Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-24 / 171. szám

DÉLMÁG Y A RORSZ A Ü. Szeged, 1917. julius 24. Viharos jelenetek a Házban Tisza beszéde közben, — Szeptemberig elnapolta a képviselőház üléseit, — (Budapesti (adásitónk telefonjálentése.) A képviselőház 'hétfőn délután 3 órakor ülést tartott Szász Károly eínöklésével: Az elnök előterjesztései során bejelenti, hogy gróf Tisza Istvánnak napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. Gróf Tisza István azt hiszi, hogy a békének tesz vele szolgálatot, ha konstatálja a teljes összhangot, amely a szövetségesek között fennáll. Ezt a szövetséget a magyar nemzet tartós létérdekei hozták létre és en-nek megsértése becsteenség lesz. Teljes összhang van a szövetségesek között a háború céljai és a béke feltételeire nézve. A monarchia ugyanazokon a nyomokon jár a külpolitika terén, mint a háboru kezdete óta. A Károlyi-párton erre a kijelentésre felugráltak a képviselők, a padokat verték és dühösen kiáltották át Tiszának: — Egészen más nyomokon. Maga ne beszéljen a magyar nemzet nevében! Tisza igy szólt: — Igazolhat az ilyen legniegvetendőbb eszköz... Tovább nem folytathatta szavait, mert a Károlyi-párton újból kitört a vihar. Túlharsogta a felháborodást Holló Lajos hangja, aki ezt kiáltotta Tiszának: — Németország is békét akar, ön most is a háborút akarja! Az elnök a rendet csak nehezen állithatja helyre, majd Tisza igy folytatta: -- Holló azt mondja, hogy én a háborút akarom. Ez oly vakmerő valótlanság.... Erre a Károlyi-párton ismét kitört a vihar, amelynek 'tombolása percekig tartott. Az elnök csak nagynehezen tudta a rendet helyreállítani, mire Tisza igy folytatta: — Egyet kérek a tisztelt túloldaltól, nézzék végig beszédeimet, amelyeket a háború kitörése óta mondottam és meg fogják állapítani, hogy engem azért támadtak, mert nem voltam elég agresszív Szerbiával szemben. A munkapárt és a kormánypártok között a külpolitikai kérdésekben teljes az összhang és ha egyes képviselőknek más a nézete, végezzék el otthon családi körben. (Miért nincs béke?) Ezután áttér annak a, kérdésnek a fejtegetésére. hogy mié' mcs még ma sem béke, mikor a hadi menyek nagyon is megérlelték. Történtek események, — mondotta — a két középeurópai nagyhatalomban, amelyek ellenségeink között alkalmul szolgálnak arra, hogy fegyvert kovácsoljanak a szunnyadó harci kedv felélesztésére. Nyilván azért hirdetik az ellenséges államokban, hogy a két központi hatalom ingaazt na dozik és nemsokára összeomlik. Harigsulyözza, hogy a szövetségesek akarják a békét és ki fogják vívni azokkal szemben, akik a magyar nemzet megsemmisítését és felosztását tűzték ki célul. Ábrahám Dezső közbekiált: Azt sohasem mondta senki! Erre a munkapárton tör ki nagy zaj és kiáltják Ábrahám felé: — Hazaáruló, menjen a csehek közé! Tisza folytatja: Ezek a jelenségek adíegyvert azok kezébe, akik a magyar nemzet darabokra tépett testén akarják bűnös céljukat keresztülvinni. Ezután rátér azokra a kijelentésekre, a melyek Ausztriában legutóbb a csehek részéről elhangzottak és kijelenti, hogy az ép oly felháborító, mint nevetséges kijelentésekkel, amelyek a csehek részéről elhangzottak, nem kiván részletesen foglalkozni, csak azt kérdi, hogy mi szabad és mi. nem szabad a hazaárulás 'terén Ausztriában és van-e eimsk egyáltalán határa. Nem akar ezekkel a kimondhatatlan nevü cseh urakkal polemizálni és csak azért szólal fel, hogy nincs-e Ausztriában kormány, hogy ott mindent szabad és büntetlenül lelhet ilyen véleményeket nyilvánítani. A magyar közvéleménynek követelni kell az osztrák kormánytól, hogy ne engedje a két állam, a hadsereg és a Léke érdekeit i'.yen módon veszélyeztetni. (A miniszterelnök válasza.) Gróf Esterházy