Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-29 / 176. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség teleionja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 28.— K, negyedévre 7.— K. félévre.. 14.—K. egy hónapra 2.40 K. Egyes sz&m ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Sieqed, 8917, VI. évfolyam, 176. szám Vasárnap julius '9 — A német békerezolnciő a nép egységes akaratét fejezi ki. - A háborúnak megegyezésen alapuló békével kell végződnie. - Célunk változatlan: a mielőbbi tisztességes béke. — Gróf Czernin Ottokár külügyminiszter szombaton fogadta több magyar és osztrák lap képviselőit, akik előtt nagyfontosságú nyilatkozatot tett a helyzetről. A külügyminiszter a mimet birodalmi kancellár beszéde és Lloyd George ismeretes válasza után szükségét érezte annak, hogy a monarchia álláspontját újból kifejtse. A külügyminiszter elsősorban megállapította, hogy Lloyd George alaptalanul vádolta meg a német kancellár nyilatkozatát kétértelműséggel, mert Michaelis fejtegetései teljesen világosak és határozottak voltak. Rámutatott Czernin arra is, hogy Lloyd George — átlátszó célzattal — figyelmen kívül hagyta a birodalmi gyűlés béke/határozatát, noha nyilvánvaló, hogy a kancellár nyilatkozatát, amelyet a béke ügyében tett, a rezolucióvai együtt kell megitéini. Az antant eddig mindig azzal érvelt, hogy nem bizik az autokrata Németország békehajlandóságának őszinteségéiben. Most pedig, amidőn az általános, titkos és egyenlő választójog parlamentje foglal állást az annekszió és hadikárpótlás nélkül való béke mellett, IJoyd George nem akar tudomást venni erről a határozatról. Gróf Czernin ezután a harctéri helyzetről tett biztató kijelentéseket és ezzel kapcsolatosan annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy az antant a központi hatalmakat , nem tudja legyőzni, bármeddig erőszakolná is a háborút. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a monarchia és Németország között teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy minden pillanatban készek a közös megegyezésen alapuló békekötésre, de a végsőkig folytatják a harcot, ha az antant továbbra is azt követelné tőlünk, hogy az élethez való jogunkról lemondjunk. . A monarchia és Németország változatlanul arra törekszik, hogy a háború borzalmai mielőbb megszűnjenek. A külügyminiszter nem törődik a*zal sem, fia ezt a2 őszinte békehajlandóságot az antant* a gyengeség jelének hirdetné. De ennék a békevágynak határt szab a tisztesség. Nincsen olyan hatalom, amely megalázásra kényszerithetne bennünket. Olyan békét azonban, amely erőszakosság nélkül jő létre és biztosítja azt, hogy ez a háború a jövőben meg ne ismétlődhessék, bármikor kész kötni az antanttal a monarchia és Németország anélkül, hogy az ily alapelveken nyugvó békét újból hivatalosan felajánlanák. A külügyminiszter nyilatkozatának nagy jelentősége abban van, hogy nyomatékosan kifejezésre juttatja, hogy a monarchia és Németország békefeltételeit a harctéri sikerek nem változtatták meg. A monarchia és Németország — jelentette ki Czernin — ma is a birodalmi gyűlés békerezoluciójának alapján áll, 'amelyben a német nép egyértelmű akarata nyilvánult meg. BÉCS, julius 28. Gróf Czernin Ottokár külügyminiszter ma az osztrák és magyar lapok több képviselőjét fogadta. Czernin beszédet mondott, amelyben rámutatott a kiválóan kedvező katonai helyzetre és az orosz fronton levő viszonyokra, ahol a szövetségesek állandóan előrenyomulnak. Áttérve az általános politikai helyzetre kijelentette, hogy Lloyd George legutóbbi beszédében kétértelműnek mondta a kancellárnak a birodalmi gyűlésen elmondott nyilatkozatát. A vád érthetetlen, mivel a kancellárnak a fejtegetései teljesen világosak és minden félreérthetőségtől mentesek voltak. De még érthetetlenebbé válik ez a beszéd, ha arra gondolunk, hogy Lloyd George az ő beszédében teljesen mellőzte a német birodalmi gyiilés békehatározatát, ámbár ez a határozat Michaelis kancellár beszédével együtt elválaszthatatlan egészet alkot. Mindakét kmyitatkozás a német nép egységes akasatát fejezi ki a béke kérdésében. Feltűnő, hogy az antant-államokban a német birodalmi gyűlésit, amelyet az általános, egyenlő és titkos választójog alapján választottak meg, ép oly kevéssé veszik tudomásul, münt azokat a szociális törvényalkotásokat, amelyekkel Németország nagy mértékben megelőzte a nyugati államokat. A birodalmi gyűlésnek épen ezt a határozatát nem lett ivohia szabad Lloyd George nak figyelmen kiviil hagynia, ha komolyan akart volna Németországnak a béke kérdésében elfoglalt álláspontjává! foglalkozni. A kancellár és a birodalmi gyűlés egyértelműen kijelentették, hogy Németország védekező háborút folytat, hogy a német nép a megállapodás és a kiegyezés utján létrejövő békét akarja. A kancellár és a német nép képviselői kijelentették, hogy nem törekszenek erőszakos hódításokra, sem gazdasági zárlatok fentartására, a népeknek a háború után való ellenségeskedését elítélik. Hogy ,a mi hatalmi csoportunk miit akar, kiderül az eléggé ismert bécsi nyilatkozatokból és a német népnek már .előbb emiitett •kijelentéseiből. Anniit a kancellár és a birodalmi gyűlés kijelentett, azonos néhány hónappal ezelőtt tett nyilatkozattommal, a melyben megjelöltem a tisztességes békének azokat a feltételeit, amelyekert a bécsi kormány hajlandó elfogadni és amelyekkel a népek tartós megbékiilését igyekszik és reméli elérni. De azokban a dolgokban is, amelyek kivül esnek ezen a területen, tökéletes az egyetértés Bécs és Berlin között. Sohasem fogunk beleegyezni olyan békébe, amelyet nem Ismerhetünk el magunkra nézve tisztességesnek. Ha az antant ezen a világosan körvonalozott alapon nem akar velünk tárgyalást kezdeni, akkor folytatni fogjuk a háborút és harcolni fogunk a végletekig. Teljesen mindegy nekem, hogy ebből a kijelentésből gyengeséget, avagy erőt fognak-e kiolvas-