Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-26 / 148. szám

Szeged, 1917. junius 3 Tisza nagy beszéde a Házban a hazai románok árulásáról. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház hétfőn folytatta az indteminitásról szóló javaslat tárgyalását. Az ülést Szász Károly elnök féltizenegykor nyitotta meg. Jelentette, hogy Incze Domokos napirend előtti fel-s'zőlálásra kért és kapott engedélyt. (Napirend előtf,) Incze Domokos: Múlt* év augusztus 27-ikén Csikmiegyében rendeletet hirdettek ki, iineily szerint mindenki, aki menekülésre gondol és ezért csomagok nelmcsak a hazaárulás vádját vcüifija maigára, hanem pénzbirsággal is sujtatik. E bölcs intézkedés. után még aznap esik a román bdtörés bekövetkezett. i | „, } .,! | Igy történt, hogy a váirimtesgye állatállományának egy része a románok kezére került, nagyrésze pedig a nieniekülléshiáll pusztult el. Az állatátvételi bizottságok gz átadott .állatokról nemi adtak elismervényt, jól lehet a székely gazdák kértek. A tavaszi munkálatok végzésiénél a menekült és v'iszszatért lakosság nélkülözte az igásállat okát és igy a földek egy része bevetetlen maradt. A tavaszi vetőmagivakat. nevezetesén a zabot, a hadseregföparancsuokság parancsára a maximális áron rekvirálták métermázsáukiiut 38—40 koronával! és ,a szegény •asszonyóiknak azt mondtá'k, . hogv 'vissza fogják kapni Vissza is kapták, díe későn és 33 százalékkal drágábban:. A főldmiveíllésügyi minisztériumihoz fordul és kéri, hogy az áltatátvét eh bizottságokat kötelezze sürgős elszámolásra. Sürgeti továbbá a hadiszolgálatot teljesítő székely iparosok és mezőgazdák szabadságolását. (A földmivailési miniszter válasza.) Mezőssy Béla földímvelésügyi miniszter: Mindnyájan legőszintébb részvéttel viseltetünk azokkal a szomorú eseményekkel szemben, amelyeket a képviselő ur szóvá 'tett. Ezek sajnálatos tények, amelyeket a hadi helyzet hozott magával. A konkrét panasz, amelyet felhozott, az, hogy az erdélyi menekültek a határszéliről, nevezetesen Csikmegyéből oly gyorsan menekültek el, hogy ne|m adhatták át marhaállományukat a hadiállatátvételi bizottságnak, mert ahol átadták, ott ki van izáuvta, hogy a bizottság ki ne fizette volna a békeárat. Ha előfo'rduilt ilyen -eset és a képviselő ur mutat olyan elismervéhyeket, amelyek azt igazolják, hogy a bizottság nem fizette •ki az árakat, haladéktalanul intézkedni fogok, hogy az ilietfí gazdák mégkapják <árandóságtikai. s Ami a másik esetet illeti, nem voltam arról informálva, hogy a hadseregföparancsuokság rekvirálta a vetőmagot, de atmvi bizonyos, hogy ha tette, kényszerítő szükségből tette, oly okokból, amelyek előtt mindnyájunknak meg kell hajolni. Azt a panaszt, •hogy a Haditermény r.-t. maximális árofo felül adta a vetőmagot, meg fogom vizsgálni és utasítani fogom a részvénytársaságot, hogy a maximális áron felüli különbözetetfizesse vissza a vevőnek. (Helyeslés.) Erdély rekonstrukciójára a szükséges munkásokat rendelkezésre fogjuk bocsát tata. A honvédelmi miniszter urrail. ez ügyben többször érintkeztem. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter .egész irövid'en konstatálni kívánja, hogy Erdély ügye! iránt nemcsak a legnagyobb jóindulattal és szeretettél viseltetik, hanem elkövet mindent, amit hatáskörében meg tehet Er.dély érdekében, (Az indemnjás.) Az indemnitási javasltat általános tárgyalása következett ezután. Báiríó Radvánszky Antall félreértett szavai helyreigazítása cimén száliail fel. tizlraniyavszky Sándor: Ha a munkapárt is abból indulna ki, hogy az indeimnitás megszavazásának a kérdését bizalmi kérdésnek tekinti, akkor neim szavaziná meg. :A legteljesebb bizalmatlansággal van a kormánnyal szemben. Horváth Mihály: Háta a jó Isteninek! Sztranyavszky Sándor: Ha csaik azt a munkát nézné, amiit Andrássy Gyula a kormány megalakulása ellőtt kifej tett, az is elég volna a bizalmatlanságra. Mikor Andrássy hő óhajának megfelelően az osztrák parlament összeült, a cseih pártok ott a magyar állam integritása étlen törtek. (Tisza István a terembe lép.) E gowdoíatjkörbe kapcsolja gróf Batthyány Tivadarnak azt az egyik bécsi lapban megjelent nyilatkozatát, hogy a német hegemóniát meg kel szüntetni Ausztriában. Kérdi Batthyáinyt, hogy milyen álldspditot foglal el a némát szövetséggel szemben. Ami a miniszterelnöknek az esetleges választásokra nézve mondott szavait illteti, ha a kormány provokálja a harcot, a monkapárt azt 'teljes elszántsággal áília. <Taps a munkapárton.) Utal aura, hogy gróf Appriivyi erkölcsi lehetetlenségnek mondta azt, hogy a háború alatt uj választások