Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-03 / 130. szám

4 OELMAGYARORSZAG Szeged, 1917. junius 3. A Back muzeum. lA Szegedi Mübarátok Köre, maint ihiriil adtu/k, pünkösd vasárnapján nyitotta meg az általa rendezett kiállítást. Ezzel a kiállitás­«al kapcsolatosan a ,nagy közönség számára megnyíltak a Bwcfr-rrmzeum ajtai is. A szegedi közönség csak most tudta meg, milyen értékes kincseket rejteget a Kárász­utcai 5. .szám alatt levő épület és ezúttal bizo­nyosodott .meg arról a, valóságról, bogy mi­lyen értékes műgyűjtőt bir a város egyik ér­demes fiában: Back Bernátban, akinek első­sor ba,n nein áldozat készsége érdemel figyel­met és elismerést, hanem a disztingvált mriiér­zóke, aimivel muzeumát létesítette. Ez a mú­zeum nem számra nézve gazdag, (midössze 59 tárgy van benne elhelyezve), hanem tar­talomra. Ami kép, vagy fafaragvány elhe­lyezve van benne, az nem csupán anyagi ér­téket képvisel, hanem el Mi rendű művészetet' reprezentál, LÉS ennek a múzeumnak a kin­cses tartalma arról győz meg bennünket, bogy Back Bernátot a vásárlásai alkalmával nem az vezette, Ihogy nagy összegeiken sze­rezze be a műtárgyakat, de hogy amiket vá­sárol, amiknek megszerzése után törekedett, . azok a színtiszta és egyedül értékes művészetet képviseljék. Pénze nagyon sok embernek van és költekező kedve is leliet, ám szakértelme, izlése és miü vészi érzéke a müvek össze válo­gatásához, már csak ritka embereknek akad. Back Bernát ezek közé tartozik, aki széles körültekintést igénylő és nagy munkásságot involváló ipari irrukakörén kivül időt szakí­tott magának, hogy a képzőművészetet ta­nulmányozza, annak kincseivel megismer­kedjék és amit a kincsekből megszerezni lehet, azt a maga gyönyörűségére, szépérzé­ke fejlesztésere meg is szerezze. A szép kul­tuszát űzte, amikor múzeumát létesítette és évről-évre, a lehetőség szeirnt, fejlesztette és Csendben, minden feltűnés és dobszó nélkül áldozott a szép kultuszának és sok-sok esz­tendő telt el, mig tmuzeumának mai, nagy értéket (képviselő műkincseit összegyűjtötte. Nem kivárnunk katalógust adni műkin­cseiről, sem felsorolni a .képek és műtárgyak nevét, hanem csupán felhívni a közönség fi­gyelmét arra, hogy mit mulaszt, milyen vesz­teség éri, ba nem él a kedvező alkalommal és nem siet megtekinteni azt a muzeumot, amelyben MurilUmttk egyik legszebb alkotá­sát: ,Szent iRufina"-t,Fori Dycknek András, János és Pál apostolát, Segmitimnek „Őszi hangulat"-át, Ribeixmak .„Szerit Jeromos'-át, Veironese-nek „Szent Katalin"-ját, Stuci Fe­renc Wagner Rihard arcképét, WaldmMler­nek „Fértfi arckóp"-ét, vagy a ifáfaragásu háromrétű oltárszekrényt szemlélheti. 