Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-25 / 172. szám

Szeged, 1917. julius 25. bM,M>AGYAROBS21Ö A kultuszminiszter engedélyezte a szegedi kereskedelmi főiskola felállítását. (Saját tudósítónktól) Tóth János, val- | lás- és közoktatásügyi államtitkár értesítette levélben dr. Kelemen Béla főispánt, hogy a Szegeden tervbe vett kereskedelmi főiskola felállítását a kultuszkormnáy engedélyezte. Kevés hir van, amely a város fejlődéséért hevülő és dolgozó szegedi polgárságot jobban megörvendeztetné, mint ez. Szegednek a főiskolához való jogát sohasem vitatták. Még a Klruen-Héderváry-kormány sem,, amely — ma is meggyőződésünk — elsőrendű országos érdekeknek legalább is félreismerésével döntött akként, ihogy Szegednek sem a harmadik, sem a negyedik egyetemet nem ítélte oda. A szegedi kereskedők és iparosok legtöbbjében mindig tiszteletre méltó érdeklődést és elismerést érdemlő áldozatkészség nyilatkozott meg a közügyek iránt. Ez az áldozatkészség nem csökkent a háború három éve alatt sem, pedig ép Szegeden van az a furcsa helyzet, hogy mindig ugyanazokat kell igénybe venni és mindig ugyanazok adnak, valahányszor közcélokra juttatni kell. Ilyen körülmények között is sikerült Szegeden a háborúnak sok áldozatot igénylő két éve után, aránylag rövid idő alatt a tervezett kereskedelmi főiskola céljaira közel 300,000 koronát Összegyűjteni. A város hatósága megértéssel állt a mozgalom élére és a közgyűlés a Szegeden felállítandó kereskedelmi főiskola fenntartási költségeire évi 40,000 koronát szavazott meg. Bizonyára nem kell különösebben hangsúlyoznunk, bogy az uj főiskola első sorban az ország gazdasági és tudományos életéSzentes, julius 24. Mint tegnapi számunkban részletesen megírtuk, Csongrád-vármegye törvényhatósági bizottsága héíííőn tartotta meg installáló közgyűlését, amelyen dr. Kelemen Béla 'főispánt ünnepélyesen és a hagyományos formák- között beiktatták hivatalába. Ez a beiktatás, ha a keretek nem változtak is, a legnagyobb szenzációkat érlelte Szeged számára. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy " az installáló közgyűlés szokatlanul népes volt. A törvényhatósági bizottságnak csaknem minden tagja megjelent, csak az előző rendszer nagyon ekszponált hívei tartották távol magukat a beiktatástól, amelynek hangulata helyenkint őszintén lelkessé vált. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy Csongrád-megye legnagyobb részben a letűnt rendszer meggyőződéses hive. Ez magyarázza meg azt is, hogy Csongrád Tiszáék lemondása után bizalmat szavazott a távozott kormánynak. Dr. CAcMricis /Lajost, a lemondott főispánt egész- Csongrád-megyében, de különösen Szentesen nagyon szerették. A szentesiek az ő személyében garanciát láttak arra, hogy Szeged, amelyet jórészt riválisuknak tekintenek, nem jut jogtalan előnyökhöz Szentessel szemben. De ezenfelül is nagy népszerűségnek örvend, amelyet a köz érdekében 35 éve kifejtett fáradhatatlan imunnek lesz hasznára. Mi itthon azon a szerény véleményen bátorkodtunk lenni, hogy az az erő, amely a főiskola eszméjét felvetette, anyagi alapját nagy részben előteremtette, tiszteletet fog parancsolni a magyarság legnagyobb városa iránt. Azt hittük, hogy az az erő, amely ebben az akcióban megnyilvánult, örömet és lelkesültséget fog kelteni kormányzó köreinkben, mert a magyarság főifészkéből áradt az ország felé. Azt hittük, hogy most, a háború sajnálatos tanulságai után, a nemzet jövőjére gondolva meglátják és honorálják is végre azt a nagy kulturmunkát, amelyet a nemzetiségi vármegyék szomszédságában végzünk és amikor mi anyagi áldozatok felajánlásával jövünk, kapnak az alkalmon, hogy egy uj főiskolát olcsón és amellett Szegeden állithatnak fel. Mert azt is bátorkodtunk hinni, hogy Szeged akkor is a magyarság legnagyobb és legerősebb vára marad, ha Debrecenben görögkatolikus püspökség fog székelni és Pozsonyt az eddiginél is nevezetesebbé fogja tenni, hogy még egy királyi herceg lakik ott. Nem csalódtunk. A kultuszminisztérium engedélyezte a Szegeden tervbe vett főiskola felállítását, ami annyit is jelent, hogy vállalja az akadémia fenntartásához még szükséges évi 60,000 koronás kiadást. Sokat mellőztek bennünket, talán azért, inert életerőnkön és tiszta magyarságunkon kiviil nem volt más protektorunk. Boldogok leszünk — nem magunkért, hanem az országért — ha gróf Apponyi Albertnél mindig az ilyen ajánló levelek fognak a legtöbbet számítani. kásságával szerzett. Mint szentesi főszolgabíró, később csongrádi alispán állandóan a nép között élt, a néppel foglalkozott, amely a hosszú összeköttetés ideje alatt őszintén