Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-25 / 172. szám

I 4 DÉLMÁÜYÁEOESZÁÜ. Szeg-o.fi, 1917. julius 25. Egy kicserélt olasz hadifogoly beszámol Rujztria-Magyarországon tett megfigyeléseiről — A Délmagyarország levelezőjétől, — Lugano, julius 20. (Számos olasz hírlapíró zarándokolt a. napokban a Longobard királyok ősrégi városába: Monzába; valamennyi attól a céltól vezéreltetve, hogy ott az Ausztria-Magyarországból — mint kicserélt hadifogoly — ha zatérő ismert festőművészt: Aristide Sartoriot fogadják. Természetesen mindannyian az állítólag nálunk uralkodó, hajmeresztő állapotokat szerették volna élőszóval előadva hallani, amelyeket az olasz nacionalista latpok, a közönségüknek, napról-napra feltálalinítk. Ezen közlések szerint egész AusztriaMagyarországban oly nagy éhínség uralkodik, hogy a nép már számtalan városban véres zen dőlésekben adott türelmetlenségének kifejezést. A kétségbeesés elérte tetőpontját, katonaság hiányzik és a monarchia teljes összeroppanása esak napok, vagy hetek kérdése. Amidőn tehát az olasz hírlapírók ebből a „bomlásnak indult országból" hazatérő művészhez és honfitársukhoz fordultak, liogy a hadifogságban észleli megfigyeléseit tőle megtudják, tették azt abban az érthető (feltevésben, hogy Sartorio az olasz lapokban anynyiszor ismételt rémmeséket, szórói-szóra igazolni fogja. (Nagy volt azonban a meglepetésük, amidőn az egykori osztrák-magyar hadifogoly honifitársuk az otthon látott állapotokat olyan színben mutatta be nekik, amely épen az ellenkezője annak, mint amit ők, a saját szájuk ize szerint szerkesztett lapok hireihen élvezettel olvastak. A „Giovnale dTtalia" és „Popolo d'It-alia" azon két lap, amelyek a háborúra való uszítás terén .első helyen állnak és amelyeknek hasábjain találjuk Sartorio nyilatkozatait és igy annál inkább keltik Olaszországban a valószínűség látszatát, mert ez a müvász hadifogsága alatt renitenskedése miatt többször kapott súlyos büntetést és igy nem várható tőle, hogy Ausztria-Magyarországról és azoknak katonai hatóságairól hizelgően nyilatkozzék. Egyébként adjuk át a szót Sartorionak. — Mautheusenból elindulva, — irja — Linzen, Salzburgon, Münchenen és Dornbirnen átutaztam és ezen utamon mindenütt (nagyszeruja megmunkált termőföldeket láttam, buja legelőkön gyönyörködtettem a szemeimet. és átaIában mjnden azt a benyomást keltette bennem, hogy az ellenségeinknek igén jó tdrmcsbán lesz részük. Majdnem az összes állomásokon sok hadieszköz látható, különösen nagy mennyiségben sodronyokat ós lövedékeket láttam, valamint azt sem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy azon hadseregrészek, amelyeket alkalmunk volt látni, mirul kitűnően voltak felszerelve és a szemlélőre jó benyomást tesznek. Ellenben egyetlen egy olyan körülményt se bírtam észrevenni, amely csüggedést va\gy elkedimtkfiedést nmtjatatt rohut. Annak a nyomát sem bírtam sehol sq fölfe dezni, m in tha Ausptria-Magyár<jrszágbdn általáWps fApépdalóm vo'hna kitörőben, mert az élelmezési viszonyok nem mondhatók ugyan teljesen kielégítőnek, de annál kevósbbé mondhatók kétségbeejtőnek. Linzben •például meg birtam állapítani, hogy milyen példás fegyelmezettséggel történik a tej- és kenyérjogyek szétoeztásia. A további beszélgetés folyama alatt nyomatékosan hangsúlyozta Sartorio azt, hogy az osztrák és magyar lapok Cadorna jelentéseit szószerinti szövegükben közölhetik, mig az olasz lapoknak íhinas megengedik <$t <4iztr)ák~maígtia'r hfidceietŐség tudóskasait közzétenni, amiből aztán arra lehet következtetni, hogy az olasz kormány nem ndgy'én b\iik már éz olasz nép lelkesedésében. Sokkal jobb lenne, ha volna a kormánynak bátorsága az igazságot megmondani, amivel sok alaptalan és nagyon is nyugtalanító hirnek elejét lehetne venni. Különben is állithatom, — irja tovább Sartorio — hogy Ausztria-Magyarországon, kof<\nts\ém található olyan hábojpdelllé'nes árpmíat, mint amih/fjnl nálunk lehet észlelni. A nép fegyelmezettsége határozottan csodálatra méltó. Elképzelhetjük, hogy Sartorio ur még sok megszívlelésre érdemes dolgot mondott az olasz hírlapi ró honfitársainak, amit azonban ezek, bölcs belátástól vezéreltetve, --- elhallgatnak. De valószínű, hogy ez a kevés is, amit talán kényszerűségből közölniük kellett, a háborús kedélyeket jó néhány fokkal lejebb hangolta. Mindinkább el fog terjedni ott is az a belátás, hogy nagyon hibás az » számításuk, mely szerint Ausztria-íMagyarorsz-ág akár katonailag, akár gazdaságilag a kimerülés szélén áll. Th. E. MiaiMunnHHMiinniiiuiMMHaaiMiinnntin «i»iM>tn>HMimini«inn>M