'Még azok is gyönyörűséget találhatnak a muze­um kincseinek szemlélésében, akik képtára­kat jártak össze és látták a velencei Bel Ar­tit, a milanói Brerat, vagy a flórenci Uffi.cit és Pittit, a müncheni és római pinaeotéká­kat. Nagy kár, bogy iBack Bernát csodaszép muzeumia rövidesen, a Szegedi Mübarátok Köre által rendezett kiállítással egyidejűleg bezárni. Sóik szépség, a festőművészet reme­kei zárulnak be a közönség szeme elől, olyan szépségek, amelyek látása kulturát jelez, a szépértéket fejleszti és növeli a festőművé­szet iránt, való érdeklődést és fogékonyságot. A város tanácsa a város kulturája érdeké­iben cselekednék, ha felkérné a minden szép­re és jóra kapható Baitík Bernátot, hogy mu­zeumát. nyissa meg a közönség számára új­évkor, húsvétkor, pünkösdkor, Péter és Pál, iSzent István napján ós karácsonykor, hogy •ne csak a szegedi nép, de mindazok az ide­genek, akik ide látogatóba jönnek, gyönyör­ködhessenek azokban a műalkotásokban, amelyek oly értékessé teszik a nagy tudás­sal, kifinomult ízléssel egy életen át össze­gyűjtött muzeumát, amely az ő tulajdona, de egyben a város büszkesége is. Jfol nyaraíjunk az idén. (Saját tudósítónktól.) A májusi és júniusi naipsugarak augusztusi ambícióival hevítik az utcákat és az agyvelők részben a megélhetési gondoktól, részben a kellemetlen hőségtől iz­zadnak. Ismét aktuális lett a nyaralás kérdése és a tisztes polgári családanyák, akik lieten­kint hatszor beérték ebédre a főtt, vacsorára a .sült krumplival, a silány ebédnél aggódva vetik fel a kérdést: Hol nyaralunk az idén? Halom­szátaira kapjuk a leveleket, melyek kivétel nél­kül azt a találós kérdést adják föl, hogy az idén Ihava mehetnek nyaralni. Hol, a világ mely zu­gában lelhet olyan helyet, nem is helyet, csak helyecskét. találni, hol néhány hétre el lehet bújni a szomszédok elől, kiknek végül csodála­tos dolgokat lehet beadni a Tátra fenséges szépségeiről és akik viszont a Semmer ing ked­ves bájával pukaksztják, egy kis helyecskét, aihol nyugodtan lehet folytatni a krumpliélve­zést. Hogy a hozzánk intézett sok kérdésre fe­leletet adjunk, megbíztuk a Délmagyarország egyik munkatársát, hogy kutassa .ki azt a he­lyet, ahol a legjobban lehet nyaralni. •A Délmagyarország buzgó munkatársa utána járván a dolognak., tapasztalatairól az alábbi tudósításban számol he. Miután nejem ő.nagysága a xossaul sike­rült ebéd közben tészta helyett tizedszer és min­dig- uj formában tálalta elém a kérdést, bogy az idei nyarat hol fogja eltölteni, fogtam a kala­pomat és elindultam, hogy e tárgyban néhány szakvéleményt meghallgassak. Mindenek eHítt egy had se regszálli tóhoz kopogtattam be, mi­után öt e kérdésben kompetensnek tartottam. A hadseregszáliltót nem találtam otthon, he­lyette felesége ő nagysága fogadott, aki utol­érhetetlen szerénységgel nyújtotta csókra kövér kis és az. őszi bervadtásra emlékeztető kezét melyről egy veteményes kert kedves hangulata áradt felém. — Kedves férje nincs itthon? — érdeklőd­tem. — (>h a férjem nyaralni ment. Szegény, egész évben annyira tul van térikéivé munká­val, hogy ráfér ez a kis pihenés. — Nyaralni! Ez az én esetem! — kiáltot­tam fel lelkesülten. És olcsó helyen nyaral a férje? —• kérdeztem tovább. — Óh, a lehető legolcsóbb helyen. Bőkében sem lehet olyan olcsó helyet találni. Képzelje csak. egy penzióban lakik, albol kap lakást, kosztot, borravaló nincs. Nem kell törni a fejét, hogy hol szerez be élelmiszert, mert gondos­kodnak róla. — És hol van ez a paiadicsomi hely? — kér­deztem elragadtatással. Őnagysága