Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-28 / 150. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZ ÁM. A szerfesztőség feieíonja : 303. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28,— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Egyes sz&m Ara iO fillér, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, I5Q. szám. Csütörtök, junius 28. Az igazi demokrácia. Valami tehát, ami sikerült a viláahábomi három esztendeje alatt az antantnak is. Távsaóno'kkllojkat tartó politikai vezérek -— legfőbb 'akadályai annak, hogy a millió embertestet elnyelő háborús kavarodásból diadalmasan keljen életre a sóvárgott béke — most aztán büszkén verhetik tófesziteH mellüket: a görög félsziget ellen i'ndiítotr dicső hadjáratot sikerült eredményesen, bevégezniük, ' Athénnek, a sokait látott görög fővárosnak ősrégi földjét elvadult antant-csapaitok tapossák. Hellasz ege alatt beborult, a görög nép népszerű királya idegen, ország egyszerit vendége úís 1:szak-(i örög: országból a kis államok önzetlen védői uralják /most már az egész megalázott és igájuk alá hajított földet. Európában a háború során az antant csapatai eddig csak egymás, róvákára tudtak hódítani. A háború előtt, még francia Calais birtoka már-már nem is vitás, köztudomású, hogy az angolok sziivesen csippentenének le egy-egy értékes 'darabot az orosz szövetséges földjéből is. Balkáni terveiket és hóditásiai'kiat illetőleg sincsenek egy véleményein a szövetségesek, akik elég gyakran tartott tanácskozásaikon mindannyiszor megállapították, hogv teljes az 'egyetértés köztük. Ennek a teljes egyetértéttnek most olyan, ujabb bizonyságát kaptuk tettekben, hogy érdemes különös nyomatékkal rámutatni. A görög rablásra kirándultak 'az, Égeitengerre és Szaloníkiba a nemrég elzargatott cár katonái is. A hónapok előtt, megkezdett rablási müveletet megkoronázni azonban csak az utóbbi napokban sikerült, amikor, már a 'kozák dereka nem görnyedez ,a csókra nyújtott cári kan,csuk a alatt, hanem emberi méltósággal', büszkén és bátrai/ kiegyenesedhetik. Az angolok és franciak, akik kisebb formahibáktól sosem irtóztak a háború alatt, minden aggodalom nélkül használták fel a görög király trónfosztásánál és a görög föld bitang rnegnyoimoritásánál az orosz katonákat. Sőt mindfen jel szerint ázzál is ujabb bizonyítékát szolgáltatták az antant egyetértésének és egységének, hogy tervükbe be sem avatták az 'orosz kormányt, amelynek igy nem volt módja az ellen eleve tiltakozni. De hallatja az orosz nép kemény 'és becsületes vétóját most.-amikor a rablásról és arról értesült, hogy orosz csapatokat is .bevontak a dicstelen hadjáratba. Zászlót kell hajtani ez előtt a { tiltakozás előtt, m'ert becsületes helytállást jelent •azok mellett .az elvek mellett, amelyek nevében az apu'sikát menesztették és amelyek őszinte európai uralma lenne a világháború egyik legnagyobb eredménye. A legujaibb hírek szerint az orosz beiélet ,11 lég egyre forrong. Ugy érezzük, na átmegy is még ujabb rázkódtatásokon az orosz kolosszus eddig lóimba teste, az, emberiség ujabb hasznát látja majd. Az ö útjuk imái* a demokrácia tiszta mezői felé visz. Sóvárogva nézünk mindnyájan ebbe az irányiba és várjuk Kelet felől Európa számára a teljes világosságot, az igaz fényességei. Az orosz demokráciától, jnelv három év véres vajúdása után, keserves 'kínok 'között lett és amely ilyen nyilt, ilyen egyenes, ilyen bátor, ilven következetes, tanulhat a régi. a di'cső múltjával hivalkodó és pöffeszkedő fraúcila demokrácia, tó SAaMwsassebxseKBg&kraaxaeeBMssttkfta&eaBaeeisaas&ttasaiescBBatK *»ea»a«3&e9»n«aflM*MagaMB«BMs«R*asaaa»BBBi( A munkások nagy tüntetése és zavargása Budapesten. - A