Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-24 / 171. szám

tízegect, 1917. juJiu» «£4. DÉLMAGYARORSZÁG Kelemet} jjéla installációja Szentesen. — A Délmagyarország kiküldött munkatársának telefonjelentése. — Szentes, julius 23. Hétfőn délelőtt tartotta meg Csongrádvármegye törvényhatósági bizottsága installáló közgyűlését, amelyen dr. Kelemen Bé'a főispánt beiktatták hivatalába. Maga a közgyűlés a szokásos ünnepi keretek között zajlott le és csak a Közgyűlést követő ünnepségek maradtak el. Az installáció délelőtt kilenckor ünnepi misével kezdődött. Ezt megelőzőleg a törvényhatósági bizottság tagjai a vármegyeliázán gyülekeztek, ahonnan testületileg vonultak el a római katolikus templomba. Az ünnepi misét dr. Uhlar István pápai prelátus, apátplébános celebrálta fényes papi segédlettel. Megjelent az ünnepi misén Szentes város hatósága dr. Mdtéffy Ferenc polgármester vezetésével, valamint Csongrád-vármegye tisztikara dr. Nagy Sándor álispán vezetésével, továbbá a Szentesen állomásozó 21. honvéd pótzászlóalj -tisztikara Kolba alezredes, póízászlóatjparancsnok vezetésével, valamint a városi és vármegyei előkelőségek. Mise után délelőtt 10 órakor kezdődött az installáló közgyűlés. A megyebizottság tagjai csaknem -teljes számban megjelentek, de ezenkívül ott voltak a csongrádmegyei egyesületek kiküldöttei, a város tekintélyes polgárai, a különböző testületek és előkelőségek. A hatalmas -terem zsúfolásig megtelt, a karzatok tömve voltak. Dr. Nagy Sándor alispán elnökölt. Megnyitotta a közgyűlést és röviden ismertette a főispáni székben a kormányváltozás tényével bekövetkezett változást. A vármegye érdemekben gazdag volt főispánját, dr. Cicatricis Lajost a saját kérelmére nyugalomba helyezték és helyébe dr. Kelemen Béla, országgyűlési képviselőt nevezték ki főispánnak. Törvényszerű kötelességének tett eleget, amikor a közgyűlést összehívta, Ihogy a törvényes formák között a hivatalába beiktassák az uj főispánt.. Dr. Csúcs János főjegyző bemutatja az állandó választmány javaslatát, amely a következő: — Javasolja, hogy a belügyminiszter leiratát vegye tudomásul a közgyűlés és egyben ő császári és királyi felsége arra a rendelkezésére, hogy dr. Kelemen Bélát főispánná kinevezte, javasolja határozatilag kimondani, hogy ezt a rendelkezést öröklött hódolattal fogadja a vármegye közgyűlése és mondja ki, hogy tőle az esküt kiveszi és ..a határozatot törvényszerű erőre emeli. Nagy Sándor alispán közli, hogy a formaságok szerint küldöttséget küldenek ki a főispánért, hogy hívják meg a beiktató közgyűlésre, amelyen az esküt le kell tennie. Javasolja, hogy a küldöttségbe Fekete Márton országgyűlési képviselőt. Varga Is-tván horgosi plébánost és Burián Lajost küldje ki ,a közgyűlés. Mikor a küldöttség élén megjelenik dr. Kelemen Béla főispán, a közgyűlési teremben hatalmas éljen riadt fel, amely csak lassan csendesedett el. Nagy Sándor alispán fogadja a belépő főispánt, akit rövid beszéd kíséretében őszinte örömmel iidvö-, zöl a törvényhatósági bizottság körében. Ezután az eskütétel következik, amely után háromszoros éljenzés hangzott fel a terem* ben. A főispán közben elfoglalja az elnöki széket, amelyet abban a pillanatban dr. Csergő Károly vármegyei másodjegyző. Borbély Károly főszolgabíró. Kövér Imre árvaszéki ülnök és Fekete László főbíró vál-. lukra emelnek. Hosszantartó éljenzés és taps követi ezt a régi aktust, amely percekig tart. Amikor lecsillapult a zaj, dr. Csúcs János főjegyző a vármegye nevében a következő beszédet mondja; — Az alkotmányos eskü magasztos szavainak elhangzása után. annak hatása alatt emelek szót, hogy á törvényhatósági bizottság és a vármegye tisztikara nevében üdvözöljem Méltóságodat, midőn e tisztelettel övezett széket immár mint Csougrádmegye alkotmányosan beiktatott főispánja elfoglalja. Megnyugvással fogadtuk azt a hírt, hogv a főispáni szék betöltése mielőbb bekövetkezik és örömmel értesültünk, ihogy őfelségének, koronás királyunknak kegye és a kormány bizalma Méltóságodat helyezte ennek a törvényhatóságnak az élére. Méltóságod régi ismerősként tér vissza e törvényhatóság élére. Hosszú időn keresztül volt máialkalma megfigyelni a vármegye közviszonyait, megismerni a vármegye színmagyar lakosságát, annek jellemét és szokásait. Beszéde további során hivatkozott arra, hogy a rohamosan haladó kor és a nagyon megváltozott viszonyok sok és nagy feladatot rónak a vármegyére. Méltóságodban, 1— mondotta, -— elsősorban a munka emberét tiszteljük, aki mint munkatárs jön haza. Ép ezért bizalommal várjuk és fogadjuk. Örömmé! ragadja meg az alkalmat, hogv biztosítsa a főispánt, Ihogy munkásságában maga mellett fogia találni a törvényhatósági