Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-22 / 170. szám

fezeged, 1917. julius 3. DÉLMAGYAHORSZlG. 7 Október 15-ig be iehet szerezni a gabona-szükségletet ~ Megjelent az uj termésrendelet. — (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) A hivatalos lap holnapi száma fogja közölni a búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért és zabért követelhető legmagasabb árakról szóló rendeletet. A rendelet szerint a Duna és Tisza között, ahová Szeged is tartozik, a következő árak lesznek érvényesek: Búza augusztus hó 31-ig 47 korona. Buza augusztus hó 31-től szeptember hó l-ig 49 korona. Buza november hó 1 -tői a levonás után 44 korona. A rozs és kétszeres ára ugyanilyen időbeosztás szerint 47.50, 45.50 és 42.50 korona. Az árpa ára általában 45 korona, a zabé 44 korona, a kölesé 46 korona méter mázsánkint. A rendelet szerint búzát, rozsot és kétszerest állatok etetésére felhasználni tilos. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi szükségletét a termése nem fedezi folyó évi október 15-éig a községi elöljáróság, városokban a polgármester által a részére kiállított vásárlási igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségletére búzát, kétszerest, kölest és árpát annak a községnek a területén, ahol lakik, készárubevétel utján a községi elöljáróság által kijelölt és a vásárlási igazolványban névszerint megjelölt termelőtől vásárolni. A közélelmezési hivatal elnöke a vásárlási jogosultságot indokolt esetekben a község területén tul más község vagy járás területére is kiterjesztheti. Ha az átvevő bizottság a működését a község területén megkezdte, a vásárlási igazolványok hatályukat vesztik. A rendelet kihirdetésének napján lép életbe. fegyverkezés a hétére. — A szegedi kereskedelmi és iparkamara figyelmébe. — — A Délmagyarország budapesti tudósítójától. — Budapest, julius 21. Michaelis, az uj német kancellár már elfoigtaUa hivatalát és a gazdaságpolitikusok biznak a prognózisban: közelebb jutottunk a békéhez. A kereskedőknek és iparosoknak már most fegyverkezniük kell a békére. De hogyan? Er era kérdésre felelt meg a Détmagyarostfág budapesti tudósítója előtt Nagel Marcell kamarai tanácsos, a kiváló közgazdasági szaktekintély. — A iháboru szörnyű vérontása után — mondta a kamarai tanácsos — valóságos tintatengert fognak ontani. Hivatalos jelentések, hírlapi cikkek, vaskos könyvek tömege fog beszámolni a világháború gazdasági következményeiről. Teljesen tisztába kell jönnünk azzal, hogy a mostani háború hatásai mi kép nyilvánultak, felkészültségünk hol mutatott hézagokat, milyen hadianyagokból és élelmiszerekből volt leggyöngébb a keszletünk. Minden termelő és kereskedő a maga termékének, vagy árujának fogja tulajdonítani a legnagyobb fontosságot és ennek elsőrendű fontosságáról igyekszik majd meggyőzni az országot és a kormányt. A liáboru okozta hatásokat és következményeket lehetőleg matematikai pontossággal kell megállapítani, oly számokban, amelyekhez eltérő magyarázatok nem férnek. A hatások mérveit, a szenvedett károk mennyiségét a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtendő adatokból fogják megállapítani, de a hatásuk lassú fokozódása az egyes termékek áraiban jut világos kifejezésre. A termékek és áruk árainak emelkedése világosan fejezi ki, hogy milyen termékekből és árukból mikor és mily arányban fogytunk ki leggyorsabban. Nemcsak azt állapithatjuk meg, hogy a harminchathónapos háború végeredményében mekkora hiánvt okozott, de azt is, hogy a háború egyes időszakaiban, milyen mérvben és arányban emelkedtek az árak. Meg kellene tehát állapítani, hogy a háború egyes fordulata, miiven változásokat idézett elő a fontosabb termékek áraiban. Óriási munka ez. amelynek gondos, pontos és megbízható elvégzése rengeteg apparatust igényel. Ezt a munkát mielőbb kellene megindítani, már most, amikor még elevenen állnak emlékünkben az egyes árhullámzások okai. Nézetem szerint a kereskedelmi és iparkamarák volnának a legilletékesebbek arra, hogy megkezdjék az adatoknak a gyűjtéséi, mert hivatásszerűen foglalkoznak ugv az őstermelés eredményeivel, mint az ipar termelési feltételeivel és a kereskedők működésével Ezért a kamarák kérjék fel minden egyes ipari és kereskedelmi szakma 2—3 képviselőjét, hogy már most szolgáltassanak be a kamara irodájának rövid, tömör, lehetőleg áttekinthető jelentéseket arról, hogy szakmájuk fontosabb árui 1. milyen árakat jegyeztek egy évvel a háború előtt és a háború kitörésekor? 2. a háború alatt mikor szenvedtek lényegesebb változásokat és miiven látható okok okozták a változásokat? 