Móric miniszterelnök röviden válaszol. Kijelenti, hogy azokat a támadásokai, amelyeket a magyar állam integritása és a dualizmus ellen irányulnak, teljes erővel visszautasítja és gondoskodni fog róla, hogy ezen nyilatkozata ne maradjon üres szó. Hangsúlyozza, hogy ezt a háborút á védelmünkre folytatjuk. Célunk a béke és nem a hódítás, És szövetségeseinkke! egyetértve hajlandók vagyunk mindig a tisztességei békére. Szövetségeseinkkel teljes egyetértésben folytatjuk a ránk kényszcriiett háborút hódító cél nélkül, készen a békére, népünket védve és a népek tartós barátsága alapján. Ázzál végzi, hogy a szövetséges fegyverek legújabb és egyre növekvő győzelme ujabb bizonyítékai a békére való állandó hajlandóságunknak, törhetetlen kitartásunknak és ellenségeinken múlik, hogy hódítási vágytól vezéreltetve a tisztességes béke útját állják. Ismételten megállapítja, hogy minden kérdésben teljes összhang áll fent a monarchia és Németország között. (A Ház elnapolása.) Az elnök ezután felhatalmazást kért* hogy a Ház legközelebbi ülését a kormánynyal egyetértésben akkor hívhassa össze, a mikor annak szüksége fenferog. Tisza kérdésére, hogy mikor fog a Ház legközelebb összeülni, Esterházy miniszterelnök azt válaszolja, hogy a kormány csak szeptember vegén lesz abban a helyzetben, hogy a Ház összehívását kérje. A Ház ezután az elnöknek megadta a kért felhatalmazást. Hrljanovics Guidó interpellációjára a miniszterelnök kijelentette, hogy nem tartja időszerűnek a. bosnyák tartományi gyűlés ósszeiiiva sa ügyében most érdemlegesen válaszolni. A Ház ezt 'tudomásul vette. Az elnök azzal a kívánsággal zárja be az ülést, hogy a veszedelmes vihar, amely 3 év óta tart, végre tombolja ki magát, hogy fegyvereink meghozzák a döntő-győzelmet és annak a koronáját, a békét. Ezzel az: ülés 5 órakor véget ért. abbashaasrab»abhbbflbb>aemaamsababbbhaab«8a*8aa>kubaaas3aas«kci»ii£bsab£ sa8aaababaababaaaaabsaaabiiabaaaaaí Lloyd George válasza a német kancellár beszédére. London, julius 21. A Reuter-ügynökség jelenti: Lloyd George a londoni belgiumi 'függetlenségi nyilatkozat évfordulóján a Queenshai 1-ban tartott gyűlésen nagyjelentőségű beszédet tartott a hadiljelyzetről, melyben egyúttal válaszolt Michaelis német birodalmi kancellárnak nyilatkozatára. Lloyd George a többi között a következőket mondotta: — A .hódító dühe három esztendeje nehezedik Belgiumra, három esztendő óta szenvedi ez a nemzet az elnyomatottság, a rabszolgai megalázottság, a félelem és a halálos aggodalom kínjait. De végül Belgium nagyobb iesz, mint valaha volt. (Tetszés.) Belgium megváltása biztosan elkövetkezik, de ha elkövetkezik, a megváltásnak teljesnek kell lennie. Ezután igy folytatja: — Az uj kancellár beszéde ügyes beszéd, amely mindenfelé tekint. Azoknak is mond valamit, akik komolyan kívánják a békét, olyan mondatok is vannak benne, a melyeket Németország katonai körei fognak igazában megérteni, amit a német határok biztosításáról mond. A demokrata gondolkodása embereknek való mondatok is vannak benne. A kancellár parlamenti férfiakat akar meghívni a kormánnyal való együttműködésre, sőt mindenféle pártból való férfiaknak hivatalt is akar adni. Ez viszont a demokrata érzeimii embereknek szól. De olyan monda-ok is vannak a beszédben, amelyekkei a junkereket elégíti ki és ezek a mondatok a többit értéktelenné teszik. Ne legyen egyetlen párt sem, amely jogot formál az imperializmushoz. Ez * beszéd olyan embernek a beszéde, aki figyelembe veszi a katonai helyzetet. Jegyezze meg ezt a szövetséges Oroszország, Anglia, Franciaország, Olaszország és a többiek. 01> ran beszéd ez, amelyet a katonai helyzet A koncenf rá Uj főnyi Sominál Szert!, Gazzal töltve 2000Wattig CsöJA a2 uT&zeshed k