megszerette. Hét éves főispáni működése csak növelte népszerűségét. Mindezek érthetővé teszik tehát, ihogy a csongrádmegyei törvényhatóság egy résfe kissé rezervált viselkedést tanusitott. De még ez is jórészt megváltozott, amikor dr. Kelemen Béla elmondta nagy beszédét. A demokrácia és egyenlőség győzelmétől átitatott beszéd hihetetlen hatást keltett a hallgatóság között. De — megállapithatjuk — dr. Kelemen Béla személye is nagyon- szimpatikus, öt is ismerik és szeretik és a szentesieknek csak az fáj, hogy újra — Szeged győzött. A helyzet azonban az, hogy a közgyűlés kezdetén tapasztalható kis jeges áramlat mindinkább megtört. Pár perc multán a megnyitás után már Kelemen nevének emlitésére is harsány éljenzés tört ki a függetlenségi ímegyebizotisági tagokból s amikor belépett a terembe, a munkapártiak egy része is éljenzett. Dr. Csúcs János vármegyei főjegyző mondta nekem a következőket: — A kormánynak nagy nyeresége, hogy — ha már szegedi ember jött főispánnak — ez a szegedi ember dr. Kelemen Béla. Az ő személyét látják ugyanis itt a legszívesebben, mert ismerik páratlan egyéni kvalitá3 sait, amelyeket biztosítéknak vesznek arra, hogy Szeged nem fog előnyben részesülni Szentes rovására. Éppen ezért nem is nyugtalankodik Csongrád-megyében senki különösebben. Politikai ellenfelei is teljesen nyugodtak és meg vannak róla győződve, hogy sohasem fog erélyes eszközöket használni ellenük. Meg kell állapitanunk azt is: a főispánnak az a kijelentése, hogy nem presszióval, hanem meggyőződéssel igyekszik híveket szerezni az uj kormánynak, nagy hatást és még nagyobb megnyugvást keltett. A kijelentés nyomán eloszlott a még esetleg megmaradt kis aggodalom is, ami az uj főispánnal szemben fönnállóit. Mindent összevetve: az uj főispánt melegen és szeretettel várta vármegyéje és igen sok szép és nagy munkára nyújtott kilátást a magyar szivek őszinte megnyilatkozása. Ez a hely nem olyan, amely nem hagyná meggyőzetni magát érvek által. Csak az erőszaknak nem enged szivesen. A kormányváltozás és dr. Kelemen Béla. főispáni kinevezése idején az uj főispán politikai ellenfelei azzal igyekeztek ellenséges hangulatot csinálni, hogy most következik a munka: Szeged-megyéért. Azóta már bebizonyosodott, hogy ez a fegyver sokkal kevésbé jó, mint gondolták volna. Nyomban erre a fölfedezésre abba is hagyták az ilyen irányú hangulatkeltést, a melyet a főispánnak szentesi ujságirók előtt tett nyilatkozata is kettévágott. Szeged-megye jelszavát elfeledték. Az installáló közgyűlésen aztán teljesen bebizonyosodott, hogy ez a jelszó legfeljebb Szentesen ellenszenves, magában a vármegyében azonban sokkal tetszetősebb, mint nem. Különösen a Szeged környékén levő községek tántoritluitlan hívei Szeged-megye létesítése eszméjének, de elismerik ennek helyességét azok is, akik Szentes jövendő fejlődését féltik Szeged-megye létesítésétől. A helyzet általában az, hogy a megyebizottság képviselőinek legalább fele Szeged-megye Iétesité.sé't kívánja. Beszéltem az egyik ekszponált törvényhatósági bizottsági taggal, aki egyike Szentes tegrajongóbb híveinek. Igy nyilatkozott: — Véleményem szerint senkinek sem lenne kifogása az ellen, hogy Szeged-megyét létesítsék. Mi magunk sem ellenezzüK ezt, ha észak felé területi kárpótlást biztosítanak nekünk. Egyetlen dolog, amit nem akarunk engedni, ez: hogy Szeged-megye teljesen Csongrád-megye rovására létesüljön. Nem küzdünk m; a szegedieknek Szeged-megye létesítésére irányuló •törekvése, ellen, csak azt nem akarjuk engedni, hogy Szentesről elvigyék a megyeszékhelyet. Egy másik megyebizottsági tag a következőket mondta: — Szeged-megye létesítése tervének különösen sok hivet -szerzett Szentes elszigeteltsége. Nincs jó vasúti összeköttetése s igy a közigazgatás túlságosan nehézkes. Azok a községek, amelyek Szentesihez távolabb fekszenek, maguk leginkább hivei Szeged-megyének —- A szentesiek csak azért ellenségei a tervnek, mert attól félnek, hogy föl talál vetődni az az ötlet is, hogy vigyék el Szentesről a megyeszékhelyet. — Megfelelő területi kárpótlással maguk a szentesiek vennék legszívesebben Szegedmegye létesítését, mert ezzel teljesen elkülönülne egymástól a két város, aminek pedig egész Szentes osztatlanul örülne. Igy azonban riválisának és pedig szerencsés riválisának érzi. — Mindenesetre jó lesz a komoly tárgyalások megindulása előtt megkérdezni a vármegye véleményét is ebben a kérdésben. Bizonyos azonban',* hogy a megegyezés egészen könnyen lehetséges lesz. SÍPOS Iván. Csongrád-megye szíveset] látná Szeged-megye léfesiiését — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. —