3. Milyen hatásokat gyakoroltak az árváltozások a gazdasági és ipari termelésre, a hadsereg ellátására és a közélelmezésre? 4. Ezt az adatgyűjtést a kamara ismételje meg hónapr ól-hónapra nemcsak a háború befej ezéseig, de a békekötést követő négy hónapon át is, amikor a háború befejezésének hatása alatt egyfelől szabaddá lett a behozatal, másfelől pedig a rohamos kereslet ellentétes hatásokat fog az árakra gyakorolni és igen jelentős hullámzások következnek be. A háború árstatisztikája nem a holt számok halmaza, hanem a lüktető ipari termelés és a kereskedelmi forgalom tükre a hozzáérjük előtt. Tanulhatunk belőle békében is. V. M. £®baiibbbbbbbbbsbbbb0sfhshbnnbbiibbbrb0bflbba!bsma2!ss&ti! Ujabb 30.000 tonna elsülyesztése. Berlin, julius 21. A Wolff-ügynökség jelenti: Buvárihajóink ujabb sikere a Középtengeren 30.000 bruttotonna. Az elsülyesztett hajók között van a felfegyverzett erősen megrakott Haighall angol gőzös (4809 tonna), amelyet kisérő hajók közül lőttünk ki. Továbbá egy 3000 tonnás olasz gőzös, az erősen megrakott Kriongo Goulandris görög gőzös (3191 tonna). A megrakott Sindon Maru japán gőzös (3312 tonna), valamint a Courbie kísérettel ellátott francia gőzös (2388 tonna). A tengerészeti vezérkar főnöke. A főrendiház ülése. (Budapesti tudósi lónk telefonjelentése.) A főrendiház szombaton ülést tartott. Az ülést Ciiiníher Antal alelnök délelőtt féltizenegykor nyitotta meg igen mérsékelt érdeklődés mellett. Az elnöki jelentések után a főrendiház tudomásul vette az igazoló-bizottság jelentését és a gazdasági bizottságnak javaslatait az alkalmazottak családi pótlékának fölemeléséről, majd a minisztériumok számának szaporításáról szóló törvényjavaslat került tárgyalásra. g A törvényjavaslat tárgyalásánál elsőnek gróf Mailáth István szólalt fel. aki örömmel üdvözölte a javaslatot, mert az uj kormányra váró nehéz feladatok szerint szükségessé teszik a minisztériumok szaporítását. Különösen örömmel üdvözli a népjóléti minisztérium felállítását. Itt az ideie, hogy foglalkozzunk a szociális kérdésekkel. A szocializmus voltaképpen erőteljes óvás a létező bajok ellen. A közegészségügyi minisztérium felállítását szükségesnek tartja, mert ismeri a vidéki közegségségügvi állapotokat. Emberanyagunk nemcsak a háború alatt és a háború folytán pusztul, hanem idehaza is. Szomorú, de. be kell vallani, hogy az Qgy éven aluli gyermekek közül minden ötödik és a hét éven aluliak közül minden negyedik elpusztul. Elismeréssel van a volt kormánynak a hadi rokkantak és árvák érdekében tett intézkedéseiért, valamint a hadi egészségügy gondozásáért, inert a kormány a háború első évében a mögöttes országrészeket meg tudta óvni a járványos betegségektől. Az átmeneti minisztérium felállítását is sürgősnek jartja. A javaslatot örömmel üdvözli. Mailáth után gróf Pálffy-üaun József, a főrendiháznak fiatal főhadnagy-tagja szólott a javaslathoz, amelyet, bár nincs bizalommai a Kormányhoz, elfogad. Az ui minisztériumok felállítása csupán ujabb rnegterhe,lése a budgeínek és kielégítetlen ambíciók .megnyugtatására szolgál. Ez a kormány állandóan ki van téve annak, hogy a mögötte álló pártok valamelyike bizonyos dolgokból levonja a konzekvenciákat és kormánybukást idéz elő. Apponyi a kiegyezés, Batthyányék a külpolitika terén nem értenek egyet a többi miniszterrel, fel kell említenie a közelmúlt végtelenül sajnálatos, sőt szomorú eseményét, a cseh amnesztiát. Meggyőződése, hogy ez a császári rendelet, a mely a Habsburg-házért harcoló minden becsületes katonában a legnagyobb elkeseredést keltette, soha sem született volna meg, ha Magyarország kormányelnöki székében ,Tisza üi, vagy ha Esterházy homogén al'kotmánypárti kormány élén állana. Mindketten a m-aguk teljes súlyát, befolyását helyezték volna szembe azokkal a körökkel, amelyek ennek a rendeletnek a megjelenését sürgették és amelyek Ausztriát a trializmus felé. való züllés szomorú útjára viszik. A radikális választójog és a trializmus kérdése között kapcsolatot lát. Azok aZi előkelő idege, nek. akik Tisza eltávolítása érdekében mindent megtettek, csupán azért vették elő a választójogot, mert igazi trMista céljaikai be nem vallhatták. Nem- ellensége a választójog kiterjesztésének, de ennél a kérdésnél sokkal fontosabb a katonák számára, hogy odahaza gyakran több gyermekük is éhezik, fázik és mezítelenül jár. Ezeket a sürgős kérdéseket kell előbb megoldani. (A miniszterelnök válasza.) Gróf Somsich Gyula figyelmébe ajánlja a kormánynak a mezőgazdasági érdekek megvédését. Sürgeti egy erőteljes mezőgazdasági gépipar teremtését. Báró Fiath Pál azt kifogásolja, hogy a javaslatban nem