legyenek. _ 1 -- * , (A pétiziigyminiszftf válasza.) Sztranyavszky Sándor után . Gratz •Gusztáv pénzügyminiszter szótaitt föl Bá» komor hangokat is kénytelen megütni, szikla,szilárdan biizik gazdasági. jövöniklbqn; ha mindenki .tdljesiti kötelességét. Az ország hadikiadásai 18 milliárdot tesznek ki; hadisegélyeikiben eddig másfél milliárdot folyósítottak. A tisztviselőknek 300 „tmllliió korona segélyt és itjább 65. milliót fognak folyósítani. Ezszel azoinban intézkedéseink ,az ő érdekükben még nem merültök kii. Ezután a mimika bér emelések kérdéséről beszél. Fölérni itt ,,a hatodik hadikölcsön/ sikeréts a mely az eddigi őket is fölülmúlja. A pénzügyi bizottság előadója — mondja ezután — a hiadiikölcsön-terlhekrőil , moindottaikkail •rossz szolgálatokat tett. Az állapi kötelezettségeinek eléget fog tenni. Tárgyalja ezután fz erdélyi károk megtérítését, végül pedig kietlen ti, hölgy a luxmaglá) föiiéűenüi behozzák és ezt az ad éjt az ékszerekre is •kivétik' Visszautasítja a vádat, mintha ö jókedvű ,ad'aiko.zö lenne. A népet takarékosságra kefll nevelnünk; a főszempont, hogy többet dolgozzunk és többet tenméliiünk. ' A pénzügymiiniszte/ fölszóliallásia után elnök a tanácskozásokat délután 4 óráig fölfüggeszt ette. (A déluMrty iff4s.) A képviselőház folytatólagos ütését délután egynegyedöt ,órakor Simonits alelnök nyitotta meg. Szász Pál a megnyitás , utáni első fölszólaló. Alighogy íbelqkiezd beszédébe, beH'ép á tereimbe gróf Károlyi Mihály, akit a munkapárt Zajos kiáltásokkal fogaid: —• Miket tbeszjélt ön Félegyiházán? — íde mer jönni Félegyiháza után? — Szégyen, gyalázta! A Kis fíiihar- után Szász Pál hosszasan 'foglalkozik azi iiudepmitás'sal. ö megszavaz a biráknak mindent; <de. neim engedheti, hogy kikapjanak egy pár (tanácselnököt /és egy sereg bírót, anélkül, hogy garanciát nyújtanának arrü, hogy a fronton küzdő ibitrak ;.s a segéltyeziettek között lesznek. Nem ajánlja a m in i sz terellnöknek^hogy .a .háború alatt választasson ,a írcintou levők megkérdezése nélkül, mert e,z megbontaná ,ai hadsereg egységét és ;a front megfordulnia. Ezután ,a munkapárt átendó lármája és fölháborodása közt szémellyényteket o1!Vas .föl' VázsonyingjJs egy. Arladoh, 1913-íban eiirnchdott beszédéből, amelyben a középosztályról azt mondta,, hegy koldus tarisznyát hord és éneklő /hangon köld/uh A munkapárt zajos .föilháborodássaíl1 kisérT/ezeket a ki/jelentéseket, Szász. Pál .pétiig .fölihivjá a hón'védblmli minisztert, aki szintén ,a középosztálly tagja, ,tiegy<en tanúságot amellett, |hogy ,a „középosztály mi't sz'envedett és piit áldozott ia háborúban? '(Nagy ;taps a munkapárton.) — A visszatérő nJagy'ar (középosztály — mondón to•vább Szász Páll — olyan erőt hoz onnan magával, almely elsöpri Vázsonyié'kat. Hiszi), hogy laz jgazságügyímcaiszters elég jm/agyar és ölé/g erős, hogy bocsánatot kér, a miért ,a magyhír középosztályt olcsó szónoki sikerért olyan /rutai megtámadta. ;(Károlyi Mihály félegyházi beszédérői.) Beck Lajos és Pál jAKréíd iszfemétyes kérdésben való /felszólalása után gróf Károlyi .Miháiliy szólait föl. Kitelentette, hogy ő Félegyházán Vasárnap nem mönldotta azt, •hogy Ma gyárországot csiak /ugy lelhet megtartani', ih.a azoikiail, .akik a háborúért felelősek voltak, többé uieim engedjük vissza a hatalomra. A mostani külügyiminíiszternek lannexió és kárféri tés nélküli ibéketöreikvését helyesli, «de ellensége, a /fegfyver/e-s .békének, ellensége a militaniizimusnak, ,m'ert ez a háború csiráját, rejti .magáiban. (Tisza a román fojszólabhotírnl,) Ezután gróf Tisza István voilt miniszterelnök szófolt födi , Foglalkozik Károlyi tegnapi féiliegyiházia'i beszédével!. Kéri Károlyit, ha máskor ilyen kor te sutra indul, gondolkodjék beszéde hifeles' szövegéről'. Sajnálja, hqgy még mindig dfcad magyar képviselő, aki azl( hangoztatja, há'gy a, mi fegyverkezésünk . okozta a , világháborút. Hmározotitan áUitja, hogy a monarchia po. Hálája mirulenkojr békés vofit és /most .csak Sajnálkozni ieliet azon, hogy még jobban •nem fegy verkczlhetitünk. Sok ezer fiatal anagyiar életét menithett.ük ,volna meg ezáltal'. — A világháború kellős közepén1 , — mondja Tisza - az ilyen valótt'M korfeisbOszédekkel csak áriunk a béke ügyének. Foglalkozik ezután a pénzügyminiszter beszéd/évek /A birák .státusrendezését riern azért ellenezték, mfintha nem akarnának nékik mindenit [megadni, de igazságtalanság, hogy a birói , kart a többiekkel szerintien előnyben akarják részesíteni. Majd áttér a román fölszölailásokra. /Kijelenti, hogy Serbán' Miklós ellen ,bírósági eljárás .vain fo-