Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-24 / 171. szám

Szeged, 1917. julius 24. MIIMMÍY ÁMÉMÍ® javulásával változtatni lehet. Hogy a -németek milyen kormányzásra bizzák, hogy rajtuk uralkodjék, az egyedül a német népre tartozik; de iiogy mi milyen kormányban bízhatunk, milyen kormánnyal köthetünk békét, az már a nii dolgunk. Véleményem szerint a német kancellár beszéde azt mutatja, hogv Németország vezető körei ebben a pillanatban a háború mel. lett döntöttek. A kancellár beszédében semmi remény sem foglaltatik Belgium sorsát illetőleg, nem is emiékezik meg Belgiumról. De a beszéd kifejezési módja telve van .fenyegetéssel Belgium ellen. Biztosítani akarja a német határokat, elveszi Metzet és Antwerpent, el fogja venni Lütticihet és felügyelet alá helyezi Antwerpent. Ez nem örvendetes jel Belgiumra nézve, de szükséges Németország gazdasági biztosítására. A kancellár megkísérli, hogy feltüzelje és bátorítsa a népét, amennyiben megrészegíti illúziókkal. Németország látni fogja, lliogy legújabb ennénységei épen olyan illúziók voltak, mint azok, amelyeket már szétoszlattunk. Hat heti harc után el fog muíni ez is. A tengeralattjárók támadásai miatt nem birjuk már sokáig, mondta a német kancellár. Erre a hónapra mint a fekete lobogó babértól övezett hónapjára tekint| hetnek vissza. De ámbár a nyári hónapoktól nagyon féltünk, lassanként mégis csökken' tettük veszteségeinket. Hajóópitésiink az | utolsó két esztendőben végzetesen hanyatlott, ebben az évben azonban négyszer anynyi hajót fogunk építeni, mint tavaly. Ök kiéheztetnek bennünket, azt mondják. Ezzel az Ígérettel öntenek életet koplaló népükbe. Nagyon távol vagyunk a kiéhezéstől, élelmiszerkészleteinket az élelmezési és hajózási miniszter fáradozásainál fogva az utóbbi hónapokban biztosítottuk az 1917— 18. évre, természetesen megfelelő takarékos beosztással. És Amerikáról szólva, azt mondja Michaelis, hogy Amerikának nincsen hadserege és ba volna is, nincsen hajóraja. amely ezt a hadsereget átszállítsa a tengeren. Ha igy beszél, nem ismeri Amerikát. Épen olyan kevéssé ismeri Amerikát, mint ahogy a németek nem ismerték Angliát. Előre megmondhatom, nem tart sokáig, amig Midhaelis, ha ugyan megérzi ezt. más nézetre fog eszmélni és más beszédet fog mondani. — Célunk világos. Mi előnyben részesítünk egy szabad Németországot, egy szabad Németországgal mi békét köthetnénk, de egy olyan Németországgal, amelyen az autokrácia uralkodik, semmiféle körülmények között cs semmilyen feltétellel nem köthetünk békét. Iparosok és kereskedők választási szervezete. — Wimmer Fülöp nyilatkozata. — — A ,/Szegedi Napló" a kormányváltozás óta nagyon türelmetlen, ami kétféle képen nyilatkozik meg. Egyrészt abban, hogy magának és pártfogolt jainak kívánja biztosítani minden dicsőségét annak, ami majd iesz és a saját elvhlüségót és következetességét dicséri napról-napra. Pedig csak két kérdést kell a laphoz intéznem, hogy erre nézve tisztába jöjjünk: JJgyan melyik párthoz szegődött a lap, amikor Kelemen Béla Kúszó István pártvezérrel, Becsey [Károly ellen küzdött a mandátumért? Propagálta-e a lap oLyan nagyon vagy általában az általános választójogot akikor, amikor 3 éven át az ő pártja — mint koalíció — volt a kormányon és a választójogról tudni sem akart. A tények által mindkét kérdésre adott válasz ,azt a nagyon hangoztatott elvhüséget és következetességet meglehetős gyenge sziliben tünteti fel. — De a Szegedi Napló türelmetlensége abban a másik irányban is nyilvánul, hogy a munkapárt tagjait folyton kikezdi, legszívesebben látná, ha a föld sziliéről egészen eltűnnének és haragszik, hogy ezek vonakodnak, sőt nem is gondolnák arra, hogy neki e szívességet megtegyék. /Mivel pedig- én — sajnos — sohasem voltam olyan szerencsés, liogy e lap kedvencei iközé tartozzam, — igaz, nem is igen törekedtem erre — vagy talán azért, mert ennek dacára polgártársaim bizalma alkalomadtán felém fordul, különösen velem foglalkozik e lap, részben célzásokkal, részben nevem kiírásával. — Nyugodtan néztem mindezt, hisz nekem más, sőt mondhatom értékesebb dolgom van, mint ujságpolemiákat folytatni, most .azonban Bózsó János ipartestületi titkár ur nyilatkozata mégis arra késztet, hogy az ügyről én is lehetőleg röviden nyilatkozzam. — Bózsó titkár ur nyilatkozatára két megjegyzésem van. (Egyik az, hogy a Napló kézzelfoghatóan tendenciózus cikkére beugrott és egyáltalában nyilatkozott, holott nyugodt lehetett aziránt, hogy mindazok, akiknek véleményére ő, ép ugy mint én, súlyt fektet, egy percig sem hitték, vagy gondolták, hogy azok a komoly vezető iparosok és kereskedők, akik az iparosok és kereskedők