tétován nézett rám. — Paradicsomi . . .? Apropos, nem tud ne­kem a nyáron paradicsomot szerezni? — Óh, nagyon szivesen — ajánlkoztam — de szíveskedjék megmondani, hogy hol van az a paradicsomi hely, ahol minden oly olcsó. — Az a hely Felső-Magyarországon van. Bájos, kedves fekvésű hely. — És hogy .hívják? — Szamoisujvár. — Köszönöm szépen. Egy adatom már volt. Tovább mentem és egy jraprikakofát ejtettem útba. -Kellő tisztelet­tel közeledtem a lángoló vörösségü paprikás­zsákhoz. — Nagyságos asszonyom — szóltam szelí­dé n — kegyeskedjék nyilatkozni, vajon hol szándékozik az idén eltölteni a nyarat? Ö nagysága kényelmesen hátradőlt a szé­kén, lábait keresztbe rakta, karjait öszefonta, szemeit összeráncolta és szólt: — Tudod öcsém — mondta nyájasan — még nem határoztam el, hogy hova megyek. Aa ilyen nyavalyás szegény ember, mint amilyen te is vagy, nem is tudja, hogy milyen nehéz kérdés ez. Én Tátrafüredre akarok menni, a lányom Svájcha, az uram egy németországi fürdőbe, a cselédem meg Balatoníöldvárra. Nem tudom, mit tegyek. — Hát mindegyik menjen oda, ahova neki tetszik, — ajánlottam. — Ember vagy öcsém! — kiáltott lelkesül­ten, miközben akkorát ütött a vállamra, hogy öntudatlanul szédültem bele a paprikába. •— Még pedig okos ember vagy! Akkorát igazad van, ugy fogunk tenni. El akartam menni, de előbb ötven koronát fizettetett velem azért a paprikáért, amely a szemembe került. Ezuíf'n még sok emberrel beszéltem, de megfelelő olcsó helyet nem tudtam találni. Meg­interjúvoltam a szabómat, a suszterem!, szóval minden néven nevezhető hitelezőmet, akik egy­értelmüleg azt válaszolták, hogy ők bizony nem tudják, hol lehet olcsón nyaralni, mert ők olyan helyre nem mennek, ök csak a drága helyeket keresik, mert csak ugy ér valamit a dolog. Höltrafáradtan kerültem, haza. Otthon egy levél várt rám, a feleségem irta. Azt írja ben­ne, hogy egy tiszt ismerősével nyaralni ment és miután a nyaralása előreláthatólag hosszú ideig fog tartani, ne haragudjak, hogy a konr­hapénzt magával viszi, mert nincs aprópénze, ezzel szemben a ruha-számláit itt hagyja. Ez néhány nappal ezelőtt történt. Azóta egészen megszerettem az otthonomat és rájöt te„, hogy csakis ott lelhet jól nyaralni. Szóval a feleségem lekötelező szívessége folytán én már találtam megfelelő nyaralóihelyet. Hasonlót ajánlok másoknak is. aaaasassaab®®®®®® Közeledve a dicsőséges békéhez, amelyet mi katonák vérünkkel és Isten segítségévei bizton kiküzdünk, adassék meg nékünk bő­ségesen az otthonvalók elengedhetetlen, áldásos támogatása. Ezt kérik a Kárpátok hűséges őrei! Harctér, 1917 május 12. József főherceg vezérezredes. a A Belvárosi kávéházban LEHOTAI híres cigányprímás :-: újjászervezett klasszikus zenekara :-: naponta hangversenyez. . u II 1 Kellemes szórakozóhely. a A Belvárosi kávéházban LEHOTAI híres cigányprímás :-: újjászervezett klasszikus zenekara :-: naponta hangversenyez. . u II 1 Pontos kiszolgálás. » a A Belvárosi kávéházban LEHOTAI híres cigányprímás :-: újjászervezett klasszikus zenekara :-: naponta hangversenyez. . u II 1

Next

/
Thumbnails
Contents