bízottságot és a vármegyei tisztikart, mert a 'törvényhatóság minden polgára azt óhajtja és azt akarja, hogy az ősi Csongrád-megye színmagyar népe megelégedett és boldog legyen, hogy minél bőségesebben részesüljön^ a kultúra és a jólét áldásaiban. Isten hozta, Isten áldja meg Méltóságodat! Ezután Kelemen Béla főispán tartotta meg másfélóráig tartó nagy beszédét, a. melyet gyakran szakított félbe taps és éljenzés. Beszédében vázolta a kormány programmjáí. Kijelentette, hogy nem térhet el senkinek a véleménye abban a tekintetben, hogy azoknak, akik a harctéren küzdenek, befolyást kell eggedni a belpolitikai élet intézésében. Kijelenti, hogy a kormány a választójogi programmot minden más szempont elé rendelve elsősorban fogja megvalósítani. A 24 éves korhatárhoz és írni-olvasni tudáshoz fogja kötni a választójogot, de ugy, hogy a magyarság nemzeti létét biztosítsák, szemben sokak híresztelésével. A választójoggal egyetemben a kerületek uj beosztását akarja a kormány, ami igazságos és arányos és az összes polgárok valódi akaratának a parlamentben való megnyilatkozását lehetővé teszi. Ezután áttér a választójogi reform tervezetének részleteire, majd a kormány belpolitikai programmjának ismertetésére, A népoktatás reformja, a szociális és népjóléti intézmények megvalósítása és a hadiárvák és özvegyek fokozottabb segítése az elsőrendű feladat. Azonfelül az élelmiszerek igazságos felosztása és a zaklató rekvirálások megszüntetése feltett szándékai a kormánynak. Kijelenti, ihogy az igazság az lenne, hogy a háborús vagyon, amelyet egyesek kapzsisága kímélet lenül összeherdált, teljes egészében visz:szaszálljon a háború áldozataira. Bestédének ezt a részét avval fejezi be, hogy a kormány programmjának nem presszióval, hanem meggyőződésével szerez híveket. Végül azt fejtegeti, hogv a kormány a biroi Státusz visszaállítását, a sajtóiörvény és az esküdtszék revízióját biztosította. A vármegyei ügyeket pártállásra való tekintet nélkül igazságosan és lelkiismeretesen fogja intézni. Kéri a vármegye közönségének és a tisztviselői karnak támogatását. Hatalmas éljenzés és taps fogadta a főispán beszédé:. A törvényhatóság nevében dr. Farka Mihály szólalt fel. Köszönetet mond és üdvözli a kormányt azért, hogy ismét Kelemen, Bélát állította a vármegye élére. Az uj főispánt a törvényhatóság nevében melegen üdvözli. Azt reméli, hogy a háború okozta szenvedéseket mindenkor megértő szóval fogja elsimitani. Ezután Nagy Sándor alispán indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az elhangzott beszédeket szószerint jegyzőkönyvbe iktatják. Majd Kelemen Béla főispán szólalt fel újból: — Kedves kötelességemnek teszek eleget, — mondotta, — amikor beiktatásom alkalmából tiszteletbeli kinevezéseket eszközlök. Kinevezem 'tiszteletbeli vármegyei ügyésznek Burián Lajost és dr. Széli Gyula szegedi ügyvédet, főszolgabíróvá Bobay Sándor vármegyei aljegyzőt, tiszteletbeli vármegyei ülnökökké dr. Vajda Antal hirlapirőí és ügyvédet és Gypri Antalt. A közgyűlés ezután a főispán éltetésével véget ért. A közgyűlés után '25 küldöttség tisztelgett a főispán előtt. A küldöttségek fogadása délután félháromkor ért véget. - si-!:j5!SFe£S!Ji»»»SaaKBHeaSBMIÍB9B®Ba9*aiB»RSB«Si!lSaiii»BiS»K» A király a keSetyaliciai fronton. Lemberg, julius 23. A király tegnap Czernin külügyminiszter és báró Arz vezérkari főnök kíséretében a keletgaliciai frontra utazott. Először Böhm-Ermolli vezérezredes székhelyére rnení, akinek jelentését meghallgatta, majd innen Lipót bajor herceg székhelyére utazott, aztán folytatta útját a frontra. Többször ellenséges tűzbe is jutott és nem törődött a saját személyét fenyegető veszedelemmel. Egyes ezredeket, az újvidéki 6-ik és a szabadkai 86-ik gyalogezredet meleg elismerésben részesítette és az ezredek legénységéből számosat sajátkezüleg kitüntete'ít. Este egy kisebb helyiségben katonai tanácskozás volt a helyzetről, azután a király állomáshelyére utazott. ViSmos császár a keleti fronton. Berlin, julius 22. Vilmos császár szombaton este a keleti harctérre utazott. Az oroszok a Dnyeszterig visszavonulnak. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből: Esti jelentés julius 22-én. A Smorgontó! délre az oroszok erős támadásai meghiúsultak. Szűk betörési helyeken a harc még folyik. A Szereth mentén intézett támadásunk kényszerhatása alatt az egész orosz front a Zlota-Lipától közvetlen a Dnyészterig hátrál. Pétervár ostromállapotban. Stockholm, julius 22. A Socialdemokraten jelenti hiteles forrás alapján: Pétervárott kihirdették az ostromállapotot. A Pravda bolseviki pár jság szerkesztőhelyiségét megostromol..... A tüntetők követelik, hogy Lenint és társait állítsák a bíróság elé,