villamosokat szétrombolták, a kirakatokat fosztogatták. - Beverték a munkapárt körhelyiségének ablakait. - Többen megsebesültek. — (Budapesti tudósítónk tslefonjeíentése.) A szpciaJistapárt ma röpiratokat osztott szét a gyáraikban, amely többeik között • a 'következőket tartalmazta: „A söpé'nzzöl és pálinkával összfetoborzott munkapárt moslt mutatja meg igazi arcát. Napok óta fékevesztett gyűlölettel tombolnak Tisza és pártja a választójog ellen a képviselőházban és becsmérlik mindazokat, akik ezen lesben álló mungó tábornak megakadályozni akarják választójogi csalását. Csőcseléknek és naplopóknak csúfolják a munkásságot. Szabad-e ezt a gyalázkodást tovább tűrni? Nem és százszor neim! Azonnal a munka megszü'nteltése után a parlament és a legszájasabb munkapárt körhelyisége elé vonulunk. Jöjjetek el mindannyian és ne engedjétek hosszú politikai küzdelmünk gyümölcsét elvenni." A munka végeztével 6 óraikor a Mátyásföldön és a környéken dolgozó mm: kásság a Mátyásföldön gyűlést tartott. Egy koporsót hoztak a múnkások magukkal, amelyen ez a felirás volt: Itit nyugszik Tisza választójoga! 1917. A munkásság ezután zárt sorokban megindult Budapest leié. Ugyanekkor a fővárosban a környéken dolgozó munkásság mindenhonnan csoportonkint indult a parlament felié. Este 7 órakor csaknem 25—30.000 főnyi tömeg igytíilt össze, amely viharosan éltette a választójogot, szidalmazta a munkapártot és követelték a Ház azomiati feloszlatását. Ezután egy kiadott jelszóra a hatalmas tömeg zárt sorokban megindult, a közpomti városháza felé. Az Arany János-utcábán a tömeg rombolni kezdett. A gázlámpáikat és a kirakatokat bezúzták. A rombolást a Vilmos császár-utra kifordulva folytatták. A városháza udvarára 'érve gyűlést tartottak, ahol Biró Dezső és Kunfi Zsigmond tartottak beszédet. Kijelentették, hogy a mostáni kormány egy hét alatt többet dolgozott a nép érdekében, mint a munkapárt az egész uralma aíaitt. Ha azonban a kormány gyengének bizonyulna, akkor a munkásság kiveszi kezéből iigyét és ők majd magúik fognak elbánni a választójog ellenségeivel, csak szolgáltassák ki nekik azokat. A gyűlés rendkívül viharos lefolyású volt, folytonosan azt kiabálták: — Ha nem lesz választójog, nieim lesz muníció; Még Parkaís István és Gatibai Sándor beszólt a tömeghez, aki felszólította a munkásságot, hogy most már békességben oszoljon szélt. Sokan erre tényleg ed is távoztak, a tömeg jelentékeny része azonban a városháza közelében levő munkapárti körhelyisége, elé vonult. Olyan nagy ímiban voltak a tüntetőik, hogy a villámok forgatóm rögtön elakadt. A munkapárti kot előtt viharosan tüntették Tisz tó a .munkapárt ellen. Egyszerre csak .röpUi az kő és néhány pillanat alatt vslősArm "zápor zudult a munkapárt épületére a ' neik valamennyi vbíaikát bezúgták. — tpt'n arra jött Pafugyay Móric államtitkr:, aki egy rendőrtisztviselő kv?é,rtó<hen 3 túlsó oldalra akart átmenni. A tömeg nekiesett a rendőrtisztviselő;.ek és véresre verte. Ezután a Károly-körutra meritek, ahol a megrekedt villamos kocsik ablakait a tömeg szintén bezúzta és magukat a villamoskocsikat szétrombolta. BeVe-lé:k a kiLakatokat és a házak ablakait. A khjakaíckból cipőket, ruhái ós élelmíszei t hordtak szét. A Muzeum-köruitró'l ekkor nag*számú re'ndőrcsapat érkezett., amely megkezdte a tüntetők szétszórását. Eközben sokan megsebesülteik. A tömeg hamarosan két részre szakadt. Az egyik fele az Andrásisy-ut felé, a másik része pedig a Rákóczy-uit felé haladt. A rendőrség a Károly'körutat elzárta. Az Andrássy-ut fölé szorított tömeg végigvonult az Andrássy-uton, Oktogon-téren és mindenütt törtek-zuztak. A gázlámpáikat, a kirakatok ablakait, a kávéházak üvegtábláit bezúzták. Az Ok-