szervezetének létesítését, kimondották, „a mun kapárt fiókjává" lenni akartak. A Naplónak ilyen ugratására szerintem hallgatni hatásosabb válasz lett volna. — A másik az, hogy nem osztom természetesen Bózsó titkár ur azon nézetét sem, bogy a munkapárt „a bomlás előtt áll," sőt meg vagyok győződve, hogy iia, amint remélem igaz is, hogy Tisza István az ő határtalan hazaszeretetével, a magyar népért való rajongásával a választójognak' a mai viszonyoknak megfelelő kiterjesztéséhez hozzájárul, akkor ez a párt egységes marad és mihamarább újból kormányra jut. — Máskülönben azonban Bózsó titkár ur nyilatkozatát magamévá teszem, mert az — ha már nyilatkozni akart — teljesen megfelel mindazok, intencióinak, akik az iparosok és kereskedő szervezetét létesíteni kívánják. — E szervezet pedig közel, sokkal közelebb áll, mint akármilyen más pártalakuláslioz, ahhoz a munkapárthoz, amely hivatalos nyilatkozatában a választójog legszélesebb alapon való kiterjesztése mellett foglalt állást, azon egyetlen határig, ahol a magyarság veszélyeztetve volna, mert a pártnak már puszta neve — „a munka" — egyeinesdn azonos elveket jelent az iparosuk Cs kereskedők szervezetének elveivel. Hisz aki az ország javára dolgozná akar, úgyszólván csak az ipar ós kereskedelem terén teheti azt, ugy, hogy hiába nyomatja le a Napló vastag betűkkel azt a mondatot, hogy „demokrácia ós munkapárti .politika kizárja egymást." azért az csalk nyomdafesték marad, igaz pedig épen az ellenkezője* — Amikor tehát annyira világos, hogy az fáj a Naplónak, hogy városunk iparosai és kereskedői nem az általa propagált blokkhoz csaljalooznalk, nem tudván, hogy hova vezet az és hogy meg fog-e állani ott, ahol a magyarság védelme ezt megköveteli, hanem a lehető legdemokratikusabb alapon az ipar és kereskedelem előmozditárát irja fel zászló* íjára, nagyon kérem azokat, akik bizalmukkal eddig kitüntettek, bízzanak továbbra is egyenes jellememben és kötelességtudásomban és legyenek nyugodtak aziránt, hogy ha a szegedi munkapárt végrehajtó bizottsága az országos párt egy nagy részével egyetértve, egyhangúlag nem hozott volna oly határozatot, amely az iparosok előkészítő gyűlésén hozott határozattal a választójog kérdésében iteljesen azonos, tudtam volna, mivel tartozom az egy nappal korábban ért nagy megitiszteltetésnek és elsősorban meggyőződésemnek. f£»=asBBKKB«s»B*BH0SBHssea3saBess«ssii><:»sa»'esej>aa9(s«i HÍREK ocoo Hogyan vásárolhatunk az uj termésévben gabonát. (Saját tudósítónktól.) Vasárnapi számunkban budapesti tudósít ónktól nyert telefonértesítés alapján ismertettük már az uj termésrendelet főbb intézkedéseit. A rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában megjelent. Különösen azok a .részei, amelyek a nem termelők buzabeszerzésére vonatkoznak, a rendelet szószerinti szövegében következnek itt: — Búzát, rozsot és kétszerest állatok etetésére felhasználni egyáltalán tilos. Hasonlóképen tilos az árpának ily célra való felhasználása mindaddig, amig más intézkedés nem, történik. Az átvevő bizottságok működésének megkezdéséig a termelő termésfeleslegét a Haditermény Kész vény társaság bármely bizományosának eladhatja. Aki mtftga nem termelő, vagy akinek házi szükségletét sgjdk termése nem fedezi, mindaddig, amig az átvevő bizottság a község területén működését meg nem kezdi, legkésőbb neonban 1917 október 15-éig a pplgdrmestyft által lúállitdft vásárlási igakofválny alapján jdtfdpkip pffíi a saját háziszüksélgletéhe búzái, íjofZpot, kétszdrest, kölest és árpát annak a közeégnek a területén, ahol lakik, készáru vétel utján a vásárlási igazolványbán névszerint megjelölt termelőtől vásárolni. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöks a vásárlási jogosultságot indokolt esetekben a község területén tul más község vagy járás területére is kiterjesztheti. Ha .az átvevő bizottság a község területén megkezdette működését, a vásárlásra jogosított a megjelölt termésmennyiséget nem a vásárlási igazolványban megnevezett termelőtől, hanem az átvevő bizottság utján a HaditármCng Részvénytársaságtól szérezhöli ba. Ha azonban az átvevő bizottságok működése folytán a háziszükségletek beszerzése olyan akadályokba ütköznék, amelyek veszélyeztetik a közélelmezés érdekeinek biztosítását, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke rendeletben megadhatja az engedélyt arra, hogy a jogosultak a vásárlási igazolvány alapján továbbra is közvetlenül a vásárlási igazolványban megnevezett termelőnél vásárolhassák meg a megjelölt mennyiséget. ia gdzdasági szükségletnek közvetlen vásárlás utján való megszerzéséről későbbi rendelet fog intézkedni. A vámőrlő mütom a vám cimén befolyt