Szervezkednek a pacifisták Franciaországban. — Clemenceau támadása Malvy belügyminiszter ellen. — Genf, julius 24. A francia szenátus ülésén a legnagyobb érdeklődést az a beszéd keltette, amelyet Clemenceau mondott Malvy belügyminiszter elten, Clemenceau azzai vádolta a francia belügyminisztert, hogy az anarchistáktól és a pacifistáktól elsajátított elméleteket hozott, bebizonyította, hogy Malvy és a Bonnet Roüge cimii lap szerkesztője, Almereyda között egykor nagyon jó volt a viszony és okmányokat olvasott fel, amelyekkel azt igazolta, hogy a pacifisták egész Franciaországban szervezkednek, —• A pacifisták 1914 november óta azt kérdezik, Vájjon nem Franciaország oka-e a háborúnak? — mondta beszédében Clép"0" .".tn • - ök rmrto nk'k n"t á'lítlák hojrv a franciák épp annyi kegyetlenséget követtek el, mint a németek és dicshimnuszokat zengenek a német hadseregről. — Malvy belügyminiszter és Ribot miniszterelnök azt állitja. — folytatta Clemenceau. — hogy a sztrájkok nem voltak forradalmi mozgalmak. Holott a munkások bizottsága kijelentette a hadügyminiszternek, hogy a sztrájkok összefüggésben voltak a katonai akcióval. Hogyan tagadhatta ezt Painlevé hadügyminiszter és Ribot miniszterelnök, mikor igen jól tudják mind a ketten, hogy némelyik sztrájk jó előre elő volt készítve és be volt jelentve, arra az esetre, ha a katonai hatóságok megtorló intézkedéseket tettek volna a munkások ellen? — Miért engedik meg, hogy a katonák anarchista jellegű gyűléseken vegyenek részt? Láttam egy préfet jelentését, amelyben tudatja fölöttes hatóságával, hogy az ő deparíernenHéhen a nacfísfa forradalmárok bultogatására tört ki a sztrájk. Hozzám pedig jött egy katona, aki azt mondta, hogy a forradalmát akarja és azt, hogy lőjjék agyon az egész kormányt és az egész kamarát. A kormány teljesitse feladatát és ne felejtse el, hogy az ellenség St, Quentinben áll! Beszéde végén Clémenceau szemére lobbantotta a kormánynak, hogy nem jár el elég szigorúan az idegenekkel szemben, tartózkodási engedélyt adott egy osztrák embernek, egy Mademoiselle Kovách nevü magyar nőnek és c-gy Margulics nevü osztrák milliomosnak, aki szabadon jár Franciaországból Svájcba és vissza. Malvy belügyminiszter azonnal válaszolt Clémenceau vádjaira. A belügyminiszter tagadta, hogy Franciaországban ugy elterjedt volna a pacifizrnus, mini alhogy Clémenceau állitja és hangsúlyozza, hogy a pacifizrnus ellen erélyesen küzd. Kijelentette a belügyminiszter, hogy Kovách kisasszony már eltávozott Franciaország területéről és Spanyolország területén él és megígérte, hogy a Margníics-ügyeí meg fogja vizsgálni. Dönfő mérkőzés készül nyugaton Berlin, julius 24. A Vossische Zeitung közli: A galíciai offenzíva fényes sikere után biztosra lelhet venni, hogy a nyugati hadszíntéren is nagy hadműveletek lesznek. Az angolok hatalmas tüzérségi előkészületekkel vannak elfoglalva, hetek óta halmozzák fel a muníciót és olyan óriási ütegeket vonulta tnak fel, amelyebői azt lelhet következtetni, hogy döntő mérkőzésre van kilátás. Tegnap példánl negyven kötött légihajót bocsátottak fel az angolok. A nagy tüzérségi csata kezdete közel van. / i Ujabb német légi támadás London ellen. Rotterdam, julius 24. Német repülőraj tegnap újra megtámadta Londont. Az eddigi jelentések szerint 11 ember meghalt, 26 megsebesült. Az anyagi kár nem nagy. Az angol admiralitás szerint angol .repülőgépek, a melyek a visszainduló német gépek elé repültek, a belga part közelében lelőttek egy német gépet. Az angol sajtó bírálja Lloyd George beszédét. Amsterdam, julius 24. A Westminster GaZette Lloyd George beszédét abban foglalja.''össze, begy Angol-ország szövetségeseivel együtt egy szabad és független Némtefcfrsgággal kész a béketárgyaláscbat meginditmi, RáfiWdam, julius 24. A N lemre Rctlardamsehe Coiüpnt londoni jelentés alapján közli, hogy a sajtó nagyon kedvező hcingp'n irt Lloyd George legutolsó beszédéről. A Ijaily Neirs azt mondja, hogy hosszú idő óta ez volt a legjobb beszéde a m in isztdrcSuőknek Nincs benne olyan ostobaság, mint példánl Cprsdjmwk az a követelése, Jújgy NámeAdrszág véljen vissZp hadseiieigieii a Rajna mögül, A; Manchester Guardian Lloyd George beszédével polemizálván, megjegyzi, hogy Anglia ném azért kezdett háborút, hogy más államokba bevezesse' a demokráciát, ityinetm csupán azért, hcigy bfo&isitsa a demákMciál ott, ahol már megvan. Tisztelettel értesíteni a n. é. közönséget, hogy Vegyfiszfitó és ruhafestő intézetet nyitottam. Szíves pártfogást kér Klekker A. Janka (volt Máthé Györgyné) Feketesas-utca 17. szám.