutól. A katonákat meg sem lehetett mozditani helyükből és végül is valamennyiüket megsemmisítette az ellenséges tüzérség tüze. Kerenszki hadügyminiszter julius 21-én napiparancsot bocsátott ki, amelyben tudatja, hogy a rendőrcsapatokat feljogosította arra, hogy a lázadó és az engedelmességet megtagadó csapatokra minden további figyelmeztetés nélkül Jöjjenek. Pétervárott tért hódít a reakció. Amsterdam, julius 28. A Daily Telegraph-nak jelentik Pétervárról: A közvélemény teljesen irányt változtatott; az a veszedelem fenyeget, hogy reakcionáriussá válik. A Pétervárra érkezett lovashadosztályok az anarchia könyörtelen elfojtását és az ellenforradalom megindítását követelik. A kelet-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták. Stockholm, julius 28. A D.ien jelent!, hogy Verderovszki admirális, a kelet-tengeri orosz flotta parancsnoka megtagadta az engedelmességet az ideiglenes kormánynak és a zendülők mellé állott. A Moledotszki nevii hajón volt Verderovszki admirális, aki vonakodott teljesíteni az ideiglenes kormány parancsait. Mikor Pétervárra érkezett, letartóztatták. Két ezredet lefegyvereztek Pétervárott. Stockholm, julius 27. A pétervári Távirati Ügynökség jelenti: A mult hétfőn, .julius 23-án egy testőrezred egyik tartalékzászlóalját ás a 180-ik tartalék-ezredet Pétervárott lefegyverezték. Amikor a .csapatokat leszerelték, három ágyút és nagy lőszerkészletet talállak, amiről a tisztek semmit se tudtak! A testőrcsapatok hangulata nagyon nyomott. Vilmos császár a kassal gyalogezrednél. Berlin, julius 27. A Wolff-ügynökség jelenti: A császár ma harcban kipróbált porosz landíwehr-kadcsztályokat látogatott meg a keletgaliciai fronton lévő harci szakaszaikon és köszönetét és elismerését fejezte ki kitűnő magatartásukon. Sok landwehr a legfelsőbb hadúrtól magától megkapta ez alkalommal a vaskeresztet. A császár továbbá több un agyar és osztrák csapat testnél "időzött, köztük a 34. számit (kassai) gy dogezrednél, .amely Vilmos császár nevét viseli. Független országgyűlés Ukrajnában. Bern, julius 27. Az ukrajnai Rada (tanács), mint Kievből jelentik, fel fogja venni a „független Ukrajna országgyűlése" nevet. (M. T. 1.)